Dad

Apa. Atya szavunk tata formába válása után T>D változással lett dad. Természetesen nem DA földanya etimonjáról van szó.
Lásd még érdekességképpen a táblázatot.
assets/Dad_image1.png|invert_dark
Déd szavunk, mint láttuk, inkább a dzsed névvel azonosul, de ide is tehető, hisz általánosan elterjedt jelentése úgy tűnik bármilyen ős, felmenő. A mai nyelvhasználatban például a nagyapa/anya szülője, de korábban eggyel idősebb, éppen negyedik generációt jelölt (CzF adata):

DÉD (1)
fn. tt. déd-ět. A fölmenő nemzedéki ágban negyed ízigleni ős, t. i. nagyapámnak vagy nagyanyámnak nagyapja vagy nagyanyja, ezen fokozat szerént: apa, nagy apa, ős- vagy szépapa, dédapa. Dédős, dédük. Némely régi iróknál csak nagyapa is értetik alatta. Dédapa (avus), dédanya (avia).
Rokonainak tekinthetők a szláv ded, dede, dedo, a török dede (nagyapa), arab, perzsa, dsedd, dsed, a szanszkrit tátasz vagy tétesz, (apa), továbbá a hellen tetta (apa), thJh (nagyanya), thJiV (nagynéne), héber (nagybátya), czigány dáde (apa). Általán rokonítható azon árja és altaji szókkal, melyekben d vagy t mássalhangzó rejlik, s atyát jelentenek. V. ö. ATYA.

Ezen Quora válaszban összefoglaltam (nagyjából, röviden) a TÁT, tátos/táltos és tud szavakkal való kapcsolatán keresztül az alapérteményt:

Let me start off with a comment of mine to this video of Bahador Alast where they compared Persian and Hebrew words:
Hebrew dat = religion and Persian dat/dad = law seem difficult, but actually the different meanings combined can help grow the idea that the original word had something to do with a higher power that Egyptian Thot and Phoenician Taut stood for. Both names ultimately come from Magyar Teut = Milky Way. Magyar déd = great-grandparent is also a similar word to the one the Hebrew speaker tried on. Romany dádé, English dad and Spanish tata (equivalent with Magyar tata = old man) are similar words for the general meaning: male ancestor.
In Egypt, Thot became masculine but originally all Milky Way Gods were Goddesses, as was Magyar, which became Madar/Mother in Indo-European, referring to the Cosmic Mother that bears the Sun-child (Son = Sun) at the Winter Solstice.
You may well have realised and it is important to know that most words spoken today are religious words, changed through different times. In the case of the Hebrew word, we will see that a slight phonological change was behind a new semantic variation.
The basic word form Ta-Ta and its variants are available in basically all known language groups. The fundamental idea behind Tata is not one of ancestry (parent or grandparent usually, while in Magyar we have déd = great-grand/father/mother), but one of superiority (being in higher status; compare this word form with Finnish Tähti and Estonian Taht = Pole Star (the star meaning comes from this name) and words meaning roof in Indo-European languages, Magyar tető). Whoever is higher (like God, thought to take his/her celestial abode in the Pole Star) has more knowledge. Compare Magyar tátos/táltos = priest of the old order (not shaman) and Magyar tud = know, and also Hebrew daath = knowledge (upon which the newly coined word for religion, dat should have come).
In today's world, the father and grandfather may not necessarily know more/better than their offspring. The channels of proper information are in the wrong hands, with the "priests" of the new (Age of Pisces/Satan) order. The Hebrews are now gone but those who speak a modern version of their language, their religion is not based on knowledge but perversions of texts taken from archaic sources.
—
Hadd kezdjem a Bahador Alast ezen videójához írott hozzászólásommal, amelyben perzsa és héber szavakat hasonlítottak össze:
A héber dat = vallás és a perzsa dat/dad = törvény nehéznek tűnik, de valójában a különböző jelentések kombinációja segíthet abban az elképzelésben, hogy az eredeti szónak valami köze volt egy felsőbb hatalomhoz, amelyet az egyiptomi Thot és a föníciai Taut képviselt. Mindkét név végső soron a magyar Teut = Tejút szóból származik. A magyar déd = dédszülő szintén hasonló szó ahhoz, amelyet a héber beszélő kipróbált. A cigány dádé, az angol dad és a spanyol tata (a magyar tata = öregember szóval egyenértékű) hasonló szavak férfi ős általános jelentéssel.
Egyiptomban Thot hímmé lett, de eredetileg az összes Tejút-isten istennő volt, mint a Magyar, amely az indoeurópai nyelvekben Madar (Anya) lett, utalva a kozmikus anyára, aki a téli napfordulón szüli a Nap-gyermeket (az angol nyelvben a Fiú (Son) a Napot jelentő (Sun) szóval azonos alakú).
Valószínűleg rájöttek, és fontos tudni, hogy a ma beszélt szavak többsége vallási szó, amely különböző idők során megváltozott. A héber szó esetében látni fogjuk, hogy egy új szemantikai változat mögött egy kis fonológiai változás állt.
A Ta-Ta alapszóforma és változatai alapvetően minden ismert nyelvcsaládban megtalálhatók. A Tata mögött meghúzódó alapvető gondolat nem az ősi származás (általában szülő vagy nagyszülő, míg a magyarban déd = déd/apa/anya), hanem a feljebb valóság (magasabb státuszban lenni; hasonlítsd össze ezt a szóformát a finn Tähti és az észt Taht = Sarkcsillag (a csillag jelentés ebből a névből származik) és az indoeurópai nyelvekben a tetőt jelentő szavakkal, mint amilyen a magyar tető). Akinek magasabb a státusza (mint Isten, akiről azt gondolják, hogy a Sarkcsillagban van a mennyei lakhelye), annak több tudása van. Hasonlítsd össze a magyar tátos/táltos = a régi rend papja (nem sámán) és a magyar tud = tud, valamint a héber daath = tudás (amelyből az újonnan alkotott vallás szó, a dat származik).
A mai világban az apa és a nagypapa nem feltétlenül tud többet/jobban, mint az utódai. Az információs csatornák rossz kezekben vannak, az új (Halak korszaka/Sátán) rend "papjai" kezében. A héberek már eltűntek, de azoknak, akik a nyelvük modern változatát beszélik, vallása nem a tudáson, hanem az archaikus forrásokból vett szövegek elferdítésén alapul.

Arról is lehet szólni, hogy különösen (nem a tat, hanem) a tát alak eredetije lehetne az ács címnél taglalt ideák alapján Ta-Ta, viszont ennek ellent mondanak a TIT és más formák (lásd Péterfai János írását tátos).

Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása...

...című könyvében is az alábbi alakok mind felmenőt jelentenek (és egyúttal a pap is a papa névvel azonosul):

A mi a kurd dedés papok nevét illeti tudni kell, hogy a tata (= atya) szónak csak módosítása a dada. Dada magyarul vén asszonyt, dadé vén embert jelent. Molnár Albertben agg dáda is van. Kresznericsben déd = avus, déd-ös atavus, déd-ük, atavia, Molnár Albertre hivatkozva, Dadas, Déd, Deda, Déde s nevü helyeket ugyancsak Kresznerics elő sorozza. (Lásd 64. old.)

A tátos, dedi, dédés, tati, pap nevek a tát, dad, isten névvel egykor belső szoros viszonyban állottak; a tátosok nyilatkozók, titkok magyarázói, jóslók egyszersmind tisztelt atyák voltak. (Lásd 68. old.)