Balkán

Bal-Kán olyan név, mint Vulcan. Vulcanus is kovácsistenség és a balkáni kovácsok Balog címnél is előjöttek.
Nem lehetetlen, hogy Balkán annyi lenne, mint Bal-Og-Án vagy Bal-Ug-Án: az Ég Óriásának Fiai vagy az Égisten Nagy Fiai.
Az eredeti Nagy/Ragyogó Kán forma is megfelel, főleg ha a kutyatisztelőkre utalunk.

Péterfai János írja:

A Balkán, egyik régi nevén Paeonia, vagy Pa-Ionia, tele van tündér nevekkel, amelyek a magyar nyelvből öröklődtek. A szlávok Kr.u. 500 körül érkeztek a Balkánra, előttük a területet magyar rokonságú népek lakták, mint az illyrök, trákok, paiónok, moesök és más népek.
Nagy népünk volt a Paion, akik a Balkánt lakták. Lémnosz lakói magyar írással magyar nyelven írtak. A Pelaszgok a Palóc csoportunkhoz tartoztak.

A név értelmezése tehát vagy Bal-Kán vagy Bal-Og-An. Wallach/Vlach könnyen lehet az imént is említett palóc; lásd oláh címnél legutóbb írottakat. (A görög illetve bizánci keresztény szlávok és kelták mozgásai valamint a balog/palócok neve kereshető a románok kialakulása mögött.)

Mivel Balog a Nap legmagasabb pontjára utal, hegyet is jelenthet ilyen szótörzsű szó.
Lám, Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása című könyvének 139. oldalán írja, hogy a Balkány, Balkán a tatár nyelvekben hegyet jelent, majd ugyanezen oldalon, szintén lábjegyzetes adatként írja, hogy a magyar Bárkán helység ma Párkány. Mely az L-R azonosság alapján felveti, hogy a balcony alapfogalma mögött is a hegy lehetne meg.

Balk neve is ilyen, csak a szóvégi -Án nélkül.