Banana

Banán. A nagy tömegtáplálékok közül legérdekesebb a banán. Talán az összes közt ez tartja el a legtöbb embert a Föld kerekén; nemcsak kenyeret és számtalan változatban készíthető ételt ad, hanem erjesztett italt is, levelét, ágait, rostját, belét utolsó morzsáig feldolgozzák, hasznosítják. Élelmet, italt, ruhát, szerszámot, építőanyagot ad a fa, mindent, ami az élet fenntartásához szükséges: meg lehet élni belőle.
Garcilaso de la Vega, az inka herceg (1530-1598) az indiánok régi néptáplálékai közt említi, s leírja főbb fajtáit; azóta pedig feljegyezték eredeti indián neveit (a tamanacoknál páruru, a maypuróknál arata, a tupiknál pacoba vagy bacoba).

A nyelvészet szerint a portugálok vagy a spanyolok hozták be Mande nyelvterületről. Péterfai János nem elemzi a nevet. Bán-Ana formában magyarítható: Ég/Anya Fősége, Fő Tápláléka.

Mint kiderül, íj/szivárvány alakjáról kapta a nevét, ugyanis Morris Silver Talking Ancient Mythology című könyvének adata szerint a sumér Tir-An-Na (lásd róla TIR) mellett a sumér Ban-An-Na szintén jelentett íjat és szivárványt.

Ellen van Wolde One Bow or Another? A Study of the Bow in Genesis 9:8-17...

...című dolgozatában taglalja az íj és szivárvány kérdést. A bibliai-héber beʿānān ezen fenti sumér szó lehet:

The only thing we know for sure, however, is that the collocation qĕšĕt-beʿānān occurs only twice in the Hebrew Bible, namely here in Gen. 9:14-16, where it is first introduced by God as 'my bow that I set in the clouds' in v. 13. So, it certainly is not a conventional or fixed-word combination in the Hebrew Bible. Furthermore, apart from the rarity of the meteorological phenomenon and of the linguistic collocation of the terms qĕšĕt and beʿānān, both conceptual and textual elements seem to exclude the rainbow option. The conceptual content of words depends on the linguistic construal of meaning expressed in lexical items and on their cultural and communicative contexts of use.
—
Az egyetlen dolog, amit azonban biztosan tudunk, hogy a qĕšĕt-beʿānān csak kétszer fordul elő a héber Bibliában, mégpedig itt, az 1Mózes 9:14-16-ban, ahol Isten először a 13. versben mutatja be, mint "íjam, amelyet a felhőkbe helyeztem". Tehát ez biztosan nem egy hagyományos vagy rögzített szóösszetétel a héber Bibliában. Továbbá a meteorológiai jelenség ritkaságán és a qĕšĕt és a beʿānān kifejezések nyelvi kollokációján kívül mind a fogalmi, mind a szövegbeli elemek kizárni látszanak a szivárvány lehetőségét. A szavak fogalmi tartalma függ a lexikai elemekben kifejezett jelentés nyelvi konstrukciójától, valamint kulturális és kommunikációs használati kontextusuktól.

(Mondanám, hogy a Mulapin-ban BAN = Orion, mely Úr és Pán értelmű is lehet, de nem olyan egyértelmű a helyzet. Lásd átemelve az idevágó infót Mul.Ban. Ami pedig a héber (íjat és) Nyilast illeti, lásd kazár címhez betett adatokat.)

Béna és banya címnél említettük a bint címnél is előjövő ókelta *bena = nő és cseh běhna = kurva szót, melyek lehetnek pina eredetre visszavezethetők. (Vegyük észre, a suta is a csuda (Csudaszarvas) alaki változata. Nincs benne rosszallás, csak nőiséget jelent.)
Arról másutt, Göd és coot kapcsán is volt szó, hogy a Tejútanya és vulvájának neve azonos lehet.
Ranko Matasovics proto-kelta etimológia szótárának *bena = nő címénél előhoz egy érdekes walesi banon = (nyilván égi eredetű) hercegnő, királynő; szűz szót, mely alakja inkább hasonló a sumér Ban-An-Na kifejezéshez, hiszen Éva és Eire (valamint ideg és íj és a nyíl) címnél írottak alapján is az ég (íve) nőiségi.