Bárka

A bark, barge és barque, valamint az előhang nélküli ark (és Argo) neveket is kiadni látszó szavunk egészen nyilvánvalóan az mellékelt képen látható egyiptomi Napisten Napbárkájára utal, hiszen Bár-Ka felbontásban Nap Háza értelmű (a latin navis = hajó szóban is Nap szavunkat látjuk).

A delelő Nap keselyűszárnyakon lebeg a zeniten (így ábrázolták a babiloni, asszír és perzsa napisteneket is; szárnyas napkorongból kiemelkedő férfialakkal). A lenyugvót a kosisten vitte szarvain, a távollévő pedig bárkáján hajózott az alvilágban.
Szintén Jankovics Marcell szól arról, hogy archaikus képzetekben, mítoszokban és mesékben a Nap hordozója a Hold, bárka, hátasló kepében. (Lásd úrmutatóról szóló írását erre vonatkozólag monster.)

A Holdat több minden összeköti a Göncölszekérrel. A leglényegesebb: a Holdat az élő Nap, a Göncölszekeret a halott napisten járművének tekintették.

Bier címnél szereplő Jankovics Marcell Jelkép-kalendárium című könyvéből származó passzus az előzőhöz kapcsol:

Egyiptomtól Észak-Európáig ismert ősi elképzelés szerint a holtak lelkei a Göncölszekérben várják visszatérésük idejét. A Nagy Medve csillagkép "gyomra és hátsó fertálya" ez! A szekércsillagzat neve számos népnél halottaskocsi értelmű, és erről a magyar néphagyomány is tud.
A medveistenséget nemcsak a görög-római műveltség azonosította a Nagy Medve csillagképpel. Finnugor rokonaink hitvilágában több jelkép szál fut össze: a hantik a csillagzatot – többek között – a halott medveistent hordozó halottas szánnak képzelték. Artemisz medveistennő csillagképpé válásának regéjére gondolva pedig érdemes eszünkbe idézni, hogy a szomszédos Kis Medvét eleink Nagyasszony társzekerének, Nagyboldogasszony csillagának is nevezték.

Tehát az elterjedt hiedelem szerint a Göncölszekér szállítja a túlvilágra a halott napisten tetemét, ahogy Jankovics Marcell másutt érthetőbben írja. Márpedig a bárka szó b-előhang nélkül kiadja azon arc, ark alakú szavakat, melyek a görög eredetű medve és északi sark jelentésű szavakat (lásd például arctic) kiadják.

Apep címnél volt még szó Rá/Ré bárkájáról.

Várkonyi Nándor...

...Aalu címnél szereplő adata szerint a halott (Nap) bárkájának óegyiptomi neve kher (KER a Nap neve is ugye):

A szent folyó neve, melynek ágai Aalu boldog szigetét öntözik: Ak-her-nuti vagy Khernuti; ebből származik a görög-latin Acheron. A halottat vivő bárka neve kher, "a lelkek összegyűjtője", a révészé Kharp-ua, "Nun bárkájának kormányosa" (vö. a görög Charonnal; lásd Kharón).

A Napbárka/csónak történet előjön a Naphős Mózesnél (és másoknál), kit gyermekkorában kitettek a folyóra (ami a Tejút). Mily nevetséges ezen történeteket valóságosnak felfogni, ha megtudjuk, hogy szimbolikus jelentésűek!

Bárka úgy tűnik, nemcsak a Napot, hanem a Szíriusz-Napot is szállíthatja. Dr. Gyárfás Ágnes az Ősi Gyökér 2012/1. sz. megjelent Szíriusz Boldogasszonyként való ábrázolása című cikkében írja:

A központi szereplő két oldalán a Szíriusz csillagának két állapota. Bal oldalon egyszerű csillag, jobb oldalon sárkánybárka sarlóján áll.

Szíriusz a keleti hitvilág felfogásában Sárkánybárkán tette meg az utat az alvilágba és vissza. Ez a kis bárka azonban sarló alakú, nem is kíván másféle képet ölteni.

De aligha lehet a Nap a sarló felett, bármennyire is írja fentebb is JM, hogy a Holdat az élő Nap, a Göncölszekeret a halott napisten járművének tekintették.

Ezen oldalon a csengersimai kazettás mennyezet képéről írja PG:

Mennyezetkazettánk ábrája vitathatatlanul az ószövetségi Noé bárkáját idézi elénk. A fent megjelenő betűk – egyik lehetséges olvasatuk: NB – ugyanebbe az irányba mutatnak. A bárka azonban a magyar népi műveltség jelhasználatában ennél jóval tágabb jelentéskörű képlet. Akár meseszövegben, akár hímzett, faragott, írókázott minták között tűnik föl, mindenképpen az őszi napéjegyenlőséget követő Mérleg-hónap labilis egyensúlyi viszonyait, menedék-kereső mozgástendenciáit összegzi egyetlen képjellé. A túlélés záloga ez a "bárka" az élővilág számára az évkörnek ebben a szakaszában, hiszen ekkor fordul át a természet a fényben gazdag év-félből a sötétség és a hideg féléves birodalmába. A Mérleg havában Vénusz bolygó-uralmát tartja nyilván a népművészetünk valamennyi ágában kimutathatóan jelenlevő egyetemes csillagmítoszi hagyomány. A három galamb – egy világos, egy sötét, egy rejtőzködő – a Vénusz három lehetséges viselkedésmódjára utal. Van úgy, hogy hajnalcsillagként tűnik föl, van úgy, hogy esti csillagként, és van úgy, hogy nem látszik, mert vagy a Nap mögött vonul éppen vagy előtte, és akkor a "nagy világító" fénye elnyomja az övét. A két sötét madár a bárka két szélén az ugyanitt erőben levő szaturnuszi tulajdonságokat jeleníti. Ez a kemény visszafogó-gátló erőhatás kényszeríti menedékbe – a viszontagságoknak ellenálló, jól épített közegbe, bárkába-burokba – a máskülönben pusztulásra ítélt élőlényeket.

Egy ide is tehető Jankovics Marcell passzus frigyláda címhez került.