Bauer-elv

Grandpierre Atilla Az ökológiai civilizáció tudományos megalapozása...

...című dolgozatában írja:

Az élőlények egyetemes törvényét Bauer Ervin fedezte fel, és ezt róla Bauer-elvnek nevezik.
A Bauer-elv kimondja: "Az élő és csakis az élő rendszerek soha sincsenek egyensúlyban és szabadenergia tartalmuk terhére állandóan munkát végeznek annak az egyensúlynak a beállta ellenében, amelynek az adott külső feltételek mellett a fizikai és kémiai törvények értelmében létre kellene jönnie. Az élő rendszer mindig egész szabadenergia tartalmát alakítja át a várható egyensúly megvalósulása ellenében végzett munkává" (Bauer 1967, 51). A Bauer-elv az élet első elvének tekinthető, mert Bauer ebből az élet összes alapegyenletét, köztük az anyagcsere, a szaporodás, a növekedés alapegyenletét, és az összes alapvető életjelenséget is levezette. Ezért a Bauer-elvet a Természet első elvének tekinthetjük.
...
A Bauer-elv jelentősége szükségessé teszi, hogy összevessük az elméleti fizika legnagyobb horderejű alkotóelemével, a legkisebb hatás elvével. Mivel a legkisebb hatás elve] a tehetetlen tárgyak változásainak törvénye, és az élőlények lényeges többlettel, cselekvőképességgel rendelkeznek, kerestem a módot a legkisebb hatás elvének biológiai általánosítására. A legkisebb hatás elve a cselekvés vagy történés jelenlegi, adott kezdőpontja és jövőbeli végpontja közötti legkisebb energia- és időráfordítású pályát határozza meg. A legkisebb hatás elve eszményien alkalmas a "postás" szerepére, mert a kezdőpontot egyenesen a végponttal köti össze. Ha a legkisebb hatás elvét általánosítjuk, belőle elhagyjuk a "legkisebb" megkötést, és figyelembe vesszük, hogy a cselekvés végpontját, célját maga az élőlény határozza meg, mert a Bauer-elvnek megfelelően minden rendelkezésre álló energiát cselekvőképessége legmagasabb szintre emelésére fordít, akkor megkapjuk a biológia alapelvét (Grandpierre 2007). A leeső kő egyenesen a földre esik, nem végez cikkcakkokat, mert az több energiába, időbe kerülne. Az energiaráfordítás és időráfordítás együttes mérőszáma a "hatás". A fizikai testek a legkisebb energiaráfordítással és a legrövidebb idő alatt futják be pályájukat, a legkisebb hatás elve ezt fejezi ki. Az élőlényekre ennek éppen az ellenkezője jellemző. Arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb energiával és a lehető leghosszabb ideig éljünk. Úgy választjuk meg cselekvéseink végpontját, hogy jól járjunk, hogy életünket a lehető legmagasabbra emeljük és ez a lehető legtovább tartson. Így jutottam el a legnagyobb hatás elvéhez (LNHE).
Az LNHE matematikai alakja magában foglalja a Bauer-elvet, mint a legnagyobb vitalitás elvét (Grandpierre, Chopra and Kafatos 2014) és emellett a leggazdaságosabb időfelhasználás, azaz legnagyobb bölcsesség elvét is. A "bölcsesség"-et biológiai értelemben határoztam meg: bölcs az a döntés, amely az élet javára szolgál. Az értelem az élet tartozéka. Arra való, hogy az adott körülmények között az élet számára legkedvezőbb döntést a lehető leggyorsabban hozza meg. Az értelmet az élet azért hozta létre, hogy bölcs döntéseket hozzon, hogy az élet a legmagasabb kiteljesedése felé tudjon haladni. A legnagyobb hatás elve határesetként magában foglalja a legkisebb hatás elvét, arra az esetre, amikor a legnagyobb hatás is rendkívül kicsi, mint a mikrovilágban. Ez a legkisebb fokú cselekvés, a tehetetlenség elve, amely az elemi részecskékre és az anyagi világra jellemző. Mivel az LNHE a legkisebb hatás elvének általánosítása, ezért éppúgy érvényes az egész Világegyetemben, mint a legkisebb hatás elve. Mivel az LNHE magában foglalja a legnagyobb vitalitás elvét a Világegyetem egészére vonatkozóan, ezért a Világegyetem, mint egész, élőlény. Mivel az LNHE magában foglalja a fizika első elvét, ezért a fizika törvényei az élet törvényeiből származnak. Az élet alapvetőbb, mint az anyag. A Világegyetem mélyebb valóságszinten él, mint anyagi felszíne.
...
Az élet tudományán alapuló civilizációnak hatékonyabb tudományos alapja van, mint az anyagelvű civilizációnak, mert a legnagyobb hatás elve a tehetetlenség elvének tovább fejlesztett, kibővített, nagyobb horderejű, és az élet felemelését elősegítő változata. Amíg az anyagi javak fogyasztására irányuló civilizáció az egyre nagyobb kényelem megteremtésére irányul, addig az életközpontú civilizáció, megőrizve az anyagi jól-lét szempontját, alapvetően az életminőség fejlesztésére törekszik.

Ezen angol nyelvű írásában is szóba kerül.