Baron
Péterfai János írja:
Báró szavunk borkus eredetűnek látszik, vagyis magyar nyelvű rangnév. Bar a Fekete Oroszlán, a középkori nemesek neve, az Ó az Úr neve, lásd Bar-Ó, vagyis Magas-Úr. Ezek a bárók sokat tettek azért, hogy legyilkolják a népet és teljesen kifosszák minden ingóságukból. A pestis kisebb baj volt, mint a bárók őrülete és gyilkolási vágya. De a Báró szót már értelmeztük.
Megvan a keltában is (baran; ír barún), melyet persze Alex MacBain is az angolból jöttnek gondol. Bar-Án ugyanaz, mint a bárány: Nap az Égben.
Az ófelnémetben is baro = (szabad) ember. Az albánban burrë = férfi, férj.
Lásd még earl, count, prince.
Magyar Adorján...
...írja avar fejezetében:
De következtethető a föntiekből még az is, hogy az ősavarok, fekete vagy barna, hajzata természettől is göndör volt, habár ha ez nem volt eléggé ilyen, akkor mesterségesen is göndöríthették, aminthogy a haj mesterséges göndörítése ma is szokásos. Valamint hihető hogy már az ősavarok is viseltek parókát, különösen a kopaszodók. Ámde bizonyára nem követtek el oly ízléstelen túlzást amilyet a fönti rajzokon látunk. Aminthogy hasonló túlzásokat nem csak hajviseletben de igen sok másban is, mindig a hódító, hatalomra kapott, harcias de szellemileg fejletlenebb népek szoktak tenni, főképp dicsekvésből és úrvoltuk mutogatásából. Ilyen ízléstelenségeket, túlzásokat viszont magyar népünknél, sem viseletekben sem másban, nem láthatunk sehol.
Tény az is, hogy túlozott de akkoriban divatos göndör parókaviselet mindig csak uraknál, nagyuraknál volt szokásban, mert hiszen a minden nap dolgozó népnél ilyesmi viselése lehetetlenség lett volna. Eszerint pedig bizonyos, hogy a baron, báró nagyurat jelentő szó is összefüggött a göndörséggel és az ilyen parókaviselettel.
Habár emellett a baron szó még régebben, bizonyára úr avagy fejedelem jelentéssel, a Napisten egyik avar neve is lehetett, de jelenthetett ezenkívül ugyane szó, a már többször említett -on képzővel tüzeset, ragyogót avagy fényeset is, ugyanúgy mint ahogy az egyiptomiak királyai fáraon avagy fáraó – az avar eredetű hikszoszok korából származólag – szintén: fényes, ragyogó értelmű volt, amit kétségtelenné tesz a hires egyiptomi Fárasz világítótorony ezen, bár már elgörögösített neve, aminthogy máig is használatos a görög-latin-olaszfárosz,farus,faro= igen erős fényű lámpa szó, amilyeneket főképp a szabadban való világításra vagy fényjelzésekre használnak és természetesen világitótornyokban ma is.