Crocodile

Péterfai János írja:

Ka-Ra-Ku-Dil szavunk értelme, nagyon régen, valamilyen Király-Nap-Szájának-Delelője, Teljessége lehetett. Később, már az ókor idején, a Kara-Kú-Dil névforma is megjelenhetett, amikor a Kara Fekete értelmet tartalmazhatott, persze, ekkor még semmilyen török nyelv nem létezett. A Ka-Ra pontos jelentése Háza a Feketének, a Ra jelenti a fekete színt, például Mészáros Gyula hatti szavai közt is. Ezért a Kro-Ko-Dil Fekete-Száj-Déli jelentésű.

A szanszkrit makara = krokodil, viziszörny jelentésű.
Ez a krokodilnév elterjedtté vált mugger (lásd Wiki oldalát) név alatt még.
Edward P. Butler ezen oldalán egyiptomi istenekről közöl adatokat; az alábbi oldalon Széth kapcsán azt írja, hogy fiának neve Maga és krokodilként ábrázolták. Valójában úgy tűnik, hogy itt a szóvégi 'r' lemaradt. A szanszkrit makara = krokodil jelentése a bizonyíték. Már csak az várat megoldásra, hogy megtudjuk, hogy eredetileg a krokodil a Magyar istenanya, a Tejútanya állatalakja, vagy a Magor Nap jelképe lenne (a kétéltűség, az hogy a vízből kimászik, talán a Naphoz, születéséhez volt hasonlított, de a teste sárkány- illetve gyíkszerű és ez anyjára utaló lehet, ahogy magyar címnél az egyiptomi résznél is felvetettük). Talán maga a crocodile etimológiája vagy a(kár Szimbólumtárból vett) jelképisége lesz az eldöntője.

Makara címnél is szerepelt...

Sergey Smelyakov és Jan Wicherink...

...szerzőpáros által írt Crucifying the Earth on the Galactic Cross című tanulmányának szemelvényeiben (Blavatsky adatai alapján ill. őt idézve) hozott adatuk, melyben kimondják, hogy az egyiptomi és ind krokodil a sárkány megfelelője kell legyen (a The Dragon in Medieval East Christian and Islamic Art c. írásban lábjegyzetben is ez áll[1]) (ami valljuk meg, logikus is és a sárkány is a Tejútanya, minden ősanya ősalakja a sárkány):

In India and Egypt these Dhyanis were connected with the Crocodile, and their abode is in Capricornus. These are convertible terms in Indian astrology, as this (Tenth) Sign of the Zodiac is called Makara, loosely translated "Crocodile." The word itself is occultly interpreted in various ways ...[2, V.1, P.219]
One of the explanations of the real though hidden meaning of this Egyptian religious glyph is easy. The crocodile is the first to await and meet the devouring fires of the morning sun, and very soon came to personify the solar heat. When the sun arose, it was like the arrival on earth and among men "of the divine soul which informs the Gods." Hence the strange symbolism. The mummy donned the head of a crocodile to show that it was a soul arriving from the earth.
The Crocodile is the Egyptian dragon. It was the DUAL SYMBOL of HEAVEN and EARTH; ... the Egyptians represented the sun in a ship as its pilot, this ship being carried along by a crocodile "to show the MOTION OF THE SUN in the moyst (SPACE)". Moreover, it was the symbol of Egypt [2, V.1, P.409].
Note S1.7. It's remarkable that the Maya called the dark rift in the Milky Way to which the 2012 Winter Solstice Sun will align the 'Mouth of the Crocodile' or the 'Jaguar Toad'. This then may be no coincidence! Both Vedic and Maya cosmology may be referring to the same event using the same symbol of the crocodile to define the GCC. According to Jenkins the Maya defined this point as the moment that the Sun enters the mouth of the Crocodile (dark rift in the Milky Way), while in Vedic astrology this moment is connected with the alignment of sign MAKARA (Capricorn) with the Winter Solstice.
(See also www.diagnosis2012.co.uk/1.htm and www.diagnosis2012.co.uk/jmj.htm).

Indiában és Egyiptomban ezek a Dhyanisok a Krokodilhoz kapcsolódtak, és lakóhelyük a Bakban van. Ezek csereszabatos kifejezések az indiai asztrológiában, mivel az állatöv ezen (tizedik) jegyét Makarának hívják, ami szabad fordításban "Krokodil". Magát a szót okkult módon többféleképpen is értelmezik ...[2, V.1, S.219]
Ennek az egyiptomi vallási jelképnek a valódi, bár rejtett jelentésére az egyik magyarázat egyszerű. A krokodil az első, aki várja a hajnali nap emésztő tüzét, és találkozik vele, és nagyon hamar a napmeleg megszemélyesítőjévé vált. Amikor a nap felkelt, az olyan volt, mint "az isteni lélek megérkezése a földre és az emberek közé, amely tájékoztatja az isteneket". Innen a különös szimbolika. A múmia egy krokodil fejét öltötte magára, hogy jelezze, hogy a földről érkező lélekről van szó.
A krokodil az egyiptomi sárkány. Ez volt az ÉG és a FÖLD KETTŐS SZIMBÓLUMA; ... az egyiptomiak a Napot egy hajóban, mint annak kormányosát ábrázolták, ezt a hajót egy krokodil vitte magával, "hogy a NAP MOZGÁSÁT mutassa a moystban (a TÉRBEN)". Ezenkívül ez volt Egyiptom jelképe is [2, V.1, S.409].
S1.7. megjegyzés. Figyelemre méltó, hogy a maják a Tejútrendszerben lévő sötét hasadékot, amelyhez a 2012-es téli napforduló Napja igazodik, a "Krokodil szájának" vagy a "Jaguár varangynak" nevezték. Ez tehát nem lehet véletlen! A védikus és a maja kozmológia is ugyanarra az eseményre utalhat, ugyanazt a krokodil szimbólumot használva az Tejútközpont meghatározására. Jenkins szerint a maják ezt a pontot úgy határozták meg, mint azt a pillanatot, amikor a Nap belép a Krokodil szájába (sötét hasadék a Tejútrendszerben), míg a védikus asztrológiában ez a pillanat a MAKARA (Bak) jegy és a téli napforduló összehangolásához kapcsolódik.

A Wiki adata:

The word "crocodile" comes from the Ancient Greek κροκόδιλος (crocodilos), "lizard", used in the phrase ho krokódilos tou potamoú, "the lizard of the (Nile) river". There are several variant Greek forms of the word attested, including the later form κροκόδειλος (crocodeilos) found cited in many English reference works. In the Koine Greek of Roman times, crocodilos and crocodeilos would have been pronounced identically, and either or both may be the source of the Latinized form crocodīlus used by the ancient Romans. Crocodilos or crocodeilos is a compound of krokè ("pebbles"), and drilos/dreilos ("worm"), although drilos is only attested as a colloquial term for "penis". It is ascribed to Herodotus, and supposedly describes the basking habits of the Egyptian crocodile.

A "krokodil" szó az ógörög κροκόδιλος (krokodilos), "gyík" szóból származik, amelyet a ho krokódilos tou potamoú, "a (Nílus) folyó gyíkja" kifejezésben használnak. A szónak több változatos görög alakja is bizonyított, köztük a későbbi κροκόδειλος (crocodeilos) alak, amelyet számos angol nyelvű szakirodalomban idézve találunk. A római kori koiné görögben a krokodilosz és a krokodeilosz kiejtése azonos lehetett, és bármelyik vagy mindkettő lehet a forrása az ókori rómaiak által használt latinosított crocodīlus alaknak. A krokodilos vagy krokódilos a krokè ("kavics") és a drilos/dreilos ("féreg") összetétele, bár a drilos csak a "pénisz" köznyelvi kifejezéseként szerepel. Hérodotosznak tulajdonítják, és állítólag az egyiptomi krokodil sütkérezési szokásait írja le.

Lábjegyzetek


  1. Lábjegyzet:
    The heads of the mythical creatures, the Indian composite marine creature, makara, and the Central Asian dragon, were sometimes portrayed in a stylistically closely related manner. Since only the head is portrayed, it is impossible to identify it with a degree of certainty as belonging to either creature, though both the makara and the Central Asian dragon can to a large extent be considered semantically equivalent.
    Clubs terminating in dragon-like heads are featured in the seventh-century wall paintings at Sogdian Afrāsīyāb; see Albaum, 1975, fig. 13. On the makara in Indian iconography, see Vogel, 1929-3, pp. 133-47; Coomaraswamy, 1928-31, repr. Delhi, 1971, pp. 47-56, esp. pp. 47-9; Combaz, 1945, pp. 146-55; Bosch, 196; Rosenfield, 1967, pp. 179-83; Boardman, 1986, pp. 451-3.

    A mitikus lények, az indiai összetett tengeri lény, a makara és a közép-ázsiai sárkány fejét néha stilisztikailag szorosan rokon módon ábrázolták. Mivel csak a fej van ábrázolva, nem lehet bizonyos fokú bizonyossággal azonosítani, hogy az bármelyik lényhez tartozik-e, bár mind a makara, mind a közép-ázsiai sárkány nagyrészt szemantikailag egyenértékűnek tekinthető.
    Sárkányszerű fejben végződő bunkók szerepelnek a szogdiai Afrāsīyāb hetedik századi falfestményein; lásd Albaum, 1975, 13. ábra. A makaráról az indiai ikonográfiában lásd Vogel, 1929-3, 133-47. o.; Coomaraswamy, 1928-31, repr. Delhi, 1971, pp. 47-56, különösen pp.47-9. o.; Combaz, 1945, 146-55. o.; Bosch, 196. o.; Rosenfield, 1967, 179-83. o.; Boardman, 1986, 451-3. o.; Boardman, 1986, 451-3. o. ↩︎