Barom

Bar-Om tipikusan olyan alkotású szónak tűnt, mint sok más: hímségi/égi előtag és földreleképező második elem összetétele. BAR és Teremtő és teremtett címnél kitértünk már a témára.
Legutóbb tatár bárány – szkíta bárány cím/alcímnél felvetődött bennem, hogy a bárány is barom, ami lábasjószág értelmű, akkor lehet-e azonos módon képzett? Lehet-e a szóvégi -om-mal -an, án értelemben számolni? Nagyon is lehetséges, tekintve, hogy AMA megjelenik anya értelemben ANA helyett és az ANA nem más, mint az AN, ÁN származéka. Viszont akkor a rendesen Föld(anya) jelentéssel álló MA utótagként való, "földreleképezői" jelentéssel megadott szóelem értelmezését is újra kellene gondolni? Aligha. A Földön élünk, a Nap (BAR, KIN, stb.) fiaiként és teremtményei, terményei velünk élnek a Földön, melyekkel azért táplálkozunk, hogy életben maradjunk. A mag szó értelme (és a búza címnél írottak) mutatnak még rá, hogy a Földre és a Föld jelentésű utótagra nagyon is szükség van.

Götz László Keleten kél a Nap...

...című könyvének 637. oldalától taglalja a köztörök jövevényszavainkat. Itt is szumér megfelelőkkel áll elő (a szócikkek elején ismét a TeSz származtatásait közli) (hasonló adatsor borjú címnél is szerepelt):

barom (Vieh, Rind): ótörök eredetű; vö. csag. barim "vagyon" stb. Szumér buru₃ = "Vieh, Kleinvieh” (háziállat, aprómarha); vö. még borjú, bárány, birka, bürge.
Megjegyzés: e szavaink közül a TeSz szerint a borjú csuvasos jellegű ótörök jövevényszó, a bárány egy közelebbről meg nem határozott szláv nyelvből származik, a birka és a bürge pedig cseh jövevényszavak.

Hasonló alakú a birka.