BOT

BET, BAT (továbbá PET, E, ES, AS, HAS, HA, KA és HA) szavakhoz hasonlóan, besoroló, csoportosító, szféra, tartomány, ház (és innen hajó) jelentésű etimonok.
Práczki István Szittya Biblia című könyvének 84. oldalán ír egyetértőleg erről és hasonló szavakról.

Péterfai János írja:

Maga a Bot szó a Bat változata és jelenthet Házat is, vagyis várost. A Bot a germán nyelvekben azért lehet hajó, mert a Bot Ház is, és a hajókat régen fából, botokból építették fel. (A Bot Ház, Hajó (botból készült hajók) és Bot értelmű, ami a Fa lombozatát fenn tartja, házat alkot.) A Viking hajókon is jól látszanak oldalt a botok, amelyek a hajó fa bordázatát adták.

A Bot természetesen a Fa Háza, amin a botok, az ágak, a gallyak és vesszők növekednek. A Fa leírása a Világfa, a Tejút leírása a magyar nyelvben. A Bot, mint Ház, tartja a Fa koronáját, vagyis lombozatát, tehát a Bot az ágak legelső neve.

Legutóbb amikor rúna címnél az Ipolyi által megadott ónémet runa, középnémet rune = fatörzs jelentés kapcsán a rovásbotok eszembe jutottak, rögtön a B>W változás ürügyén a wood = fa fogalma is megfordult a fejemben, de egyelőre túl sok szól az ellen, hogy eredete is bot szavunk legyen. Az mindenesetre egyértelmű, hogy a (Tejút)fa a Nap Háza, és az is, hogy a BO = PA/FA elemek megfelelnek egymásnak.

Beth-Anu jelentése Isten Háza. Bethany volt a bibliai Lázár és húgai, Mária és Márta lakóhelye, mely egyiptomi eredetre vall: Osiris és húgai Isis és Nephtys Annu házában laktak.

• Innen Péterfai János ház és Ég Királynője etimonjai.

A (bodega és) boutique szónak megfelelő dán butik = bolt szó láttán ötlött fel, hogy bolt szavunk bót formája az, amit BOT, BAT = ház, kis ház (bódé) jelentéssel ismertünk.
Persze jóval több a B-D vázú szó, mely alapjelentése ház, sőt, pajta is hasonló, ahol CzF adatával kapunk más nyelvekből hasonló szavakat:

Egyezik vele a házat jelentő héber bajith, beth, arab bejt. Ide sorozható a persa pájga (ól), német Bude, lengyel buda, orosz bodka is, stb.

Bot ismertebb eszköz jelentése

Fentebb Péterfai János adataként láttuk, hogy a bot legelső értelme faág lenne, mellé pedig saját elképzelésem is szerepeltettem.
Bot szavunk a mai magyarban, viszont csak mint pálca, rúdszerű (hímségi) valami ismert.
Bot szónál írja CzF:

Ezen szóban az ütés alapfogalma rejlik, mennyiben ezen eszköz kiválólag e czélra használtatik. Ennélfogva rokonai a magyar: öt (ötvös szóban), üt, pat (pata szó gyöke), pet (pete, petél szókban), bit, böt (bitó, bötü szókban), a latin batuo, melyből lett baculus (= batulus) ütőszer; a szanszkrit badh (üt), hellen patassw, franczia bâton (bot) és battre (ütni), szláv biti (ütni), bitka (verés).

Magyar Adorján írja:

Miután azonban a kopja, lándzsa szúrófegyver is tulajdonképpen bot, sőt némely kezdetleges nép lándzsája még ma is csak meghegyezett, igen kemény fából való bot, ebből az is következik, hogy a szerb-horvát nyelv bode = szúr szava a mi bot szavunkból származott. Ami hogy mennyire igaz, bizonyítja az oromo nyelv, amelyben betűszerint bode = lándzsa.

Magyar Adorján Csodaszarvas...

...című könyvében írja:

Az alábbi adatokat Hermann Ottó "A magyar pásztorok nyelvkincs" című művéből (Budapest, 1914., a Magyar Természettudományi Társulat kiadványa.; lássad a 215. oldalán "Kent bot^[1]" cím alatt) és Jókai Mór "Rákóczy fia" című regényéből veszem. Utóbbi szerint azonban a bot cserfából valónak mondatik.
Az adatok lényege ez: Az alföldi magyarság félelmes fegyvere az embermagasságú bot, amellyel kard és balta ellen is tudott vívni. Készült meggyfából, úgy hogy kérge is rajta maradott. Ezt minden nap zsírral bekenték és kitették a meleg napfényre, mindaddig míg a zsírral teljesen átitatódott, amiután nem tört, ruganyos lett és kardnak, baltának is ellenállott. Jókai említett regényében leírja hogy egy botos magyar miként vív élet-halálra kardos és kiváló vívóbajnok ellenfelével és végül ezt fejen találva, agyonüti. Ismeretes az is hogy némely kezdetleges nép, a fémek megmunkálását még nem ismervén, igen kemény fából olyan kardot tudott készíteni, amellyel ember fejét is egy csapásra le lehetett ütni. Régen kovakőből is készítettek baltaélet, kést, az amerikai őslakók pedig fakardjaik élébe erősítettek végig élesre fent kovaköveket.
Hunor jelképe viszont az ökölbe tartani való hegyes kő, az ék volt (később a kard, balta, lándzsa is lett).

• Hunor másneve, Khamor adja a bunkó/kalapács germán hammer nevét.

Ez is az ember első fegyverei egyike volt. Utóbb ilyen kő, botra kötve, súlyával a buzogány [lásd mace, ahol kardról is volt szó] élesre fenve pedig a balta eredetét is képezte de egyúttal a szúró lándzsa eredetét is, mert tudjuk hogy az ősember lándzsája, kopjája hegye is kovakőből készült. A magyar bot-fegyver egyik fejleménye volt még az "ólmos bot" is, amelynek ütő végébe ugyanis ólmot is tettek, hogy ütése súlyosabb legyen. Így ugyanis, anélkül hogy bunkós vége igen vastag kellett volna legyen, mégis igen súlyosat ütött.

Igen érdekes, amit még Csodaszarvasában MA itt ír:

A hármas elágazású fáknál a középső ág, mivel az ott kevesebb napfényt kapott, többnyire elcsenevészedett, majd el is száradott, úgy hogy idővel csak kis csonkja maradott meg. Az ilyen fák törzséből azt megfordítva, készítették az ősök hímistenségeik bálványait, az ágcsonkot penisként fogva föl, míg a kétágú villás elágazásúakból nőistenségeik bálványai készültek. Az ilyen fák elágazásában pedig a női szeméremrészhez valóban meglepően hasonlító képződményt látunk.

• Kétágú fa és három ágú fa cím/alcímnél láttuk már ezen adatokat.

Jankovics Marcell...

...adata a Nap falloszáról phallosz címnél szerepelt:

Az elsődleges nemi szervekre a másodlagos nemi jelleg utal. Ezt régóta tudja az ember. Ezért volt olyan kényes minden időben a férfi a férfiasságát jelző férfiúi díszére, s gyászolt, ha elvesztette, vagy épp azzal gyászolt, hogy egy időre lemondott róla. Általánosságban a beretvált arc, kopasz fej a nőkről való lemondás önkéntes vagy kényszerű jele volt: kopaszok voltak az egyiptomi papok, borotváltak az eunuchok az asszír domborműveken, borotválják a buddhista boncok és lámák a fejüket, és a katolikus szerzetesek illetve apácák szüzességi fogadalmának nyilvánvaló jele a legutóbbi időkig a kiborotvált tonzúra, levágott haj volt.
A kemény fallosz (ld. pallos szavunkat és a kedélyeskedő szóhasználatban más fegyvert idéző szinonimáit: rúd, dorong, bunkó, dárda, szerszám, löveg stb.) a szerelmi csatározások fegyvere, de az állatok hímjei, a csődörök, kandúrok például, amikor a nőstényekért küzdenek, egymás harc közben is ágaskodó nemi szervét támadják, nyilván azzal a céllal, hogy a másikat a párzásra alkalmatlanná tegyék. Ez történik a szoláris mítoszokban ha csak jelképesen is. A napisten, naphérosz megfosztása hajától, látásától, fegyverétől férfiatlanítását, azaz fényereje elvesztését jelenti, amit az indokol, hogy a Nap meggyengülése a Föld terméketlenségét vonja maga után. Egy jemeni sziklarajz az újkőkor nagy anyaistennőjének és a sugarasan kalászhajú napistennek a közösülését ábrázolja (115. rajz). A pár férfitagja gyermekméretű az anyányi nőalakhoz képest, de fallosza hatalmas. Ez a kettősség a Nap és a Föld vérfertőző viszonyát fejezi ki; az óriás nemi szerv a Nap férfiasságára, a kis termet gyermekségére utal. (A Földről nézve a Nap eltörpül a Föld mellett).

A bot hímtag jelentésével kapcsolatosan felhozható a latin futuere = baszni és battuere = ütni, mely szavakat EP egy, a magyarral azonos ír bot = hímtag szóval rokonít, helyesen.
Hogy a bot mint hímségi, fallikus valami, mutatja, hogy a belőle levezethető (pózna előtagja) PÓZ is állít jelentésű latin eredetű szavakat ad ki.
BOT levezethető K>T "szabályosnak mondható" változással BOK Napnévből és (BASZ) BOSZ-ból is; párja a szintén ház és Nap értelmű, a Nap- és Orion-név pater előrészeként talált PAT.
Viszont itt, ahogy BAT címnél is írtuk, találkozunk azzal az ellentmondással, amivel már TOK-nál is találkoztunk. A tok, hüvely, ház (has) mind nőiség, de kimondottan itt a Bot esetében tetten érhető egy hímségi vonal is. De SZ = T alapon BAT = BASZ, ami hímség.
Persze nem lenne az első eset, amikor ezt a kettősséget látjuk, hiszen a fenyeget sötét értelmű, de hímségi; lásd még továbbá fény és anyag, valamint fény és sötétség címnél álló szavakat, szópárokat.

Bot-Úr (Bátor, Basz-Úr, Pat-Er, Vez-Ér) rámutat, hogy a Bot/Pat lehet bot/patéló hímségi jelentésű szó és házat is jelent (minthogy az Ég bizonyos részére – ahol Orion van – is utal egyúttal).
A (varázs)bot wand pedig azon vándor névből ered, mely lényegében a Pater orrhangos változatának is tartható.

Közben találtunk újabb eseteket is: a tüzet jelentő, de Magyar Adorján szerint akár Napnevet is jelenthető KUS is megfelel a kas és ház formáknak. (KUS (valamint kut és kuckó) címnél közben megállapítottuk, hogy a (ház jelentésén túl) tűz szavunk k-előhangos párjának vehető.)
Másrészről a PAR és PER címnél előjövő ház jelentések mellett a Pur = Tűz jelentését kell számba venni.

Botot jelentő szavak utódnyelveinkben a latin baculum, görög klēros (lásd clergy), canon, crosier (crook – ahol a mellékelt képen kutya is szerepel!), sceptre, staff, stave, stick, wand, stb. Az Egyiptom istenei címnél szereplő Fomenko könyvéből vett kép és képfelirat tanúsága szerint az egyiptomi "istenek," (így idézőjelbe teszi ő is) abszolút többségéhez csillagászati jelentés társítható, legalábbis a bolygót jelképező botokkal rendelkezők mindenképpen. Lásd még erről botos istenek.

A botos istenek közül a legfőbb Orion, akinek Bot-Úr (bátor, pater) nevei azért is érthetőek, mert az Orion övcsillagainak népi magyar nevei közül a pálca és pózna címnél említett Aranypálca, Bírópálca, Inzsellérpózna, Jákob pálcája, Szent Ilona pálcája, Úr pálcája nevek mellett juhászbot, Koldusbot és Pásztorbot nevek is ismertek.

Bot (pálca) és gyűrű (kehely) princípiumokról (második) táblázatot lásd fény és anyag.

Tomory Zsuzsa írja Kezdeteink...

...című művében (tölgy és más címnél is szerepeltek ezen adatai):

Magyar fény-jelképünk az egyenlőszárú kereszt. Régente az első tűzcsiholó szerszám; az egymáshoz dörzsölt két bot képének tartották. Fentiek szerint azonban e jelkép még sokkal ősibb tudathoz vezet; a fény terjedését, s annak egymásra merőleges voltát fejezi ki. A Gyula méltóság történelmi idők vesszőkötegeinek jelentése viszont ősibb szinten a fenti "energia kötegeket" jelképezte. (Karácsony című művemben kitértem arra, hogy a Gyula jelvény feltétlenül napsugárral kapcsolatos eredetre mutat.)

Lábjegyzetek