Barkó

Palóc törzsnek mondja KT, Ózdot is szóba hozva (a másik palóc törzsnek mondja a matyókat).
A nevükben az R hang és főleg a BAR alapszó alapján nem palócok, hanem ahogy alant is szerepel, avarok, de alant Magyar Adorjánnál is előjön a palóc azonosítás (és a helyretétel). Maradjunk annyiban, hogy a két nép gyakran élt együtt.

Magyar Adorján írja:

Ma is élő barkó nevű néprészünk volt a történelemből ismert avarok őstörzse, habár ezen avarok ki tudja hány ezredévvel azelőtt vándoroltak, költöztek volt ki a világba, majd tértek ismét vissza az őshazába. A Gömör-megyében lakó barkókat a palócság egy részének tekintik, ami, ha nem is egészen de részben azért helyes mert a barkók és palócok egymásnak ugyanolyan közvetlen rokonai mint a székelyek a kazároknak. A barkók és palócok majdnem azonossága nem csupán mai tájszólásuk egyező voltából tűnik ki, hanem abból is, hogy ősvallásukbeli kultusz szócsoportjuk az f, v, b, p és az r mássalhangzók által képezett volt, amelytől a palócoké csak abban különbözött, hogy itt az r helyett l mássalhangzó szerepelt, de viszont az r és az l hang egymásnak közvetlen rokona.

Ámde nem csupán az újabb történelemből ismert avar, másként várkun, nevet viselt nemzet származott azon őstörzsből amelyet ma barkónak nevezünk, hanem például az egy ideig Egyiptom fölött uralkodott hixoszokok is, ami kevesek előtt ismeretes, helyesebben szólva: kevesen tudják miszerint a hixoszok is egy avar törzs voltak. De ugyancsak barkó azaz ősavar származásúak voltak az ősi, árjaelőtti perzsák, továbbá az ugyanottani pártusok, valamint az ezektől származott perzsiai és indiai parszik is. Mind e népek tűztisztelők voltak és Perzsia, azaz a ma Irán nevet fölvett, mohamedánság előtti ország egész műveltségét is ők alapították. Tűztisztelők voltak azonban az őspalócok is.

Beard címnél szóba kerültek, a longobárdokkal együtt.
Lásd még borkus.