Erdő

Erdő és tölgy kapcsolatáról lásd druida. Lásd még továbbá earth, Erdély és order.

Mesterházy Zsolt írja:

A hun-magyar mondákban a Tetejetlen Fa (Arany Atyácska lakóhelye) mögött állt a "Nagy Hegy", ott volt "Arany Atyácska erdeje." Az erdőben laktak a tündér-(sumérul: "dingir", isten)-ek. Az erdőbe nem volt szabad bárkinek bemenni – főleg annak nem, aki "rossz fát tett a tűzre" – és nem volt szabad azt tönkretenni. Az "erdő" az "isten" háza volt és ezt közösen használták az emberek. Ez így a mai napig fennmaradt a székelyeknél. Az erdőt mindig is a székely (akárcsak a kelta) falvak lakói közösen használták, mert senki emberfia tulajdonában nem lehetett. Az erdő az "ÚR"-é, az Úr "háza" = ÚR-TA ("TA" keltául ház). ERDÉLY Magyarországon – ARDENNE Franciaországban, mindkettő "erdő-táj".

Nemcsak az earth hasonló szó, hanem a Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 486. oldalán Budenz József szóhasonlításaiból tallózott cser. erdä "a fa veleje, gesztje" szó is.

Az erdőről, mint a kutyafejű népek liminális helyéről sok szó esik David Gordon White könyvében; lásd jungle, Vrâtya, rogue, Satyr és más címszavaknál.
Legutóbb a dream címnél előjött görög δρυµός (drümósz) = erdő is a Tejútra utaló és nem földi erdő.
Erdő és kert Tejút-specifikus égi elnevezések, melyek közvetlenül a Tejútanya vulvájanak, odújának, barlangjának, ölének (lásd Galactic centre) tájára utalhatnak.
Az alábbi Quora oldalon is leírtam válaszomban, hogy az erdő az eredő helye, hogy a fa a nimfa/tündér, aki baba is lehet, és hogy a szavak átvezetnek más nyelvekbe, de leginkább azt kell látni, hogy az első mesék, mítoszok magyar nyelvűek voltak.
Ezért lehet az, hogy a mes, messze, mész, méz, stb. szavainkat csoportosító MISZ etimonnál szerepeltettük a török meşe = tölgy szó (elődjével) rokonnak tekinthető azeri meşə = erdő, lett mežs = erdő, finn metsä = erdő, karéliai meččä szavakat.
Említendő még itt a kelta meas, walesi mes = gyümölcs; tölgy gyümölcse, a makk!
De hogy az erdőség és a tölgy összefüggenek, testálja a görög szavak által mutatott analógia is: a görög δάσος, δρυµός (dárosz, drümósz) = erdő, drüsz = tölgy, továbbá az ógörög δόρυ (dórü) = fa, lándzsa (a walesiben dâr = tölgyes(ek)).
Méz címnél is lényegében arról volt szó, hogy a régi magyar és a kún-hun nyelvnek lehetett más szava is erdőre, de persze az, hogy más nyelvekben megvannak bizonyos szavak, még nem bizonyíték:
Ami a MISZ címnél és nagyjából fentebb is felsorolt erdő jelentésű szavakat illeti (beleértve a mis = erdei, tündér értelmű vogul szót is), nyilvánvaló, hogy nem a mező szavunkat vették át az utódnyelvek. MES-fán kívül (minthogy a fa és erdő kapcsolata egyértelmű) kívül viszont méz szavunkat is felhozhatnánk eredetéül.
Annál is inkább, mert ahogy jungle, juniper és honey címnél is láttuk, az erdőlakó tündérnép nevéről kapta a nevét: a kún-hun nyelvben tehát erdő, erdei és tündér lehet egyszerűen hun (az azték hun^[1], csecsen ẋun [hun] = erdő és a német hain = berek, liget szavak alapján is) vagy efféle név, míg a magyarban mes, mis, mez, méz alakú szó. Tulajdonképpen mindkettő fény jelentésű alapszóból indul ki.
Egyébként istentiszteleteit is erdőben (lásd Sir James Frazer The Golden Bough c. könyvének adatait nemo- és missel címnél Rex Nemorensis = az Erdő Királyáról, sylvan címnél pedig Silvanus erdei istenről szintén Frazertől) tartották népeink, különösen, amikor a vaskori rabszolgatartó népektől bujdosniuk kellett.

Jankovics Marcell Mély a múltnak kútja...

...című könyvének 116. oldalán taglalja az egyes vulvára utaló népi motívumokat, Bernáth Bélától idézve:

A rétre: "más ember tilalmas rétébe vágta kaszáját 'más feleségét, szeretőjét látogatja'." (I.m.: 49.) Útra, utcára: " 'Hadd pörögjön ez az utca'; Hadd dobogjon ez az utca'. Ez az 'utca' kétségtelenül a vagina, mint az angolban a lane, love lane, cock alley, blind alley, road szavak ilyen jelentése bizonyítja." (I.m.: 182.)
Erdő szavunk, mely az ered ige főnévi alakja, és ilyeténképpen kétségtelenül termékenység értelmű, "kis kerek erdő" jelzős szerkezetben a mesék és dalok szövegében a szeméremdomb szőrzetét jelképezi: "Népdalaink szép kerek erdeje, bár valójában nem is kerek, mint már bizonyítottuk, a női pubes, közepében a két szál vessző a férfi és a női vessző egyesülését jelenti..." (i.m.: 316).
A ruhára: "a ruhaneműek, a kalaptól a lábbeliig a női nemi szervet, a fej és a végtagok, melyeket amazokba bújtatnak, a phalloszt jelképezhetik. Ezért is nevezi a vulgáris francia nyelv a vulvát habit à vit (a penis ruhája) névvel." (I.m.: 138.)

Magyar Adorján Kérdések...

...című könyvében található adata és a reakcióm germán címnél is szerepelt:

Vajon igaz-e, hogy ugor, ugar, azaz magor vagy magyar őseink a földművelést éppen a hegyek között kecskenyájakat legeltető szláv, és az őserdőkben vadászó életmódot folytató germán népektől tanulták? Nem én, hanem a germán tudósok állítják, hogy a germán név kelta eredetű, és erdei, erdőlakó értelemmel bír. (Mayers lex. 1897 Germ.) Nem sajátságos-e tehát, hogy viszont törökül orman = erdő?

• Nos, mivel az erdő valójában a Tejút kivételes része, valóban onnan ered az ember. De a MISZ címnél említett vogul-osztják mis = erdei ember, erdőlakó, tündér is a Tejút MISZ nevével azonos. Érdekes, a németek összes neve Tejútról származásról tanúskodik. Ger-Man tehát a Menny Gyermeke/Ura, viszont az előhangmentes török orman is Menny Ura értelmű lehet. Ugyanakkor másutt láttuk, hogy az erdő, erőd, hegy értelmek keverednek és a török szó is lehet Hegy-Mennybe értelmű.
  
  Orman az Ormánság tájegységünk nevében is szerepel. A hivatalos verzió szerint:

Az Ormánság, vagy Ormányság tájegység Baranya megyében, a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része. Baranyára jellemző aprófalvas vidék. Legnagyobb települései az 1868 lakosú Vajszló és a 2941 lakosú Sellye.
Nevét a "hegycsúcs", "hegytető", vagy "lápos terület" jelentésű finnugor eredetű orom, ormágy, vagy ormány szavakból, vagy a török orman ("erdő") szóból származtatják. A finnugor etimológia szerint első lakói a vizes területekből kiemelkedő ormákra építkeztek, a terület a honfoglalás korában erdőség volt.

Erdő- ill. falakó tündérek görög nevei

A legismertebb nimfa mellett a szilfek és a görög mitológia erdei tündérei, a drüaszok említendők.
Lásd még faun és trow.

Erdő és legelő

Varsa Mátyás A legrégibb magyar mítosz című tanulmányában kimondja, hogy az általa elemzett mese arról szól, hogyan hódította el Füvecske Porneku földjét. Talán nem tévedünk, ha mai materiális észjárásunkat követve ezt nemes egyszerűséggel így fordítjuk le magunknak: az égetéssel legelőt csinált az erdőből.

Majd másutt arra látszik rávilágítani, hogy az életkörben egyszer az egyiknek, másszor a másiknak jön el az ideje (fű és fa cím/alcímnél is szerepelt):

A fű évről évre történő sarjadása, újjászületése nagyobb, alapvetőbb óhaj a pásztornak, mint az erdőzöldülés a vadásznak. Vadászni télen is lehet, de legelni nem. Azonkívül a fű ősszel leszárad. A fa azonban nem tűnik el, megvan télen is, úgy hajt ki belőle tavasszal a levél, ahogyan fű a földből. Földszülőanyja ugyanazt a szintet foglalja el a vegetációban, amit a Fa. Így a gondolkodás számára háttérbe szorul hogy eredendően a fa is a földből nőtt ki. Másszóval: a fű esetében az életerő közvetlenül a földből hajt ki, a fa esetében pedig a fából.

Lábjegyzetek