Bögöly

Bög Napnevet tartalmazza, ahogy abban a bogár szóban is megvan Bog, mely azonos angol bug szóval.

A Czuczor-Fogarasi szótár adata:

Mezei nagyobbféle szürke légy, mely a barmok körül szállong, s azokat meleg nyári napokon éles mérges fulánkjával bökdösi, csipkedi, vérig üldözi, s gyakran fölbőszítve futásra kényszeríti.
A bögöly gyöke tulajdonkép: bök, s am. bökő, bökölő.

Magyar Adorján Kérdések...

...című könyvében írja:

Bögöly szavunk Ballaginál előfordul még bögöl és bököl alakban is, amely szavunknak bök – döf igébőli származása (lévén a bögöly nagyobbfajta szúró légy) egészen világos. Ezen bököl vagy bögöly szavunkhoz hasonló módon képeztettek döföl, emel, ötöl-hatol szavaink, valamint kétségtelenül öböl főnevünk is, amely utóbbi az ök döf lökve üt igetőből képeztetett, amely igetőből még öklel – döf, szúr szavunk is keletkezett. (Ball.) Hogy például bökő, ölő, látó helyett népünk ma is ejt bökü, látu-t, mindnyájan tudjuk. Fáy Elek (A magyarság őshona 144-145. oldal) azt is kimutatja, hogy az igék mai -ó, -ő képzős alakjainak régen -on, -ön, -in felelt meg, illetve hogy például kötő helyett régen azt mondottuk hogy kötön, amiből aztán kötény szavunk is képződött. Ugyanígy például ugró helyett ugron, amiből az Ugron családnév származott. Ugyanígy például a bölönbika madár, valamint maga a bölény, régiesen bölön állat neve értelme is nem más, mint bölő, bőgő, bömbölő, aminek különben a török bulan = bika szó is megfelel. Ha mármost tudjuk, hogy a mongol nyelvben bögöne – bögöly (Vámbéry A magy. Kelet. 100. oldal) akkor tisztában kell legyünk azzal is, hogy ezen bögöne szó értelme nem más, mint bökön, azaz bökő – szúró, amely szóhoz főnévképző gyanánt szóvégi magánhangzó tétetett hozzá; hogy pedig bök igénknek bög kiejtése is volt, valószínűvé teszi az Erdélyben ma is használatos göb, göböd, döf, lök ige, ami ugyanolyan igető megfordítás, mint köp és pök, csavar és facsar, lükü és külü, (lökő, a mozsár törője). Hogyan kerül tehát ezen bögöne szó a mongol nyelvbe?

Vesd össze bagoly.