Banya

A Czuczor-Fogarasi szótár adata:

Elkorosodott vén asszony, öreg anyóka. Vén banya. Ha az anyja, a vén banya, ott nem lett volna. Népdal. Átv. ért. zsémbes, nyelves, hírhordó, mint a banyák lenni szoktak. Gúnyos, gyöngédtelen elnevezés.
Eredetére nézve nem egyéb, mint anya, b előtéttel, honnan Csallóközben banyalúd am. anyalúd, vénlúd. Egyezik vele a latin anus (anyus).

Tulajdonképpen a vén banya a Boldogasszony rontó, bajkeverő, azaz a Szűz negatív, boszorkány szerepkörét mutatja meg.
De egyúttal a vén banya kifejezés pleonasztikus is, hiszen a banya B-Ny hangzói a vén szó V-N hangzóival egyeznek (egyrészt, másrészt a pina szó hangzóival, mely szó a nőnemre és szajha fogalomra is utal, más nyelvek szavait elnézve; lásd bint és párjait – alant is).

Talán Bíró Lajostól származik az alábbi (a Földistennő valójában Tejút/téridő-istennő):

A feldarabolás és az újbóli összeragasztás "sebészi beavatkozásának" lényege a fiatalítás (fiatalító varázslat). Vonatkozhat nemcsak a Napra, azt megszemélyesítőkre (lásd Jankovics Marcell vegetációs istenekről szóló passzusait is), hanem a Földre is: a Banya, vagyis öregasszony volt a földistennő téli alakja, aki tavasszal újította meg önmagát, nyerte vissza ifjúságát és szüzességét.

Bint címnél is előjött az ókelta *bena = nő és cseh běhna = kurva szó, melyek lehetnek pina eredetre visszavezethetők is. (Vegyük észre, a suta is a csuda (Csudaszarvas) alaki változata. Nincs benne rosszallás, csak nőiséget jelent.)
Arról másutt, Göd és coot kapcsán is volt szó, hogy a Tejútanya és vulvájának neve azonos lehet.
Ranko Matasovics proto-kelta etimológia szótárának *bena = nő címénél előhoz egy érdekes walesi banon = (nyilván égi eredetű) hercegnő, királynő; szűz szót, mely alakja inkább hasonló a banana címnél taglalt sumér Ban-An-Na kifejezéshez, hiszen Éva és Eire (valamint ideg és íj és a nyíl) címnél írottak alapján is az ég (íve) nőiségi.

Egyébként csak ha pusztán a nevek hasonlóságát keresve megnézzük, hogy az Orion (plusz Szíriuszból kialkotott Íjazó Isten/Ember) csillagképnek léteztek Pan/Pán alakú nevei (Panther, Mul.Ban), valamint Pater/Pásztor nevei közül utóbbi a Bazd-Úr olvasatával a Bosz-Or-Kány névre emlékeztet, valamint ördög és Sátán címnél írottakat is figyelembe vesszük, kijelenthetjük, hogy a banyaság illetve boszorkányság a sötét félévbe lépéssel kezdődik.
A fiatal tündér-önvalója a Tejútanyának Szíriusz, szülő önvalója a Nyilasban van, valamint a szűz csillagkép lehet még szűz, de egyben boszorkányos is, de a Skorpióhoz és a szülésnél szintén megjelenő Szépasszonyhoz kötődő boszorkányság a legismertebb.

Lényegében a banya név az anya név előtételezésével is létrejöhetne, de látni kell a Pen/fény szavunk sötétbe hajló PAN/BAN változatát (hasonlóan a Hunhoz képest van olyan hogy HAN) (ez a téma igen érdekes és több helyen taglalom: fény csökkenése, HUN, HAN, stb.). Lényegében anya és Ban/Bany összetételének látszik, az Orion téridőbeli pontját és neveivel való összecsengését tekintve.
A banya név a ványad és fonnyad fogalmakkal is társítható: a fényből a sötétbe való áthajlást, fényhiányt, fényveszteséget kell itt is látni.

Gyárfás Ágnes Árpádházi Szent Erzsébet a szíriuszi sorsú magyar királylány...

...című az Ősi Gyökér 2007/4. sz. megjelent cikkének megfogalmazásában:

A Szíriusz naptárcsillag január elsején kel fel és tündököl a téli égbolt közepén férje, Orion társaságában. Ez a fénykora. Menyasszony és boldog fiatal királyné június 21. és július 1. között hajnalban a keleti horizonton megszüli a nyári Napot, majd alászáll, és egy fél évig nem látszik. Ilyenkor a banya uralkodik az égi palotában, mert férje Orion ugyancsak elhagyja a családi fészket, eltűnik, a népmesék tanúsága szerint csatába megy, mint az Aranyhajú királyfiakban vagy elindul világot látni, mint a Zöld király mesékben. Csak december 21. és 24-e között tér haza, és kezd újra uralkodni.

Lásd még gonosz mostoha cím/alcímet.