Bárca

A Czuczor-Fogarasi szótár adata:

Pléhlemezből készült jegy, különféle használás végett, például amilyet a festők térítvényűl adnak a festőbe adott vászonért, vagy a birkanyírők kapnak minden egyes birka megnyirésétől, s munka bevégeztével ezek száma szerint fizettetnek. Nyelvünkből elemezve ezt látszik tenni: kis borító, t. i. a bar = bor, bur. Egyébiránt rokonok vele a szanszkrit marsz (megkülönböztetni, megismerni), franczia marque, német Marke.

Péterfai János írja:

Bárca szavunk eredete ismeretlen. Valamilyen pecsét, bőrre nyomott engedély lehetett. Talán a Bár, vagyis a Naporoszlán Szája a Bár-Ca (Bár-Sza) eredetileg. Aki felmutatta a Bársza – Bárca nevű iratot, az a magyar birodalmon belül utazhatott, szabadon mozoghatott. Így a Bárczi családnév szabad oroszlánokat, vagyis magyarokat jelent.
A Bárca kapcsolódhat a Bár Nap jelentéséhez is. A kivilágított helyek éjszaka viselhették ezt a szót, a Bárca meg jelenthetett Bárocskát, olyan lány személyét, aki a bárban próbált megélni. A Bárca olyan jegy, ami a munka elvégzését igazolta, ezért a Bár Szája jelentés mégiscsak valószínű.

Oláh Imre A Nimrud hagyomány...

...című tanulmányának adata BAR címnél lábjegyzetben is szerepelt:

A Leo = oroszlán és a tűz, Nap kapcsolata, abból a hiedelemből ered, hogy a Nap, az oroszlán jegyében tűz a legerősebben, s egyebek között azért kell annak az állatövi jegynek az oroszlán nevet adni. De itt nemcsak arról van szó, hogy a régiek az oroszlán képében látták a Napot, hanem arról is, hogy viszont az oroszlánnak is Nap-nevet adtak. A barca u. i. valamikor magyarul oroszlánt jelentett, (épp úgy mint a mándruc) és ez a bar, par szógyök egyezik a Babbar néven emlegetett szumir Nap-isten nevével is.

Lényegében ugyanúgy elemzendő, mint pálca, csak itt az avar Napistennév van meg előtagjában.
-Ca lehet tehát Sza = Fény, de lehet az Ata módosulata is (így a felbontása lehet Bat-Ata, mely összetétel sok germán szót adott ki; lásd barát). A száj értelmezés itt nem annyira értelmes.