Crest

(Kakas)taréj, bóbita; dombtető, hullámtaréj (innen még átvitt értelemben címnek a teteje, legmagasabb foka); sisakforgó; címerpajzs.
Oxford is természetesen a latin crista = búb, taréj, címer, stb. jelentésű szóból eredőnek véli. Cretinhez hasonlóan itt is kereszt szavunk lehet a kiinduló. Könnyen lehet, hogy ez a taréj eredetileg kereszt volt, akár fejfedőn, koronán, mint amilyen a Szent Korona is. Ez a kereszt viszont már mást jelentett később.
Hát nem érdekes, hogy a három címnél taglalt magyar címerben is a kereszt éppen domb(ok) tetején van? Hova kellett Jézusnak a keresztjét felcipelni? Dombra, a Golgotára, mely a nevének jelentésével is a mesei boszorkánytanyák koponyáit idézi. Nocsak, nocsak.
Még a crest-re visszatérve, a family crest kifejezésben családi címert jelent crest, de ott is inkább a tetejére utal, míg a coat of arms kifejezés nyilván később kiváltotta a (latinban még címert is jelentő) crest-et, miután olyan címerekre már nem lett volna értelme használni, ahol a tetején/közepén nincs kereszt (nem úgy, mint a magyar címerben, például ez alábbi írásban, címében is).

Zentai Ákos Történelemírásunk Akhilleusz-sarka...

...című cikkében is írja:

A taréj szó idegen formái, angol, norvég, svéd: crest, olasz, spanyol cresta, portugál crista, francia créte, [valamilyen térítő nyelvből vagy angolból átvett] japán kuresuto, éppen a keresztény vallásra hangzanak, ami a mi nyelvünkön a kereszt alapszóra épülő toldalékkal képzett vallási formát jelent. A taréj a fejen fut végig, alulról fölfelé, ez a szellemiség útját képviseli. Ugyanilyen szellemi attribútum a szarv is, ami szintén uralmat jelképez, és felfelé sugárzódik.
Ez az irány kereszteződik a föld síkjával, ahol az anyagi lét megvalósul. Ez lehet a lényege az egész kereszténységnek, ahol az anyagban van próbára téve a szellemiség. Ennek a működéséhez elengedhetetlen a megfelelő lelkiség megléte. A lelki minőség pedig csak az összetartozás tudatban tud olyan fokra emelkedni, ami az önös érdekeket alá tudja vetni. Ebből látszik, hogy az emberiség felaprózása, idegen szóval individualizálódása a magasabb szintű egységtudat ellen dolgozik. Amíg az emberiségben nem tudatosul a közös származás, nem nyílik meg az út Istenhez.

Ha már szarv, Iain Forbes a LastoftheDruids című oldalról való Suhurmasku címnél (teljesebben) szereplő anyagában a crest és a horn szavakat egymás mellett így hozza a mellékelt képen levő szimbolikus állat fejrészét elemezve:

The second feature that stands out is the 'hornʼ or 'crestʼ that in most of the examples typically curls back from the top of the head. This bears no obvious resemblance to any trait of any native animal. It could represent a single horn, or perhaps a mane-like structure.

—
A második kiemelkedő jellegzetesség a "szarv" vagy "taréj", amely a legtöbb példán jellemzően a fej tetejéről görbül hátra. Ez nem mutat nyilvánvaló hasonlóságot egyetlen őshonos állat bármely tulajdonságával sem. Jelenthet egyetlen szarvat, vagy esetleg egy sörényszerű szerkezetet.

Egy olyan elképzelés szerepel az interneten, hogy a nőnemű latin crista = sisakforgó hímségi formája lenne cristus, mely így forgót jelentene és Christus nevét magyarázná, de Jézus Krisztus nevében nem a latin nyelv illetve szó a kiinduló egyébként sem, hiszen már a görögben megvolt.