Benkő Loránd
Benkő Loránd Széchenyi-díjas nyelvészünk. Őt idézi Grandpierre Atilla A magyar nemzettudat történelmi alapjai című cikkében:
"A magyar nyelv önálló fejlődése sokkal nagyobb időtávlatú, mint akár Európa mai indoeurópai nyelveinek, akár uráli-finnugor nyelveinek legtöbbjéé" – írta Benkő Loránd Széchenyi-díjas nyelvészünk (Benkő Loránd, 1997, 164.).
László Gyula idézi:
"A kiterjedt turkológiai és finnugrisztikai vizsgálatok mellett és mögött nem bontakozott ki eléggé, sőt mondhatni nagyon lemaradt, az a kutatási kör, amelyben őstörténetünk kérdései a szorosabb értelemben vett magyar nyelvtudomány oldaláról is megvilágíthatók."
- Más adatát lásd finnugor elmélet.
Mint kiderül, ez a Benkő nem más, mint a nevetségesen összeállított TeSz I-III. köteteinek főszerkesztője...
Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 524-525. oldalain idéz tőle és folytatja vele az 527. oldaltól is.
Az 529. oldalon egy idézet után:
Benkő – előbb egyértelműen lefektetett módszertani alaptételeivel szöges ellentétben – a gyakorlatban úgy véli alkalmazhatni fentebb idézett elvi követelményeit, hogy minden valóságtól teljesen elrugaszkodva, légüres térben mozgó steril nyelvészeti játszadozást űz: konkrét etimonoktól függetlenül, tekintet nélkül konkrét nyelvi származásra vagy nyelvemlékbeli adatolhatóságra, sốt rokon nyelvi egyeztetés hiánya ellenére is szerinte "nyelvtörténeti elemzés alapján erősen valószínűsíthető", hogy pl. "csel" szavunk a magyar nyelv finnugor fejleményei közé tartozik. A tárgyilagos szemlélő azonban sokkal inkább arra lenne kíváncsi, miféle "nyelvtörténeti elemzés" az, amelynél sem konkrét etimon, sem konkrét nyelvi származás, sem nyelvemlékbeli adatolhatóság, sem pedig rokon nyelvi párhuzam nem áll az "elemző" rendelkezésére? Mit elemez" ilyenkor a finnugor nyelvtudomány? Nyilvánvalóan a nagy "Semmi"-t. Az egész "módszer" tehát nem más, mint tudományos frazeológiába bújtatott szemfényvesztés.
- Hajmeresztő, mit művelnek a finnugrászok. Egyik gondolatukat csapják agyon a másikkal, akár a következő oldalon.
Az is kiderül, hogy egy Bencze Lóránt nevű nyelvész is létezik, azaz nem elírás, ketten vannak nyelvészek hasonló néven.