Balta

Mint hímség/fegyver, Bál-Ta felbontásban előtagja Nap(Isten)név. Az ilyen szóösszetételekben az utótag általában "földreleképező." Bál-Ta a Nap Tája. Hasonlóan képeztük le plate szót is (ott a Nap kereksége veendő számításba).

Ugyanakkor sokkal több értelme lenne a Bal-Ata formában gondolkodni, annál is inkább, mert a Nap-Atya értelmű összetétel másutt is előfordul: lásd (avar-hun változatát) Bar-Ata > bárd (szintén balta féle eszköz/fegyver), továbbá Nap-Ata a nabateus és Napoca névben is megtalálható (továbbá Apam Napat nevében is). Lásd még a palóc -óc végződése cím/alcímnél szereplő adatsort.

Götz László Keleten kél a Nap...

...című könyvének 637. oldalától taglalja a köztörök jövevényszavainkat. Itt is szumér megfelelőkkel áll elő (a szócikkek elején ismét a TeSz származtatásait közli):

balta (Beil, Streitaxt): török eredetű; vö. oszm. balta "balta" stb. A törökség minden ágában megvan.
Szumér bal = "Beil, schlagen, spalten, trennen" (balta, üt, hasít, elválaszt); vö. balta, pall (üt, ver; schlagen), pallos, fejt (varrást), fejt (követ), fejsze, válik, választ.
De vö. még akkád pilaķķu (Beil); magy. balaska; ógörög (homéroszi) pelekys (Schlachtbeil, Streitaxt; csatabárd); latin falx (sarló, kés, csákány); német Beil (balta), ballern (ismételten üt), spalten (hasít; - a szó kezdő "s" hang ún. "s-elővetés"), falzen (mai jelentése "nuten; hornyol", de az ófelnémetben "schlagen; üt, ver" volt), vählen (választ).
Megjegyzés: mind a magyarban mind a németben szépen megfigyelhető a szemantikai jellegű – és nem időbeli! – "b" → "p" → "f" → "v" hangátmenet. A TeSz szerint viszont a balta török, a balaska szlovák jövevényszó, a pall ige hangutánzó eredetű, a pallos vándorszó (végső forrása tisztázatlan, de "nem lehetetlen", hogy a magyarból terjedt el), a válik, választ ősi örökség a finnugor korból, a fejt a feslik ige származéka, amely ugor vagy finnugor eredetű, a fejsze bizonytalan eredetű, talán a fejt ige származéka.
Ez utóbbi magyarázattal vö. a poliszemantikus szumér bal alaptő következő további jelentéseit: "ausgiessen, entleeren, graben" (kiönt, kiürít, ás); vö. magyar fej (melken), fejt (azaz "lefejti" a tejet, ahogy a bort is "lefejtik" a nagyobb hordóból a kisebbe), követ fejt, fejsze, váj.

• Götz László könyvének 164. oldalán szumér-görög szavak párhuzamait bemutató szavak között, valamint a 377. oldalon találjuk a sumér BAL = balta és görög pelekys = balta, csatabárd, harcibárd szavakat. A török balta azonos a magyarral. A német biel = balta felhangos és hiányos.
  
  Másutt megadja az arab balt = balta szót (ld. például más szavakkal egyetemben ezen Quora válaszban is táblázatos adatként szerepeltetve).
  
  Götz László más táblázatos adatait lásd még korábbról plow.

Pap Gábor művészettörténész Icai fekete kövek rejtélye című három részes előadássorozata első részében 1:52:17-nél a bolt (égbolt) szóval rokonít, etimonok ismerete hiányában. Tény, hogy a Nap is az égen van, de a bolt szót máshogy is lehet elemezni.

Lett nyelven baltā (nőnem), baltais (hímnem) fehér embert (kaukázusit) jelent (balts jelent általán fehéret). Mit is mondhatna egy balti nép szülöttje. Litvánul balta = fehér.

Lényegében a palóc Napisten Balota (Bál-Atya) nevét kell felfedezni a balta, az alaki változatának tekinthető pálca és plate, valamint a baszk/spanyol pelota nevekben. Palóc maga is lehet Pal-Ata, de ilyen hasonló nevek még palota és akár a pilóta is.

Boldizsár Balthazár eredeti formájában is szerepel Bal(o)ta.