Beteg

Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 487. oldalától tallózik olyan Budenz József által finnugornak meghatározott szavakból, melyeket Vámbéry Ármin elemzett, majd a TeSz féle származtatásokat is megadja:
Beteg: zür. viś "beteg", vis "betegség"; vot. viś "beteg", vika "testi hiba".
V.: csag. bütük "elfogyó, vége felé járó".
TeSz: ismeretlen eredetű; finnugor egyeztetése téves.

Péterfai János írja:

A Bet-Eg azt jelenti, hogy a Háza (Bet) Ég. Vagyis a teste lázas, meleg, ég a teste.

Varga Csaba...

...hosszabban és máshogy taglalja:

BETEG gyöke bet, régi kiejtéssel beth, peth, path. 1) Path > pat kiejtést őrzi a patika szó. 2) Path, beth, path bád, bágy kiejtésű is lett, ebből a bágyad (régi bádjad) szó, ami azonos a biggyed szóval. A peth > petyh kiejési változat is megvan még: petyhüd, petyhüdt. Az azonosságot még kiérezzük, ha egymás után felidézzük a pittyed, petyhüd, biggyed és a bágyad szavakat: könnyű észrevenni, hogy ugyanazt jelentik. Tehát aki "patetikusan" mond valamit, az bágyadtan mondja. Érdekes még, hogy e bád, bágy (mint bágyad) szóval azonos az angol bed = ágy szó, továbbá maga az ágy szó is ez, csak a mai magyar nyelvterületen kiesett a szó elején álló b mássalhangzó (mint bámul-ámul, bomol-omol szavak esetében is.)
A path, bet alapszó jelentése: baj, amiből többszöri áttétellel jöhetett létre a beteg, bágyad stb. jelentés. Ezt sejtetik az alábbi ógörög szavak:
páthé [πάθη] = mai kiejtéssel baje, azaz baj: szenvedés, elviselt sors
páthosz [πάθος] = mai kiejtéssel bajosz, azaz baj (bajosz-szal azonos jelentésű a bajlódás): betegség, szenvedés, áttételesen külső hatás, benyomás, szenvedély stb.

Aczél József szerint jelent még bút, gyászt is.

A TeSz szerint a beteg ismeretlen eredetű szó egyébként.

Hasonló alakú a bitang.

Mi a betegség – mi okozza? Léteznek-e vírusok?

Pasteur kontra Béchamp vita

Ezen Géczy Gábor előadásban 36:58-nál kezd Pasteur-ről és Béchamp-ról beszélni. Előbbinek semmi gyógyító tapasztalata nem volt, utóbbi pedig – a nevéhez méltóan – bajnok volt benne. Mindketten alkottak egy elméletet a betegségről. Előbbi szerint a betegséget a kórokozók okozzák, amelyek kívülről támadják az egészséget. Ezek ellen a gyógyszereket kell bevetni védelmül. Ezzel szemben Béchamp szerint amit Pasteur látott a mikroszkóppal, azok az ember saját átalakult sejtalkotói. Ezzel az általa felvázolt, az élet alapjaként tekinthető csíra- vagy sejtelmélettel Géczy elmondása szerint az orvosok sem találkoznak 6+4 éves tanulásuk során [mert a zsidóknak/Rockefellereknek tetsző/jövedelmező szemléletet kell tanítani]!
Béchamp azt állította, hogy kis életcsírákból áll össze minden egyes sejt és ezek az életcsírák azzal a céllal állnak össze, hogy egy élőlényt létrehozzanak. Ha ezek az élőlények nem megfelelően működnek, azaz kiesnek az egészségből, akkor bizonyos sejtalkotók fognak belülről(!) átalakulni "kórokozókká." Tehát a baktériumok nem kívülről jönnek. ((Azt megint nem tanítják, hogy) a halálos ágyán minden tanítását visszavonó!!) Pasteur szerint az ember születésétől fogva steril és aztán időhaladtával elfertőződik. Ez nem igaz. Az egészséges ember mindig steril. Gyakorlatilag arról van szó, hogy megváltoznak bizonyos alkotóelemek és kikényszerítik belőled az egészséget. Itt elmondja példaként, hogy a természetben nem bővelkedő, mégis tonnaszámra magunkba tolt cukorra a testünk válasza az, hogy a kialakult kandida gomba[1] ezt felzabálja. Ha eztán a cukorbevitelt megszünteted, vagy a kandida annyira elszaporodik benned, hogy az összes cukrot felzabálja, akkor utána a szervezet automatikusan visszaalakul egyenesbe.
Többszörösen bizonyított tudás, mégsem tanulják a biológusok és orvosok. Vajon miért, kérdem én?

Mert halál- és gyógyszeripar van, zsidó kézben (lám, 46:20-nál ő is kiköt itt). Gerard Menuhin cím/alcímnél már szó volt a témáról:
Menuhin, a híres hegedűművész fia, Mondd el az igazat és szégyenítsd meg az ördögöt című angol nyelvű művének 455-456. oldalairól másolom be most csak az idevágó szöveget:

In 1492, Chemor, the Chief Rabbi of Spain, received the following advice from the Grand Sanhedrin (Elders of Zion) in Constantinople:
3. As for what you say about making attempts on your lives: make your sons doctors and apothecaries that they may take away Christians' lives.

1492-ben Chemor, Spanyolország főrabbija a következő tanácsot kapta a konstantinápolyi Nagy Szanhedrintől (Cion véneitől):
3. Ami azt illeti, amit az életetek elleni merényletekről mondtok: tegyétek meg fiaitokat orvosokká és patikusokká, hogy elvehessék a keresztények életét.

Géczy elmondja, hogy még ma is Pasteur-ből élnek az orvosok és olyan elektro-mikroszkópot használunk ma, mely befolyásolja a vizsgált anyagot, mert elektronokkal bombázza. A 20. század eleji optikai mikroszkóp teljesen megfelelne mai használatra, amelynek nincs ilyen káros hatása.
Egyébiránt a neten, az Amazonon például van is egy könyv amely a Pasteur-Béchamp csatát vázolja fel; ezen oldalon pedig egy cikk angolul. Mivel legutóbb nálam az a weboldal nem működött, ezen oldalról lehet tájékozódni (Géczy mondataival egyetértő dolgok szerepelnek ott, illetve lábjegyzetbe[2] is beteszem).
Ezen oldalon további infók szerepelnek Bechampékról és a betegségekről, stb.

A korokózó tehát semmi lényegében, vagy inkább az a lényeg, hogy ne váljon az ember a kórokozók táptalajává. A magyar nyelv mindig megmondja az igazságot: ne savanyodj be; ne légy mérges.

Rónai Lászlóné A lélek erejének szerepe a gyógyításban...

...című az Ősi Gyökér 2015/3-4. sz. megjelent cikkében is írja:

A rosszat is teremteni tudjuk (félelmet, aggódást, irigységet, stb.) és előbb-utóbb betegségként íródik át az emberünkre. (Jézus: nem az a baj, ami kintről befelé, hanem amit belülről kifelé áramoltatunk.) Ha mi mérgezünk, az minket mérgez végül! Minden gondolatunk, szavunk, tettünk végül visszaszáll ránk! Ha örömöt adunk, az örömet, ha bánatot adunk, akkor azt kapjuk vissza! Ok-okozat törvénye, nem emberi, Isteni terv. (Jézus: csak azt tegyétek másokkal, amit szeretnétek, hogy mások is tegyenek veletek! vagy Jó tett helyébe jót várj! stb.)
[...]
A lelki szint leginkább az érzésekben nyilvánul meg aggódás, irigység, félelem, gyűlölet, elégedetlenség, a megbocsátás hiánya stb. - mint negatív érzések. A szeretet, a harmónia, békesség, öröm, elengedés képessége, stb. - mint pozitív érzések. A tartós negatív érzések, gondolatok megbetegítenek, a tartós pozitívak pedig gyógyítanak. Ebből következik, ha valaki tartósan beteg, a saját érdekében szabaduljon meg negatív személyiségjegyeitől, rendezze kapcsolatait és főként bocsásson meg önmagának és mindenki másnak is! Jó érzésekre, tiszta, örömteli gondolatokra, kapcsolatokra törekedjen életében.

A betegség az egészség utáni vágyból üzen a magyar embernek, hogy valami gond van, amit ki kell javítani. Valahogy így hallottam Kubínyi Tamástól megfogalmazni. Nyilván magyarként élve leginkább legegyszerűbb felfedezni, hogy baj van, világszinten. Egy szörfdeszkáról nézve a világ pompás.

Ezen oldalon is szerepel, hogy a Bechamp vs Pasteur vitában utóbbi azt mondta, hogy kívülről jön a patogén, előbbi azt mondja, hogy belül kell keresni a problémát, a táptalaj a gond (nem megfelelő életvitel, étel, immunrendszer).

Ezen MEGA-ra feltöltött ÁKTV videóban egy igen jól megírt összefoglalást találunk a témáról; a szerző kitér Rudolf Steinerre is, aki 100 évvel ezelőtt megjósolta az oltást.

Kadnár Viktória Népi gyógyászat Magyarországon a természeti gyógymódok tükrében című az Ősi Gyökér 2014/4. sz. megjelent cikkében nagyon jó dolgokat ír, betegségek kapcsán is.

Lásd még betegségdémon és arról, hogy a betegség hogyan tartatott rossz szellem hatásának álom, íz vagy tüsszent címnél írottakat.
Lásd még bad, baján, bed, doctor, orvos, pathetic és fáj. Lásd továbbá még sympathy és empathy.

Lábjegyzetek


  1. Lábjegyzet:
    Az élesztőgomba azokkal az alapanyagokkal táplálkozik, amelyeket a társadalom mostanában rendszeresen fogyaszt: a rengeteg cukor, a finomított szénhidrátok, a feldolgozott élelmiszerek, az alkohol mind hozzájárulhatnak a Candida növekedéséhez. ↩︎

  2. Lábjegyzet:
    Pasteurization, named after scientist Louis Pasteur who developed it, involves heating raw milk to very high temperatures in order to kill the germs and bacteria inside the milk and prevent infections. The idea is that "germs are bad" and that they are the cause of disease and ill health. Following that assumption, it makes sense that "killing germs" would be the solution to both treating and preventing states of disease. This is the basic concept-that germs (virus, bacteria, etc.) are the cause of illness-upon which Western medicine is based.
    But there is a fascinating history behind both the "germ theory" of disease as well as its controversial proponent...Louis Pasteur. I invite you to do your own research by Googling "Pasteur vs. Bechamp" to see the many sources of information on this controversy.
    In 19th century France, while Pasteur was advocating the notion of germs as the cause of disease, another French scientist named Antoine Bechamp advocated a conflicting theory known as the "cellular theory" of disease.
    Bechamp's cellular theory is almost completely opposite to that of Pasteur's. Bechamp noted that these germs that Pasteur was so terrified of were opportunistic in nature. They were everywhere and even existed inside of us in a symbiotic relationship. Bechamp noticed in his research that it was only when the tissue of the host became damaged or compromised that these germs began to manifest as a prevailing symptom (not cause) of disease.
    To prevent illness, Bechamp advocated not the killing of germs but the cultivation of health through diet, hygiene, and healthy lifestyle practices such as fresh air and exercise. The idea is that if the person has a strong immune system and good tissue quality (or "terrain" as Bechamp called it), the germs will not manifest in the person, and they will have good health. It is only when their health starts to decline (due to personal neglect and poor lifestyle choices) that they become victim to infections.
    You can see this when a group of people go hiking in the woods. It often seems that the mosquitoes attack only one or two people out of the group. And as it turns out, it's always the same person that always gets attacked by the mosquitoes. This person is usually the one who always catches the latest flu and has the weakest immune system. This is because these germs (including insects) are opportunistic in nature and only attack the weak.
    To treat illness, Bechamp's cellular theory also applied. Bechamp was less concerned with killing the infection and focused more on restoring the health of the patient's body through healthy lifestyle choices. Bechamp saw the infection as a footnote to the state of illness and not the primary cause. As the person restored health through diet, hygiene, and detoxification the infection went away on its own-without needing measures to kill it.
    Pasteur and Bechamp had a long and often bitter rivalry regarding who was right about the true cause of illness. Ultimately Pasteur's ideas were accepted by society and Bechamp was pretty much forgotten. The practice of Western medicine is based on Pasteur's germ phobia which gives rise to the use of vaccinations, antibiotics, and other anti-microbials.
    The irony is that towards the end of his life, Pasteur renounced the germ theory and admitted that Bechamp was right all along. In the 1920's medical historians also discovered that most of Pasteur's theories were plagiarized from Bechamp's early research work.
    http://maronewellness.com/pasteur-vs-bechamp-an-alternative-view-of-infectious-disease/ Other interesting articles on the subject:
    https://danielleduperret.com/articles-blogs/pasteur-bechamp-the-2-sides-of-medicine/
    Louis Pasteur (1822 – 1895) was a French chemist and microbiologist born in Dole. He is best known for his remarkable breakthroughs in the causes and prevention of disease. His experiments supported the germ theory of disease. In essence, Pasteur taught that disease came from outside the body in the form of bacteria. For Pasteur, to fight illness is to treat the symptoms. This approach has shaped modern medicine and pharmacology.
    Few people know that on his deathbed, Pasteur recanted and said "Béchamp was right."
    But... who is Béchamp?
    Pierre Jacques Antoine Béchamp was a French biologist, contemporary of Louis Pasteur. He believed that a completely healthy body would be immune to harmful bacteria and that only when the body became a welcome host for this bacteria (i.e. when our cells become weak and our immune system becomes compromised) would the bacteria have a destructive effect on the body.
    Béchamp taught that disease came from inside the body. For Bechamp, you do no fight illness, you create a healthy body in which disease cannot develop.
    Unfortunately, medicine became big business and Béchamp's theory was conveniently forgotten. In fact, pharmaceutical companies all over the world give thanks to Pasteur every single day.
    https://thevaccinereaction.org/2018/02/pasteur-vs-bechamp-the-germ-theory-debate/
    https://dreddymd.com/2018/03/10/louis-pasteur-vs-antoine-bechamp-know-the-true-causes-of-disease/
    An interesting quote in the comments section at the above link:
    Speaking from my experience as a former US Army physician, director of the Orthomolecular Medical Society established by Dr Linus Pauling, and over 40 years of holistic medical practice, I wholeheartedly agree with the microzyme version and not with the germ hypothesis that has been advocated by the followers of Pasteur and the pharmaceutical industry.

    A pasztörizálás, amelyet az azt kifejlesztő Louis Pasteur tudósról neveztek el, a nyers tej nagyon magas hőmérsékleten történő felmelegítését jelenti, hogy elpusztítsa a tejben lévő baktériumokat és kórokozókat, és megelőzze a fertőzéseket. Az elképzelés szerint "a baktériumok rosszak", és ezek okozzák a betegségeket és az egészséget. Ezt a feltételezést követve logikus, hogy a "baktériumok megölése" lenne a megoldás mind a betegségek kezelésére, mind a betegségek megelőzésére. Ez az az alapkoncepció – hogy a baktériumok (vírusok, baktériumok stb.) okozzák a betegséget –, amelyen a nyugati orvoslás alapul.
    De mind a betegségek "baktériumelmélete", mind pedig annak ellentmondásos képviselője, Louis Pasteur mögött lenyűgöző történelem áll. Arra kérem Önöket, hogy végezzenek saját kutatást a "Pasteur vs. Bechamp" keresővel, hogy megnézzék a számos információforrást erről az ellentmondásról.
    A 19. századi Franciaországban, miközben Pasteur a baktériumok mint a betegségek okozói mellett érvelt, egy másik francia tudós, Antoine Bechamp egy ellentétes elméletet képviselt, amelyet a betegségek "sejtelméletének" neveztek el.
    Bechamp sejtelmélete szinte teljesen ellentétes Pasteur elméletével. Bechamp megjegyezte, hogy ezek a baktériumok, amelyektől Pasteur annyira rettegett, opportunista jellegűek. Mindenütt ott voltak, sőt, még bennünk is léteztek szimbiózisban. Bechamp kutatásai során észrevette, hogy ezek a baktériumok csak akkor kezdtek el a betegség uralkodó tüneteként (nem pedig okaként) megjelenni, amikor a gazdaszervezet szövetei károsodtak vagy veszélybe kerültek.
    A betegségek megelőzése érdekében Bechamp nem a baktériumok elpusztítását, hanem az egészség ápolását szorgalmazta az étrend, a higiénia és az egészséges életmód, például a friss levegő és a testmozgás révén. Az elképzelés szerint, ha az embernek erős az immunrendszere és jó a szövetek minősége (vagy "terepe", ahogy Bechamp nevezte), akkor a baktériumok nem fognak megnyilvánulni az emberben, és jó egészségben lesz része. Csak akkor válik a fertőzések áldozatává, ha az egészségi állapota romlani kezd (személyes elhanyagoltság és rossz életmódbeli döntések miatt).
    Ezt láthatjuk, amikor egy csoport ember túrázni megy az erdőbe. Gyakran úgy tűnik, hogy a szúnyogok csak egy-két embert támadnak meg a csoportból. És mint kiderül, mindig ugyanazt az embert támadják meg a szúnyogok. Ez a személy általában az, aki mindig elkapja a legújabb influenzát, és akinek a leggyengébb az immunrendszere. Ez azért van, mert ezek a kórokozók (beleértve a rovarokat is) opportunista természetűek, és csak a gyengéket támadják meg.
    A betegségek kezelésére Bechamp sejtelméletét is alkalmazták. Bechamp kevésbé foglalkozott a fertőzés elpusztításával, és inkább a beteg szervezetének egészségének helyreállítására összpontosított az egészséges életmóddal. Bechamp a fertőzést a betegség állapotának lábjegyzetének tekintette, nem pedig elsődleges okának. Ahogy a személy az étrend, a higiénia és a méregtelenítés révén helyreállította az egészségét, a fertőzés magától eltűnt – anélkül, hogy szükség lett volna az elpusztítására irányuló intézkedésekre.
    Pasteur és Bechamp hosszú és gyakran elkeseredett rivalizálást folytatott abban a kérdésben, hogy kinek van igaza a betegség valódi okát illetően. Végül Pasteur elképzeléseit fogadta el a társadalom, Bechamp pedig nagyjából feledésbe merült. A nyugati orvoslás gyakorlata Pasteur baktériumfóbiájára épül, ami a védőoltások, az antibiotikumok és más mikrobaellenes szerek használatához vezetett.
    Az irónia az, hogy élete vége felé Pasteur lemondott a baktériumelméletről, és elismerte, hogy Bechampnak végig igaza volt. Az 1920-as években az orvostörténészek azt is felfedezték, hogy Pasteur elméleteinek nagy részét Bechamp korai kutatómunkájából plagizálták.
    http://maronewellness.com/pasteur-vs-bechamp-an-alternative-view-of-infectious-disease/
    Egyéb érdekes cikkek a témában:
    https://danielleduperret.com/articles-blogs/pasteur-bechamp-the-2-sides-of-medicine/
    Louis Pasteur (1822 – 1895) francia kémikus és mikrobiológus, aki Dole-ban született. Leginkább a betegségek okainak és megelőzésének feltárása terén elért figyelemre méltó áttöréseiről ismert. Kísérletei alátámasztották a betegségek csíraelméletét. Pasteur lényegében azt tanította, hogy a betegségek a testen kívülről, baktériumok formájában terjednek el. Pasteur számára a betegség leküzdése a tünetek kezelését jelenti. Ez a megközelítés alakította a modern orvostudományt és farmakológiát.
    Kevesen tudják, hogy Pasteur a halálos ágyán visszavonta és azt mondta: "Béchampnak igaza volt".
    De... ki az a Béchamp?

    Pierre Jacques Antoine Béchamp francia biológus, Louis Pasteur kortársa. Úgy vélte, hogy egy teljesen egészséges szervezet immunis a káros baktériumokkal szemben, és csak akkor, ha a szervezet szívesen látott gazdatestté válik e baktériumok számára (vagyis ha sejtjeink legyengülnek, és immunrendszerünk legyengül), akkor a baktériumok pusztító hatással lesznek a szervezetre.
    Béchamp azt tanította, hogy a betegség a test belsejéből ered. Béchamp számára nem a betegség ellen kell harcolni, hanem olyan egészséges testet kell létrehozni, amelyben nem alakulhat ki betegség.
    Sajnos az orvostudomány nagy üzlet lett, és Béchamp elmélete kényelmesen feledésbe merült. Valójában a gyógyszergyárak világszerte minden egyes nap hálát adnak Pasteurnek.
    https://thevaccinereaction.org/2018/02/pasteur-vs-bechamp-the-germ-theory-debate/
    https://dreddymd.com/2018/03/10/louis-pasteur-vs-antoine-bechamp-know-the-true-causes-of-disease/
    Érdekes idézet a fenti link kommentszekciójában:
    Dr. Linus Pauling által alapított Orthomolecular Medical Society igazgatójaként és több mint 40 éves holisztikus orvosi gyakorlatom alapján teljes szívemből egyetértek a mikroenzim verzióval és nem a Pasteur követői és a gyógyszeripar által támogatott csíra hipotézissel. ↩︎