Enki

Péterfai János írja:

En-Ki nevében az En jelentése Isten, Úr, megtestesítője az Én. Mindennek van Enje, de az En Né is, a Né az eredő keletkezés, mert a nőktől születünk. Az eredetet a magyar N betű is kifejezi, ami a nőiség jele. Az En tehát a Nék, Nők idejét is jelöli, a női vezetők korát, ami később tkp. Herceg rangnak felel meg Mezopotámiában, kb. 4-5.000 évvel ezelőtt és férfi istenekhez kapcsolódott. Mindennek van Enje a magyar tudatvilágban, az Enség a dolgok legbelső lényege.
Érdekes szó az Eskü is, amely Ős-Kű tartalmú. Nem feltétlenül egy Ős Kőre esküdtek, vagy esetleg egy egekből leesett meteorkőre, hanem éppen En-Ki, vagy Kaján nevére. En-Ki mégiscsak a Föld ensége, lényege, amit vízzel kell locsolni, hogy termékennyé legyen. Emiatt En-Ki termékenységi isten is. Az Es-Kü azt is jelenti: Helye, Háza a Kőnek.

Az Oera Linda Book fríz nyelven íródott, a család 1256 óta őrizte, majd a család egy tagja, Over de Linden, a köz elé tárta a könyvet. Hamar kiderült, hogy a könyv a fríz nép eredetét beszéli el. A frízek, amúgy germán nép, nyelvük rokon az angollal, valaha egy Atland nevű szigeten élt, de Kr.e. 2.194-ben földjüket csapások érték, ami miatt a népnek menekülnie kellett. A könyvben szerepelnek nevek, Nef Tunis, Nef Inka, ősi királyok. Nef Tunis a Neptunusz isten, aki magyar nyelvű. A Nap-Tünős az Atlanti-óceán, ahol a Napkirály este alámerül pihenni, Édesanyjánál megvacsorázik, azután alszik, majd a Föld túloldalán útjára indul, hogy keleten felkeljen. Neptunusz neve egyértelműen magyar eredetű, amit megerősít Nef Tunis neve is. Ám Nef Inka, aki nyugatra hajózott, neve is magyar eredetű. Mivel az Enki és Inka nevet is vizsgálat alá vettem, a magyar Kaján, Kain és Enki nevek között szoros rokonságot véltem felfedezni, azt gondolom, hogy az Inka rangnév magyar eredetű, jelentése Isten-Háza, Isten-Király.

Enlil és Enki dualizmusa – sumir teológia Badiny Jós Ferenc olvasatában cím/alcímnél írottakat is lásd.

Anne Wright írja:

From the Sumerians, who invented the ﬁrst written Western language, we ﬁnd references to the Mesopotamian god Enki masturbating, his ejaculation ﬁlling the Tigris River with ﬂowing water. (Tigris 'arrow river' – Sagitta – Sagitta might also be the penis. Tigers only drink from ﬂowing water and won't drink from still waters.)
—
A suméroktól, akik feltalálták az első nyugati írott nyelvet, találunk utalásokat arra, hogy a mezopotámiai Enki isten maszturbált, és magömlése a Tigris folyóba ömlött. folyót a Tigris folyó vizével. (Tigris 'nyilas folyó': Sagitta – Sagitta lehet a pénisz is. A tigrisek csak folyóvízből isznak, állóvízből nem isznak).

De másutt is előjön a képzet. Az At Random: Thoughts and Observations on Life, Morality, Sex, Time, Truth and War című könyvben az áll, hogy az egyiptomi Atum isten is hasonló maszturbálás és magömlés révén hozta volna létre a Nílust:

Male masturbation was an even more important image in ancient Egypt: when performed by a god it could be considered a creative or magical act: the god Atum was believed to have created the universe by masturbating to ejaculation.
The ancient Greeks also regarded masturbation as a normal and healthy substitute for other forms of sexual pleasure. Most information about masturbation in ancient Greece comes from surviving works of ancient Greek comedy and pottery. Masturbation is frequently referenced in the surviving comedies of Aristophanes, which are the most important sources of information on ancient Greek views on the subject. In ancient Greek pottery, satyrs are often depicted masturbating.

Az észak-amerikai zuni indiánok választottja egy szent mesa-ra állva maszturbálással próbálta a vadakat visszaterelni magukhoz.

Péterfai János írja:

Min hatalmas isten Egyiptomban is. Nemi szervéből ömlik elő a Világegyetem, ez a Min-Den, vagyis Min Folyója, a Tejút. Ha valaki látta már Vaszet (Theba) városában Min isten ábrázolását, akkor soha nem felejti el, hogy Min isten folyója, a Den, napokat, csillagokat tartalmaz. Ez a Min-Den-Ség, amit Min isten teremtett. A Ten/Den isten is, ezért Min-Den Min-Isten is egyben.

Ninhursag címnél is szerepelt...

Jeremy Black és Anthony Green Gods, Demons and Symbols in Ancient Mesopotamia...

...című könyvének adata, ahol Enki által elkövetett erőszakos szexuális aktusról van szó:

Ninhursaga was the Sumerian name of one of the mother goddesses, who was known as 'mother of the gods' and was certainly thought to have been responsible for the birth of many of the gods and goddesses. Many human rulers liked to name her as their 'mother' also. In the Sumerian myth 'Enki and Ninhursaga,' Ninhursaga (who is also called Nin-tur, Damgalnuna and Ninsikila in the poem) is inseminated by Enki, who then rapes the daughter of their union in the first of a series of incestuous rapes. Eventually they have intercourse again and Ninhursaga gives birth to eight divinities favourable to man. In another poem, Lugale, a myth explains the origin of Ninhursaga's name: the god Ninurta, having defeated the demon Asag and his army of stone allies, builds the mountains out of stones, and decides to rename his mother Ninmah with the new name Ninhursaga ('Lady of the Mountain'). Being virtually identical with the goddess Ninmah, Ninhursaga was worshipped at the temple E-mah in the city of Adab. However, it appears that she was also connected with the city of Kes, since she is sometimes known as the 'Bēlet-ili of Keš' or as 'she of Keš'.
—
Ninhursaga volt az egyik anyaistennő sumér neve, akit "az istenek anyjaként" ismertek, és akiről minden bizonnyal úgy gondolták, hogy számos isten és istennő születéséért felelős. Sok emberi uralkodó is szívesen nevezte őt "anyjának". Az 'Enki és Ninhursaga' című sumér mítoszban Ninhursagát (akit a versben Nin-turnak, Damgalnuna-nak és Ninsikilának is neveznek) Enki megtermékenyíti, aki aztán megerőszakolja az egyesülésükből származó lányt, a vérfertőző nemi erőszakok sorozatának első darabjaként. Végül ismét közösülnek, és Ninhursaga nyolc, az ember számára kedvező istenséget szül. Egy másik költeményben, a Lugale-ban egy mítosz magyarázza Ninhursaga nevének eredetét: Ninurta isten, miután legyőzte a démont Asag-ot. és kőszövetségeseinek seregét, kövekből hegyeket épít, és úgy dönt, hogy anyját, Ninmát átnevezi Ninhursaga ('Hegyek asszonya') névvel. Mivel Ninhursaga gyakorlatilag azonos Ninmah istennővel, Ninhursagát az Adab városában lévő E-mah templomban imádták. Úgy tűnik azonban, hogy Kes városával is kapcsolatban állt, mivel néha "Keš Bēlet-ili" vagy "Keš asszonya" néven is ismert.

Bobula Ida The Great Stag című dolgozata a sumér Enkiről (akkád megfelelője Ea) szól. Mivel neki – többek közt – egy Dingir Magur másneve[?] is létezett, ezért (Magur helyett) Magor címnél került taglalásra.
Mivel Enki kapcsolatba hozatott a szarvassal, érdekes lehet az, amit az alábbi Turul és Szarvas II. rész című ÁKA előadásban Kubínyi Tamás 1:05:45-nél mond arról (miután maga is – ahogy ezt közben magyar tabu szavak címnél is taglaltuk – kimondja, hogy a farkas és a szarvas nem a valódi neve az állatoknak, mert ha a valódi nevét használták volna, megidézték volna; azt mondja, hogy a farkas (mert van farka) név mellett lehetett volna füles vagy bundás is. A toportyán nevét meg nehogy kimondjuk, mert az végzetes lenne (ahogy a szavakat kimondom, meg is teremtem)), hogy a mítoszok, népballadák, népmesék szarvasőzzé változott fiának neve Éni, Eni, és ez az Eni = Én (vagyok) (a szarvas (népe)).

Karcagi Oláh Imre Külföldi és magyar írók a magyar mitológiáról...

...című Ősi Gyökér 2005/2. sz. megjelent (és Oláh Imre Ősi jelképiség c. az Ősi Gyökér 2011/4. sz. megjelent) cikkében (tulajdonképpen a sumér Enki alakján keresztül az Isten és a szarvas fogalmainak összetartozóságát hirdető) sorainak tartalma alapján Szarvas szavunk akár Szar-Apa-Ős felbontású/értelmű is lehet (de csak akkor, ha a szarvas szavunk – ahogy mén címnél is hasonlóképpen fogalmaztunk – a Napvallások idején jött volna létre, amikor a nőiségi istenségekből hímségit gyártottak):

Mikor a szkíta hitregéket tanulmányozzuk azt látjuk, hogy a mitikus szarvas alakja szoros kapcsolatban áll a lóéval (László Gyula, Rudenko S. I.). [...]
Vajon ki ez az Legfőbb Lény, akihez "pogány" őseink fehér lovakat áldoztak, s amikor kenyérrel s borral elfogyasztották a húsát, ugye nem de ők is theophágók lettek? A sumér nemzeti mítoszból kibontakozó hiedelem alapján nézve, nem más mint maga az aranykor legelső szakrális "isten-királya". Egy olyan emberiesített szarvas-istenség, akinek tevékenységét, életét, úgy a sumér mint az egyiptomi mítoszok megjelenítik, személyét jelképesen magával a Kozmosszal, s a Nappal egylényegűnek tekintik. Ezt az ősi hitelvet vallották őseleink is [szarvasfiú esetében csak később]. Ezért, hogy ezt világosabban megértsük, a továbbiakban szükségszerű lesz a szakrális királyság hagyományos történelmi hátterének, s a "mágushit" vagy Napvallás jelképekben tömörült eszmeiségének rövid áttekintése.

Majd Enki és valamiféle megkötés kapcsán lábjegyzetben írja:

Sumér textusokban Enki/Ea, a Nagy szarvas volt a "sors/végzet" ura, jobban mondva eldöntője, meghatározója. Ezen "sorsszerű végzet" kifejezés ugyancsak felmerül az Avesztában, ahol a khvarena = dicsőséget, fenséget jelképező fényragyogás, glória elvont gondolatával áll kapcsolatba. (vö. Denkart: VII. 7,15-19. etc.) A Sáhnamé csodaszarvasa is "...elragad." Amit megkötök a földön ... (Máté, 18/18.).

Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia...

...című könyvében írja:

A szumir szövegekben még Enlil a világteremtő, Enki és Ninmagh az ember teremtői, az életadó istenek.

Varga Zsigmondnál En-Ki egyszerűen csak az Alsó Ura, másutt Földisten. (KI = Föld jelentésű ugye, ami az éghez képest alul van.)

Varga Zsigmond könyvének 251. oldalán írja még:

A föld istene, En-ki a későbbi szumir teológiában hímnemű istenné alakul át. De csalhatatlan jelek igazolják, hogy a föld démona, illetve istene kezdetben nőnemű principium és az ég felesége volt. Döntő jelentőségű e tekintetben az, hogy En-lil az An és Ki közös nemzése, egy kétnyelvű szövegben pedig azt olvassuk, hogy Ki az An felesége, s mint ilyen Antu-nak hangzik. Az ural-altáji mitológiában mindenütt nőnemű a föld, aki az éggel él házastársi viszonyban. Innen "földanya" neve így lesz a finnben Maan emő, a vogul-osztjákban pedig Ha-ankw – Földanya.

Nem Ma az a Ha? Egyébként ménkű címnél is előjött ilyen név már. Mintha a menny földre tükrözésével lenne itt is dolgunk.

A Hihetetlen Magazinnál a lapszám-eladás van előtérben és Sitchin, Zecharia viszi a prímet:

Enki isten titkos kútjai
A sumer mitológia ismer egy történetet arról, hogyan jött létre a Föld körüli energiaháló az ezt alkotó meridiánokkal együtt. Eszerint valójában az egészet Enki, a földisten "húzta rá" a Földre, hogy rendet szabjon az emberek életének. Addig ugyanis tér és idő nélkül, egyfajta végtelen aranykori boldogságban éltek a Föld lakói. Az istenekhez hasonlóan élettartamuk vég nélküli volt, így nem volt szükségük naptárra, időmérésre. Korlátlanul utaztak a térben és az időben, szabadon váltogatva a különféle dimenziók közt. A féltékeny istenek azonban véget akartak vetni ennek a nagy szabadságnak. Anu, az istenek atyja megparancsolta Enkinek, készítsen egy hálót, mely pont ráillik a Földre. Miután Enki ezt bolygónk köré illesztette, a földi élet gyökeresen megváltozott. Megszületett a tér és az idő, az emberek élete pedig immár korlátok közé szorult. Ettől függetlenül a sumerok a háló létét áldásosnak tartották. Véleményük szerint a jóindulatú Enki titkos kutakat rejtett el a Föld-háló bizonyos pontjain, hogy segítsen az embereknek. E kutakból ugyanis olyan víz árad, melyet ha valaki megtalál és elfogyaszt, képes lesz térben és időben utazni, miként a háló előtti korban az ősök. E kutak sokak szerint a Ley-vonalak metszéspontjain képződő "energiacsapdák" lehetnek, melyek képesek teleport-kapukként, féregjáratokként működni – így valóban lehetővé tehetik a dimenziók közti közlekedést. "Vizük" pedig természetesen nem fizikális víz, hanem energia.

Enki-Eáról lásd még kétarcúsága kapcsán Janus.