Béla
A bjel, bjelo fehérséget, szépséget jelentő szavak természetesen Bál Napisten ragyogó minőségéből erednek, a palóc szócsoportba tartoznak, tehát nem szláv szavak.
Lehet beszélni a latin-olasz bella = szép jelentéséről is (vesd össze flott). Hasonló a kapcsolat, mint a német schön = szép és az angol shine és Sun szavak között. Bél és Bál palóc Napisten fénye szépített mindenkit. A régiek kifinomultsága, szépérzéke összehasonlíthatatlan a mai viszonyokban tapasztaltakkal.
Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása...
...című könyvében is írja:
A szláv
bjel,bjly[és] latinbellusszókat nem lehet többé a Bal, Bél isten névtől elkülönitni, maga Schafarik megismeri, hogy a szláv gyökszó is = mely ma szépet s fehért jelent, eredetileg tűz pirosat jelentett (Slav. Alt. II. p. 393.) vallásos gyökszó volt az a szláv, mint a kelta finn mythologiában. (Lásd 210. old.)Nork legújabb mythologiai szótárában is Bel, Belen, slavisch
biel= weiss, leuchtend der Sonnengott der alten Gallier. (Lásd 210. old.)
- Bel, Belen tehát ógallok Napisten neve.
Magyar Adorján írja:
A Belgium illetve belga névnek tökéletesen megfelel a szláv
beli= fehér szó, valamint a már említve volt északi hófehér színű cethal beluga neve (de amely állatot északi rokonnépeink, amint már szintén említettem,biburganéven is neveznek, minthogy a bibor szó régibb nyelvünkben valamint népünkében ma is hófehér értelmű; irodalmi nyelvünk pedig teljesen tévesen használja "igen piros" értelemmel, "bársun" helyett). Ez fejti meg másrészt Béla személynevünket is, amelynek egykori értelme tehát: igen szőke sőt talán albino is volt, valamint ez magyarázata a régi magyarbéla-gyöngyszónak is. De innen származik a szőkeségnek francia-németblondneve is, de amely szó ezenkívül ableu-blau(blö-blaú) = szóval is összefügg, azért mert a szőkék szeme kék; viszont ablanc,blanche(blank, blans) = fehér szó sem más mint a béla, beluga szavak magánhangzókihagyásos mása.
A Czuczor-Fogarasi szótár adata:
BÉLA
(1), férfi kn. tt. Bélát. Adalbertus. Ezen latin, vagyis inkább köz hiedelem szerint német (Adelbert = nemes születésü) név nem felel meg a föntebbi régi magyar névnek, mert Adalbert inkább Bera, mint a palóczok nevezik. Bélára nézve pedig figyelmet érdemlőnek tartjuk, hogy noha azt némelyek a szlávbél,bjél(= fehér) szótól származtatják, azonban föltalálható ugyanazon gyök a latinbellus, s ettől kölcsönzött francziabel, olaszbelloszókban is, sőt mindezek rokonok a magyar vil elvont gyökkel, melyből világ (lux), régiesen és mai tájejtéssel is velág, továbbá villog, villan, stb. származott. Ezek szerint Béla annyit jelentene, mint szép, vagy fehér, villogó (régies részesülővel: villó, viló, vila, és Czech János tanusága szerént egy 1228-diki oklevélben csak ugyan fordul elő Wela = Béla. Jerney Magyar Nyelvkincsek).
- Az arab Wael férfinév is ehhez hasonló.
A latin albus/alba =fehér (lásd alba) szó a béla, szláv belo, bjelo szavak hangátvetett változata.
Béla szó a palóc Bél/Bál Napisten nevéből képeztetett. (Legutóbb A címnél volt arról szó, hogy a szóvégi – feleslegesnek tűnő – 'a' lehet névelő is.)
Fehérséget kifejező még a VASZ melyből lett a német weiß és angol white. Fairy = tündér szó köthető fehér/fejér szavunkhoz. Az óperzsában kutya jelentéssel álló saka a szanszkritban fehér jelentésű.
Többször felmerült, a görög lykos = fény és farkas és leukos = fehér szavak kapcsán is, hogy a kutya és a farkas nem kimondott állatnevek.
Kan viszont már a Kutyacsillagra is vonatkozik és mindenképp érdekes, hogy a régi szerzők is felfigyeltek arra, a kan/kutya és a fehér értelem keveredik. (Ennek görög analógiája a leukos = fehér és lykos = farkas.)
Az alábbiak egy internetes oldalról szintén erre vonatkozó információt adnak (Sevillai Izidor adatát is használva vélhetően Anne Wright írja):
Belgium, Wales, Poland és talán Bulgária (ebben BUL = fény, tűz) országnevek és a vallonok népneve szintén a palócok Bál istennevéből ered, ahogy Bálint, Balázs és Pál személynevek is.
Czeglédi Katalin Magyar-török nyelvviszony című az Ősi Gyökér 2012/2-4. sz. megjelent cikkében hasznosnak mondható adatot szolgáltat: az oszmán-török beyaz = fehér egészen olyan alakú, mint a szláv.
Az izlandi fallegur = gyönyörű, szép a black címnél is taglalt fehér, illetve általánosan a fényre vonatkoztatott alapjelentést követőként értelmezendő (bella = szép és germán flott is ide tartozik), de flag is ilyen szó.
Béla név B-L váza összevetendő BUL etimonnal is és világos, villám szavaink VIL gyökével.
Fehér elefántról lásd Bál, a nagysága miatt.