Buzogány

Péterfai János írja:

A Buzogány amúgy Bu-Zúgány, a szóban a Bu lehet fej és fekete, mint a Bú, ami a pusztulásra utal.

• Nem úgy értelmezte, ahogy vártam.

Buz-Og-Ány, Buz-Gány, Buz-Dog-Ány, Buz-Do-Gány olvasatai is lehetnek. Előtagja BUZ. Amennyiben utótagja nem Án, hanem Gán (márpedig Buz-Gán épp' lehetett eredeti valós neve), akkor ezzel azonos az angol gun = fegyver szó.
A buzogány a végére szerelt tüskés kiképzésű gömbjéről kapta a nevét. A tüskék a Nap sugarait jelképezik, mint ahogy a sün is éppen ezért Sun, Nap-állat.
A gömb pedig maga a Nap, mely gömb gomb is, ahogy a buzogány is – *baszogányként – úgy végződik ilyen kialakításban, mint a Napisten bunkója (lásd mace – makk) illetve a férfi nemzővesszejének makkja. (Kalapács szavunkat is hasonlóan értelmeztük.)
Boszorkány címnél is említettük a hímségi funkciót, csak nem nemzés, hanem sérülés okozása kapcsán.

Jankovics Marcell A Nap könyvében írja:

A buzogány a mesehősök jellegzetes fegyvere, és a fanyűvés is jellegzetes mesemotívum, emellett tipikusan nap- és csillaghéroszhoz illő cselekedet. Az ókorban a kentaurokat, a középkorban Sámsont fanyűvőnek képzelték el (146. rajz). A kép a Tejút (a fa), illetve bizonyos tejútcsillagképek, Orion, Nyilas, Kentaur és a Nap együttállásán alapszik.

A Czuczor-Fogarasi szótár adata:

BUZOGÁNY (boz-og-ány vagy bog-oz-ány) fn. tt. buzogány-t, tb. ~ok. 1) Bizonyos kákafajnak bogláros feje, bugája, bakája, kákabot, vagy butikó. 2) Régies hadi fegyver, rendesen hengerded nyéllel, s végén gombbal, bunkóval, mely tömör, vagy belül üres; síma, vagy görcsös, vagy szeges szokott lenni. Vas buzogány. Tollas buzogány, a hadvezéreké. Buzogányt forgatni. Buzogánynyal sujtani.
"..... Vala ékes párducza vállán, Rendítő buzogány jobbjában."
Vörösmarty Zalán fut.
"Réz buzogányt hordoz, s hadijesztő barna fején mély Vas kalapot."
Ugyanaz, ugyanott.
Buzgány alakban is: "András alatt vérző buzgánynyal Vívok mindennap a pogánynyal."
Kazinczy.
3) Dunán túl némely vidékeken, nevezetesen Fehér vármegyében, rövid nyelű bunkós bot, melyet a pusztai betyárok szűrujjba dugva vagy szíjra akasztva szűr alatt viselnek.
Alapértelménél fogva jelent valami bogosat, bunkósat, miszerint gyöke boz azon bod, bot, pot gyökökkel rokon, melyekből boda, bodor, botk, pota származtak. Vagy átvetve a bog gyöktől am. bog oz-ány, bogozó (csomódzó). Egyezik vele a persa buzghah (securis falcata), török bozdogan.

Pap Gábor művészettörténész Icai fekete kövek rejtélye című három részes előadássorozata első részében 1:45:10-nél mutatja a képen a buzogánynak megfelelő csillagábrát.

Valóban, a buzogány feje olyan, mint egy sün. Ezért is a BUZ Napnév, ahogy a basz is hímség.

Képzésére, hangtanára nézve hasonló boszorkány.