Bika

Hivatalosan megoldják azzal, hogy az ótörök buga adja eredetét. Viszont BAK, BÖK és más Nap jelentésű etimonok megléte mutatja, hogy tovább is vizsgálódhatunk.
Valójában a mongol buga = szarvas lenne a török szó párja, azaz a bika (nevei, mint tauros) kapcsán mindig észnél kell lenni, tudni kell, hogy a szarvas bikájáról is lehet szó.

Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 174-175. oldalán is a német Gott nevet a sumér GUD = bika, erős, hős szóból vezeti le (meggyőzően, mivel más nyelvekben is kimutat hasonló összefüggéseket, a Bika és Bak neveit a szláv istent jelentő szóval is hasonlítva; lásd passzusát szarv).

A tunguz Buga égisten neve is ide tartozó. Itt megint csak arról van szó, hogy az éganya szarvasalakjából lesz a hímségivé változtatott égisten.
És aztán, ahogy BOG címnél is írtuk, a szláv bózs alakkal azonos a csecsen bozs = kos (tudjuk, hogy a Kos is istennek fogatott fel, kivált abban a világhónapban), mellyel azonos (de már basz szavunkkal is azonosíthatóan, hiszen a kos bujaság-jelkép is) a perzsa boz = kos, kecske is, de a görög bosz = szarvasmarha, ökör is.
Egyébiránt a mongol buga szóhoz hasonló navajo bįįh = szarvas szintén bikára, szarvasbikára utalhat.

A Bika magyarral azonos egyiptomi Bakh, Bakis, Pakis, P-ka, Pika neveiről lásd lentebb.

Péterfai János írja:

Bika állatunk az erő megtestesítője volt sokáig. A Bi-Ka nevében a Ka jelenti a Bikát, a Bi viszont a Lelket, Életet. Ezért a Bika Élő-Bika, nem elvonatkoztatott lény. Viszont a Bi Kettő értelme a két szarvra vonatkozhat.

• A hasonló alakú baszk biki = iker is hordozza a BI elemet.

Çatal Hüyük városában a bikák már fontos szerepet játszottak. A király jelképe volt a Bika, akit a térségben Bikakirály fogalommal illettek. Kis-Ázsia déli részén húzódik a Taurus, amely a nevét a Bikáról nyerte. De ez a név is magyar, mivel Ta a Táj, Ország, az Úr a Király, Uralkodó. A névből azt látjuk, hogy a Bikakirály valóban létezett, Ta-Úr neve az Ország Urát jelenti. Az ilyen egyszerű magyar neveket a nem magyarok nehezen, vagy sehogy sem értik meg.
A Bika fontos mitikus állat. Csillagképe is van, éppen Vezér csillagképének közelében. A Bika csillagkép két szarva közül az egyik vörös, a másik fehér színű. Emiatt a Fehér Bika és Vörös Bika képében küzdő táltosok története ismét az égbolthoz kapcsolódik. Ír testvéreinknél is ismeretes a Vörös Bika és Fehér Bika küzdelme. A kozmikus kapcsolatot az írek sem ismerték fel, csak félig. Beregszász városát ott alapították, Tompa egyik regéje szerint, ahol egy szász pásztor viaskodó bikája a földből kincset rúg elő.

A Bika csillagkép, az ókorban Egyiptom földjén északabbra került rövid időre az Aján-vonaltól, ami miatt nagy riadalom támadt. Mivel a Föld imbolygó keringése miatt hamarosan helyre állt az égi rend, a Bika visszakerült az Aján vonaltól délre, ezért a bölcsek megnyugodtak.
A Bika csillagkép egy része átlendült az égi egyenlítőn kicsit, ami miatt azt hitték őseink, hogy összeomlik a világ. A Bikát ezért igyekeztek leölni, amit Mithra, vagy Mithrász is gyakorol (lásd Mithra és a bika). Természetesen nem egy bikát öl meg, hanem visszalöki az Égi Bikát a helyére. Az Aldebarán és egy másik csillag a Bika Szarva.

• Amiről még lehet itt még szólni, hogy a bikaáldozatok is arra a korra tehetők, amikor a precessziós skálán a Bika csillagkép uralkodott: a bika leölésével gyakorlatilag az időt próbálták siettetni.

Péterfai János adatát a bika név jelentésében annyiban lehet kiegészíteni, hogy KA – KAR valójában a szarvára, mint a szakrális királyok által viselt fejfedők kozmikus fény-adóvevőjére, egyfajta villámhárítójára utal.
BI valóban a kettősségre kell hogy utaljon, utódnyelveink szerint (ahogy ambivalent szóban is). Vélhetően – pig és bitch szónál is előjövő – PiCsa aljas szavunkban is Pi Bi = kettő értelemmel áll, utalva a két farpofára. Bihar magyar és indiai tájnévben is két hegyet (HAR) kell keresni. Hogy hogyan alakult ki BI kettős értelme? Vélhetően asztroteológiai háttere van: PI csillagot jelent. Minden jel arra mutat, hogy Napunk bináris rendszerben van egy másik csillaggal. De ha az ambi- előtagot vizsgáljuk, mely ember szavunkat idézi, akkor is férfi-női kettősségről van szó.
BI megvan még billeg (Bi(l)-Leg) szavunkban, szintén kettős értelemmel, ha a mérleg két serpenyőjére gondolunk. Mivel viszont a mérleg, mint Állatövi jegy (lásd zodiac) – ahogy a latin Libra szónál láttuk – elsődlegesen a fény és a sötétség eloszlására utal a tágabb értelmezésben vett Maha Yuga nagyciklus (lásd Yuga cycles) és a nappalt-sötétséget 12-12 órára osztó napéjegyenlőségek ciklusának értelmezésében, azt kell gondolni, hogy BI(L) valódi értelme egyezik KA(R) értelmével: előbbi a palóc szócsoport szerint, utóbbi a kőrös ill. kár/kér szócsoport szerint (besenyőknél VASZ lehet ugyanez).
BI kettő értelme megvan még a CzF által is homályos eredetűnek tartott bilincs szavunkban, ahol BI ismét a két láb és két kéz lánccal való összekötését jelenti.

A fentiek ellenére Bika lehet Bik-A. A béka szóval való hasonlósága (tudjuk, sok szóban az é és az i hangok fel is cserélhetők) mutat rá, hogy a Bik-A szintén Napállat és ráadásul bökni, szúrni képes szarvával.
Az alábbi Jankovics Marcell passzus vezetett ide:

A tehénfit az ellenséggel szemben anyja szarvai, vagy kis táltos bika segíti (Vasfejű farkas-mesék). Az ellenség, a sötét erők állatalakjaiban is lehet (fekete) bika (l. Minotaurus; a néphit szerint a táltos és ellenfele világos és sötét szőrű bika képében harcolnak). A hőst segítő kis bika aranybikát szúr a szarvára az egyik mesében. A sárkányok apja bika képében dézsmálja a csodafa gyümölcsét (A feneketlen kút). Az alvilági bikát és békát némely mesemondó "összekeveri". Ennek nem a nevek hasonlósága az oka; az inkább következmény. Mindkét állat ugyanazt az elvet képviseli. Kalmük mesékben a földet egy béka-bika(!) hordja a hátán, melynek lecsillapítására, ha éhségében bömbölni és hánykolódni kezd, egész marhacsordákat vetnek táplálékul. A béka és a bika emellett egyaránt eső- és termékenységjelkép.

Ne feledjük el itt azt sem, hogy a Gundestrup üst fenéklemezén is egy Bika terül el.
Mivel a béka (jelkép) tulajdonképpen nemzés-születés értelmű, és Nimrud-Orion nyilával kapcsolatban is szóba jött, hogy a Bikát ő hozza létre, talán a Bika egyik jelentése is születés. (Taurus címnél írottak alapján másról lehet szó, bár Tura meg éppen fiú azaz nemzett értelmű.)

Magyar Adorján Kérdések...

...című könyvében Fáy Elek könyvét idézi (Szohit címnél is szerepelt):

Brugsch kimutatja, hogy Egyiptom nyugati részén Neit (Athéné) istennőnek legalább is a Kr.e. XIV. századtól fogva egy líbiai eredetű kultusza élt, melyben az istennő, mint a nedves ősanyag személyesítője és RÁ napisten szülőanyja, az esőt adó égi tehénként tiszteltetett. A tehénistennő azután e minőségében összefolyt Ízisszel is, aki tehénfejű Hathor istennői alakjában egyenesen nyugati, és líbiai istennőnek neveztetett, úgyhogy címe is: Szohit istennő, a tehenu nép fejedelemnője volt. Mindezekből tehát kétségbevonhatatlanul kitűnik, hogy a tehenu nép a nevét a tehénről vette. De ugyanebben a kultuszban a tehénistennővel szemben a hímelvet képviselő istenség Bakh, Bakis, Pakis, Pika nevet viselt.

Fáy Elek A magyarok őshona...

...című könyvének 138. oldalán szereplő adatsorát is tegyük ide:

A szarvasmarhatenyésztést is nagyban űzték a mi ősnépeink s a tehén és bika szavaink is ősörökségeink. Brugsch ugyanis kimutatja, hogy Egyiptom nyugati részén, főként annak a szomszédos Libiával összefolyó lakossága között Neit (Athene) istennőnek legalább is a Kr. e. XIV. századtól fogva egy libiai eredetű kultusza élt, melyben az istennő, mint a nedves ösanyag személyesítője és Ra napisten szülőanyja, az esőt adó égi tehénként tiszteltetett. E tisztelet annyira odaadó volt, hogy az istennő hivei ennek szimbolumát: a tehenet karjaikon és lábszáraikon betetoválva viselték. A tehénistennő aztán e minőségében összefolyt Izisszel is, aki a memphisi Szohit nevű minőségében és tehéntejü Hathor istennői alak jában egyenesen nyugoti és libiai istennőnek neveztetett s libiai népnevekkel hozatott összefüggésbe úgy, hogy címe is Szohit istennő, a tehenu nép fejedelemnője volt. Mindezekböl tehát kétségbevonhatlanul kitünik, hogy a tehenu nép nevét a tehénről vette. De ugyanebben a kultuszban a tehénistennővel szemben a hím elvet képviselő istenség Bakh, Bakis, Pakis, P-ka, Pika nevet viselt. E szerint tehát a tehén mellett a bika szavunk is szerepelt szintén a magyar fogalmában.

Bikaistennő

Falvay Károly Nagyboldogasszony...

...című könyvének 186. oldalán furcsamód említi a Bikaistennő kifejezést:

Már Boldogasszony könyvünkben (2001) bemutattuk a neolitikus folyamat Kárpát-medencei szellemi továbbfejlődésének "bikaistennő" jelenlétét (Kr. e. 4200), melyet a magyar régészet Temesvár térségében az 1930-as évek óta ismer, a román régészet 1980-85 között tárta föl.

Könyvének 262. oldalán újfent írja:

A bikát szokás volt kapcsolatba hozni a Holdistennő alakjával, az újhold sarlóján (szarvain) keresztül. Most ez úgy látszik, mintha a termékenyítő elv megtestesült volna a bikában, jobban, mint a Hold éjszakai termékenyítő nedvessége lett volna a korai időkben. A bika a Napot személyesíti meg, sokkal inkább, mint a Hold, ami visszatükrözi a növekedést, az egyetlen androgyn istennő fogantató erejének a függetlenségére. A foganó erő először, mint szarvas állat hasonult, és akkor, mint az istennőnek a fia, most találkozott vele, mint a szeretőjével.

Majd a 270. oldalon:

Mindezek esetében bikaerőre, azaz földöntúli női erőre van szükség. (Csak a nőnek van földöntúli kapcsolata!)

Falvay könyvének 301. oldalán a Csudaszarvasról írva értelmezhetetlenül azaz tévesen (tudja a dörgést, csak mások adatait követi) bikázik ismét, hiszen nem ismeri a csillagmítoszi monda lényegét:

A csodaszarvas monda, melyet Arany János is hasonló szellemben dolgozott föl, határozottan szarvasünőt, azaz nőstény szarvast említ. Kétségen kívül biztosan mitikus vadászatról van szó, ami ünő, azaz nőstény állat ellenére szimbolikusan szarvasbikára, azaz jelentős erőre utal. A mitikus esemény ábrázolása ugyanis élelem-adásra utal, ami az életadással azonos képzet volt. Ennek következtében minden olyan megjelenítés, ami e mondával kapcsolatosan nőstény szarvast ábrázol: elfogadhatatlan. Kimondhatjuk: olyan szimbolikus vadászat, ami szarvasünőre irányul, nem létezik. Az egész vadász-inger, mint érzelmi feszültség szimbolikusság nélkül is mindig szarvasbika elejtésére irányul.
[...]
A múlt századból vagy a századunk első harmadából ismert pásztor jegyajándékok között, melyek a választott leány számára készültek, az agancsos szarvas ábrázolás igen kedvelt. Ezek is kivétel nélkül szarvasbikák. A nőstény is lehet bika képzet[?], akár szarvasról, akár más állatról van szó, például sasról, vagy bölényről.

• Itt nem ismeri fel, hogy a rénszarvas fajta esetében a nősténynek is van agancsa?!

Bíró Lajos A magyar régmúlt titkai...

...című könyvében írott, Artemisz és Csudaszarvas címnél (ott bővebben) szereplő soraiban a Hold és bika szarvai kerülnek előtérbe (melyekről Molnár V. József sorait lásd Hold és szarv):

A szarvasünő ősanyaként való tisztelete jellegzetes szkíta-magyar hagyomány. Huszka József szerint "ornamentikánk szarvasa egyenesen Ázsiából hozott Istár-Asztarté-Artemisz-jelkép. Az egyenlőszárú kereszt, a hold és a szarvas a vadászat istennőjének kísérője...a régi népeknél, Ázsia nyugati felén..."
Artemisz istennő kisázsiai eredetû, akárcsak Apollón: mindkettejük tiszteletét az ősi anatóliai népektől vették át a görögök. A magyarok nő-elvi ágánál kezdettől fogva Hold (és szarvas-, valamint bika-) kultusz volt, míg a hímelvi ág a Nap-vallást követte. (A honfoglaláskori Magyarországon volt egy terület, ahol dominánsan érvényesült a bika-kultusz (ez nagyjából egybeesik Tolna megyével).
A bika és a szarvas, valamint a ló is tulajdonképpen a Napot "hordozó" Hold állatok.)

Enki és neje, Damgalnuna kapcsán több helyen volt arról szó, hogy a napvallások idején kialakult szarvasbika (ami ugye a dream és szarvas címnél taglalt Enki nem volt, csak szarvakat viselt) képzete mögött mindig szarvasünő húzódik meg. Falvay végre tiszta vizet öntve a pohárba írja a 303. oldalon:

Magyar vonatkozásban a dozmati regősének csodafiúszarvasa ismert. Tehát mindkét hagyományos emlék szarvasbikáról beszél anyai kapcsolatban. A magyar regősénekben az anyát az éjszaka fogalmazza meg, amiben a csodafiúszarvas megjelenik. Mind a két szarvasbika fogalom mögött szarvasünő húzódik meg.

Ahogy említettem, szarvas címnél külön részben taglaljuk, hogy a hanyatlott tudású népeknél bika jelenik meg ünő helyett. De Magyar Adorján is írja (Csudaszarvas címnél), hogy:

Török és palóc őstörzseinknél szarvas helyett meg bika szerepelt (és "Júlia szép leány" régi énekünket is ismerjük, akkor azonnal tisztában leszünk azon görög monda eredetével is, amelyben Zeusz Égisten (a görögök főistene) bika képében viszi át a tengeren az Európa nevű nőt).

A Tejútanya szarvas/agancsos és tejet is adni képes állatalakjainak hímségiként való megjelenése már a Tejútanya-tisztelet hanyatlásával alakult ki.

A Tejútanya állatalakjai és zodiac címnél is volt arról szó, hogy a Csudaszarvasünő szarvas- és egyéb állatalakjai (akár maszkulinizált formában is) megjelenhetnek állatövi jegyként.
A Bika Szarvassal való azonosítását alátámasztani látszik a The God Cernunnos and the Pictish Stag and Boar Symbols című internetes cikk írójának, Iain Forbes^[1] anyaga (nagyon szépen megindokolja, hogy a Skorpió csillagkép helyén is szarvasféle alak keresendő (lásd részletesebben ott)) szerint is lehet a tehén Bika:

There is further evidence for Scorpio being seen originally as a stag outside of the Mediterranean basin, this time surprisingly in a traditional German ʼfolkʼ rhyme. There is little information as to how old this poem is or anything else on its origins, but it apparently describes an alternative zodiac or at least a sequence of stars or constellations associated with the changing seasons:
'Eber, Riese, Himmelskuh zählen wir dem Winter zu. Hase, Wolf und Menschenpaar stellen uns den Frühling dar. In Hahn und Hengst und Ährenfrau die Sommersonne steht genau. Schwalbe, Hirsch und Bogenschütz sind des Herbstes feste Stütz.'
This has been translated into English as:
'Boar, giant, and celestial cow we count to the winter. Hare, wolf and human pair represent the spring. At rooster, stallion and corn-ear-woman is summer solstice. Swallow, deer (stag) and archer are the frame of autumn.'
From the above text, which is clearly referring to the night sky, only the human pair (Gemini), the corn-ear-woman (Virgo), and the archer (Sagittarius) are obviously discernible, although the celestial cow may represent Taurus. But noticeably within the sequence we have the appearance of a stag and a wild boar; the stag is associated with the autumn, as Scorpio is, whilst the boar is associated with the winter. In addition, the stag appears in the poem alongside the archer – remembering that Scorpio and Sagittarius are side by side in the Graeco-Roman Zodiac. This perhaps may hint at alternative northern European constellations including a stag and a wild boar; some of these may even be zodiacal.
—
További bizonyíték van arra, hogy a Skorpiót eredetileg szarvasnak látták a Földközi-tenger medencéjén kívül, ezúttal meglepő módon egy hagyományos német "népi" rímben. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy ez a vers milyen régi, vagy bármi más az eredetéről, de úgy tűnik, hogy egy alternatív állatöv, vagy legalábbis az évszakok változásához kapcsolódó csillagok vagy csillagképek egy sorozata szerepel benne:
'Eber, Riese, Himmelskuh zählen wir dem Winter zu. Hase, Wolf und Menschenpaar stellen uns den Frühling dar. In Hahn und Hengst und Ährenfrau die Sommersonne steht genau. Schwalbe, Hirsch und Bogenschütz sind des Herbstes feste Stütz.'
Ezt a következőképpen fordították le angolra:
'Vadkan, óriás és égi tehén, a télre számolunk. Nyúl, farkas és emberpár a tavaszt képviseli. Kakasnál, ménnél és kukorica fülű nőnél a nyári napforduló. Fecske, szarvas (őz) és íjász az ősz kerete.'.
A fenti szövegből, amely egyértelműen az éjszakai égboltra utal, nyilvánvalóan csak az emberpár (Ikrek), a kukorica fülű nő (Szűz) és az íjász (Nyilas) különböztethető meg, bár az égi tehén a Bikát jelentheti. De feltűnő a sorozaton belül egy szarvas és egy vaddisznó megjelenése; a szarvas az őszhöz kapcsolódik, mint a Skorpió, míg a vaddisznó a télhez. Ráadásul a szarvas az íjász mellett jelenik meg a versben - emlékeztetve arra, hogy a Skorpió és a Nyilas egymás mellett áll a görög-római zodiákusban. Ez talán alternatív észak-európai csillagképekre utalhat, beleértve a szarvast és a vaddisznót; ezek közül néhány akár állatövi csillagkép is lehet.

Guanna (a sumér-babiloni csillagképek közül a Bika neve, helyesen Gu-An-Na) címnél is szó volt arról, a bika nem feltétlenül jön elő hímségiként. A Gundestrup üst belső alsó fenéklemezén is bika található, de eredetileg Tejútállat (tehén) kellett volna legyen.
Talán ezért is lehet, hogy a bitch címnél is említett francia biche = őz szó ilyen alakú. Nyilván a szarvas – marha összefüggést kell látni. Ezen oldalon a hivatalosság más utakon jár.

Bakos Attila A Duna Evangéliuma...

...című könyvének 246. oldalán írja:

A Bika a teljes világegyetem, a Nagy Égisten szimbóluma egyes ősnépeinknél, ahol a[z indo-európai felfogás által félrevezetve általa több ízben hímséginek kezelt] Csudaszarvast helyettesítette.

Bizony, a Bika esetében arra is kell gondolni, hogy nem csak a szarvasmarha hímjére utalhatott. A Bika Taur/Túr (lásd Taurus) neve viszont aligha lenne Szarvasbika.

Jankovics Marcell Mély a múltnak kútja című könyvének adata szerint volt minálunk a Bika csillagkép név-alternatívája ökör és tehén is. Ez is ismét sokatmondó.

MIN címnél szerepelt legutóbb, hogy vajon a mén (mely ugye a Hold nevét adja ki) névvel egyeztethető-e. Ott is szóba került a bika illetve a kapcsolat a bika és a Hold között.
A másik furcsaságot képviselő Napistennő címnél egy másik összefüggést is feltártunk.

Némi magyarázatul szolgálna még az, hogy a Vénusz a Bika csillagképben uralkodó. Viszont nem magyarázza meg a bikaszarvakat, melyek inkább Holdra utalnak. (Lásd Molnár V. József ilyen témában érintett adatait ott.)
De ha már itt tartunk, a zodiákus-ember felépítését tekintve a Kos a fej, a Bika a nyak, és a népi bölcsesség szerint a férfi a fej, a nő a nyak.

Amikor a kihalófélben lévő nyugat-germán wilamowicei nyelvben megtalált bow [bof] = nő; nej (lásd itt) szót megláttam, előbb a bow = íj, ív, majd később a bovine szónál említett görög bos, bous = ökör szón keresztül a szarvas Hold ökör (lásd Molnár V. József adatát szarvas Holdról Hold) minősége ötlött fel (ezen keresztül alakult ki a nő értelem). (Mindkét megoldás megfelel, tekintve, hogy az ív/íj a Holdat, holdsarlót formázza az égen.)
Ekkor értettem meg végérvényesen a bikaistennő fogalmát. Azt viszont le kell szögezni, hogy ez a felfogás csak akkortól válik bejáratottá, amikor a szarvasmarha felváltja a szarvas tiszteletét (későbbi).

Azt is tudni kell a felfogások kialakulásában, hogy mi volt előbb: egyrészt magyar nyelv és Tejútistennő tisztelet, csak utána sumér nyelv és az abból boncolgatható tételek, melyről Göd címnél volt szó:
A marha és tehén Tejút jelölő volt Egyiptomban is. Az már egy szekunder képzet, hogy a Hold kapja a szarvakat. Ezzel csak azt akarom bizonyítani, hogy Hold szavunk nem a sumér GUD = ökör és HUD = Hold szavakból ered. GUD mellett ott még ugye a sumér Guanna és akkád Gut-Anna nevekről volt szó.

A Bikaistennő-képzet kialakulására magyarázatként szolgálhat...

Jankovics Marcell Jelkép-kalendárium...

...című könyvében álló adata:

A Bika vállán "kotló" Fiastyúkot (Pleiadok) eleink kaptár-huggyának, vagyis Méhkaptár csillagzatnak is hívták. A Kaptár szomszédságában, a Bika mögött és a Kos felett kering egy parányi csillagcsoport, amelyet Andreas Cellarius 1661. évi égatlasza Méheknek (Apes) nevez, eltérően a kortárs Heveliustól, aki viszont Légynek hívta (latinul Muscának). Az Apes elnevezés is szerepel régi csillagtérképeken egyes számban (Apis), amely ugyanúgy hangzik és latinul ugyanúgy is van írva, mint az egyiptomi Ápisz bika neve. Hát nem elgondolkoztató? Akár Méh, akár Légy, mindkét csillagzatnév mitológiailag jól megalapozott. Antik görög mitográfusok szerint a Bika csillagképnek egy tehén, a tehénné változtatott Ió istennő volt a névadója, akit egy bögöly kergetett szó szerint a halálba, és aki az egyiptomiak első királyát, a bika-Ápiszt, görögül Epaphoszt szülte. Cellarius és Hevelius névadását Vergilius Georgicája és e görög mítosz egyaránt ihlethette.

Bognár Ferenc A magyarok istene...

...című cikkében írja:

A hellének előtti globális vallási helyzetben, a Nagy Istenanya megjelenítője, a világot tápláló Égi Tehén képe lett. Helyesen tehát, minden korai tehén-, és bika-jegyet, a hold-uralmi kapcsolatként kell értelmeznünk. Lásd a mezopotámiai domborműveken lévő uralkodók bikaszarvait!
[...]
Valójában a zsidó-keresztény kultúra is a holdanyai ősvallásunkból sarjadt. Kezdve Ábrahámmal, aki a Sineárból, azaz a babiloni Sin holdisten földjéről indult el új hazát keresni, és Kánaánba érve tovább telítődhetett a holdtiszteleti elemekkel. A törvényadó Mózes pedig Egyiptomban meríthetett a hold kultuszából, hiszen Jahve isten nem csupán az egyiptomi Jah holdisten nevét "hordja" de meg volt neki a hold, szokásos bika, ill. tehén alakja is.

• A Jah név a görög Io tehénistennő nevének is megfelel.

Lábjegyzetek