Csaj

Péterfai János írja:

Csaj szavunk magyar eredetű. A Csa Folyó, ami a lányok hajára vonatkozik. A Lán Hosszú, vagyis folyó haj, a Hajadon Haja-Don, vagyis Haja-Folyó, a Csaj Folyó, vagyis folyó a haja.
Őseink lányai hajukat szabadon hordták, nem vágták, amikor férjhez mentek, kontyba kötötték hajukat. Ezért a Csaj hosszú hajú lány, nem ment még férjhez, szabadon vadászik férj-jelöltre. A Csajka ellenben a Folyó/Víz Háza, Csaj-Ka felbontásban.
A Cso magyar szó egy szép sorozat egyik tagja, ez a Sza-Sa-Csa-Cso és Qua sorozat. A Csaj ezért jelent [az azeriben is] Folyót, vagyis folyó hajú lányt, a Csaj-Ka orosz szó pedig Víz-Házát.

Magyar Adorján írja:

A tea neve is a törökben, oroszban és perzsában csáj, amely szónak azonban tulajdonképpeni értelme szinten víz, folyó, folyadék és lé.

Az azerire példa az észak-azerbajdzsáni/kaukázusi Qudiyalcay folyó neve, mely előtagja is érdekes és akár Göd címhez is tehető lenne. A mellette/felette található Xinaliq település Európa legmagasabban fekvő települése.

Pető Imre Hun nyelvi tanulmányokjában álló adat szerint a szkíta/hun neve Szíriusznak Szuoi, mely megfelelni látszik a Szaj(Ha)/Száj, vagy a Szuj = Víz (Csaj) fogalmának. Akár mondhatnánk azt is, hogy a csaj és a szajha előrésze azonos.

Megvan a cigány eredetű svéd tjej = csaj szóban is, mely kapcsán a Wiktionary írja:

Attested since 1851. From Tavringer Romani tjej, from Romani ćhaj (“girl”), a feminine form of ćhavo (“boy”). Derived from the root found in the Sauraseni Prakrit chāva, corresponding to Pali chāpa (“the young of an animal”).
—
1851 óta igazolt. A tavringeri romani tjej szóból, a romani ćhaj (“lány") szóból, a ćhavo (“fiú") nőnemű alakjából. A sauraseni prákrit chāva gyökeréből származik, amely megfelel a páli chāpa (“állat kölyke") szónak.