CSU

Péterfai János írja:

Jelentése csillag, ritkán [illetve értsd: tellurisan] víz. A magyar nyelvben a Csu-Da szó Csillag-Ország, több változatban is él nyelvünkben. A felsorolás helyett a Csudi, Csoda alakokat említem csak meg. Mindig azt gondoltam, a magyarok a Csudák, vagyis a Csillagország népe, az észtek és sokan mások a mi rokonaink. A Csúd-tó az egykori magyar birodalomról is kaphatta nevét, az észtek a Visztula torkolatától kezdve egészen a Finn-öbölig éltek, még a gót időkben is.

A Bulcsu név jelentése Tűz-Csillag, vagy Tüzes-Víz. Mivel a Csu egyrészt csillag, másrészt lehet víz is, eléggé megdöbbentő az indiánok reagálása, akik tüzes víznek nevezték az alkoholt, amivel itatták őket a hódítók. A csillag és víz fogalom azért alakult ki, mert az ég vizeiből az eső kis csillagok alakjában érkezik a föld felszínére. Logikus tehát a csillag és a vízcsepp szótani azonosítása.

Csuha szavunk a Csu és Ha ötvözete. A Csu kétségtelenül Csillag, mint a magok, a Ha Ház. Ez a Csuha lehet öltözet is, amikor az ember neve a Csu, vagyis Csillag. Valamilyen mágusok lehettek eredetileg a Csuha viselői, akik a csillagokat vizsgálták. A Csuhé, pontosabban a Csuhéj is ezt jelenti, a Csu csillagmagokat Héj fedi.

Jankovics Marcell A fa mitológiája című könyvének adata szerint az ausztrál picsentarák nyelvén a Csukal a Tejút neve. Csu-Kal felbontásban Nagy Víz (Folyó) ill. Nagy Csillag értelemben is magyarítható.

Arról a képzetről van szó, amelyet humour és más helyeken (SZIN, RÁN > rain, kut, stb.) Péterfai János említett.