Erikafa

Az Erikapeosz címnél írottak szerint Örök-Fa értelmű és a Tejút fája ez is. Ahogy ez Jankovics Marcell írásai alapján ki is derül:

Mítosza szerint a halott Oziriszt (Oriont) is a Níluson (a Tejúton) viszi a koporsója Bübloszba, ahol erikafa (ez is a Tejút jelképe) növi körül koporsós tetemét[1].

A kelta Ogham ábécében/fanaptárban az U (kelta ura) jelzi az erikafa napját, a nyári napforduló napját.

Az Erikapeosz Örök-Apa/Öreg-Apa értelmezése azért visszás, mert a Tejútfa napfiú-szülőként inkább nőiségi, de JM fa és nő címnél álló adata szerint (a törzs lingam-ként való értelmezése [vö. fa – fasz] nyomán) hímségi is lehet.

Lábjegyzetek

  1. Lábjegyzet:
    Jankovics Marcell írja másutt:
    Az élet és halál fája, mint a körkörös idő szimbóluma minden áttétel nélkül jelenik meg a közel-keleti fiúistenek mítoszaiban. Fától születnek, halálukban a fába térnek vissza. Ozirisz szikamorfától születik, és úgy hal meg, hogy fivére Széth szikamorszekrénybe zárja, tetemét pedig koporsóstul egy erikafa fogadja magába. ↩︎