Eke 1)

Ék és aga szavakat láttatja benne Magyar Adorján. A német egge = boronáló egyezik vele.

Péterfai János írja:

Az Eke magyar szó, pontos jelentése Ék-E, vagyis egy Ék formájú eszköz, és a Háza. Mivel az Éknek már volt Háza, csakis valamilyen görgős ekéről beszélhetünk, bár nem biztos. Már a kőkorban is voltak kőből készült ekék. Kovács László írt "A néprajzi múzeum magyar ekéi" című monográfiájában az ekékről 1937-ben.

L. Kecskés András Csángó dobok, szóljatok!...

...című az Ősi Gyökér 2016/3. sz. megjelent cikkében írja:

Az Ekét, mint varázseszközt, már az ókorban használták; amit körbeszántottak vele, az a varázs-körön belül védetté vált a hiedelem szerint. Rómát például körülszántották, hogy bajtól, hadaktól óvják.

Még az eke, mint ék és a bárd hasonlatossága kapcsán írja:

Mindhárom eszközt vágásra, hasításra használták. Minthogy a szóban forgó szerszámok ókori és középkori alakja szinte megegyezett, egy azonos eszközről kell beszélnünk, melynek többes fölhasználása nem kizárt: békeidőben a jövőbe vetett hittel szántott, a háborúban az életet védte. Ugyan így jelképezte később a béke napjait a gabonát betakarító kasza; majd ugyanaz kiegyenesítve, a háborúskodás idején az ellenség elűzését szolgálta. Így mind az eke, mind a kasza kéthasznúságában egymáshoz hasonlatos.

Szól a Hérodotosz nyomán fennmaradt szkíta eredetmondáról:

Még Herodotos és Diodorus írásaiból tudjuk a szkíták eredettörténet részét, miszerint "A szkíták az égből aranykincseket kaptak: ekét, jármot, fokost és csuprot."

Eke és barázda

Az alábbi...

Bakos Attila A Duna Evangéliuma...

...című könyvének 244. oldalán álló passzus alapján kiderül, hogy az eke = egy azonosság is helytálló, tekintve, hogy képiesen falloszról van szó (a barázda Tejút-jelkép, ezt megfejtettük):

Eke: az óind ősnépeink írásaiban Balaráma (aki a vállán hordja) és Szíta (aki az eke nyomán, a barázdából született) történeteivel mutat összefüggést.
Az óind hagyomány kiemelten foglalkozik Balarámával (az ősi hun-magyar hagyományban BA szerint ő az, aki (Bál) Napként, Nap Másaként értelmezhetően behatol az anyagi energiába hogy sokféleséget teremtsen, vagyis az Ős férfi Istenség, aki megtermékenyíti, és mozgásba hozza az anyagi teremtést).
Az őstantrában az eke a phalloszt szimbolizálja, míg a barázda a nőt. A szántás ennélfogva a szerelmi aktus, a nász szimbóluma, az ég és a föld találkozása. Eke egyben az ég, égi képírási értelemben szerepel, mint Eke-Úr azaz Ég-Úr. Balaráma további turáni-hun eredetére utal a Hérodotosz által idézett szkíta eredetmonda, melyben az égből kegyképpen lehulló négy égi tárgy egyike éppen az eke.

Eke 2)

Kiegészít, kipótol (eke out igekötős frázisban általában). Azt mondani, hogy fokoz igénkből ered, nehéz ide is erőszakolni, mikor egész-ít szavunk ég/egy gyökével egyezik ezen modern angol eke és elődei (lásd Eric Partridge Origins című könyvének 926.o.).

Forrai Zoltán Tamás egyszerűen csak az eke szavunkat látja benne, az eke out a living (kihasítani egy megélhetést) idióma alapján. Tény, hogy a német egge = boronáló szó is eke szavunkból ered.
Virág Kálmán is említi Rend a szóhalmazban című dolgozatában e szót: üt (úgy) szavunkból eredetűnek tartja.

Archaikus angolban jelentett ést, ist, szintént is. Mondhatnánk, hogy még szavunkból kopott le az m hang. A német nyelvben ezen jelentése máig megmaradt: auch. Inkább azt kell látni, amit és, and, thus és más címnél taglaltunk: a tüzet jelentő szavak forrasztják össze az elemeket, tagmondatokat. Lásd még each.