Bíbor
Péterfai János írja:
A Bi-Bor Piros-Bor, illetve olyan bor, amelyet isznak. De a Bi Élet és Kettő is. A Bíbor valamilyen dolog felső részének a ragyogása, ezért lehet bíborfehér, bíborkék, bíborzöld, de vörös is, ezért a bíbor színt gyakran vörösnek értelmezik, eléggé helytelenül.
Ha igaz, akkor ez a szó feltűnik a sumér nyelvben is (Magyar Adorján írásából véve; lásd ménkű): kubabbar = kőfehér, azaz fehér kő. Igaz, KU már magában hordozza a fehér és égővörös jelentéseket is. Éppen ezért lehet Péterfainak igaza, hogy a bíbor valójában egy módosító szó és önmagában tán nem is állott régen.
Itt még térjünk vissza a Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 857. oldalán érintett sumér szavakra: bar = vörösen fénylő, égővörös; megkettőzve barbar alakban a különösen élénk vörös fény jelölésére szolgál.
Götz László nem említi magyar szavunkat. Az is meglepő, hogy Péterfai János pedig a sumér babbar szót nem említi.
Visszatérve KU-ra:
KU (és legutóbb a hun tej kapcsán hun szavak) címnél (táblázatban) is volt szó arról, hogy KU melléknévként égővöröset és fehéret is jelenthetett, minthogy a (heves) tűz fogalmából mindkét szín levezethető. Az is lehet, hogy a bíborra utal mindkét értelem, de leginkább az érdekes, hogy a KU eleme a kutya(csillag, Szíriusz) névnek is, melyet szintén többféle színben látták, vagy nem látták. Erről alant lesz szó.
Az alábbiak Szíriusz vörössége és vörös és szépség címszavaknál is szerepeltek:
Noah Brosch Sirius Matters...
...című könyvének harmadik fejezetében tárgyalja a Szíriusz színét:
See (1927) added to his discussion the mention that ruddy dogs were sacrificed both in Rome and in Greece, to ward off the pestilence associated with the Dog Star. The evidence of the color of sacrificial dogs, he concluded, points to a red Sirius at least till the beginning of the Christian era.
—
See (1927) a tárgyalásához hozzátette, hogy Rómában és Görögországban is áldoztak vörös kutyákat, hogy elhárítsák a Kutyacsillaggal kapcsolatos dögvészeket. Az áldozati kutyák színére vonatkozó bizonyítékok – vonta le a következtetést – legalább a keresztény korszak kezdetéig vörös Szíriuszra utalnak.
Brosch itt arra utal, hogy vörös kutyákat áldoztak, melyek színe összevág azzal, hogy e korban ilyen színben is látták Szíriuszt.
A két szín gyakorlatilag egy és ugyanaz is lehet. Bíbor szavunk is jó példa arra, hogyan értelmeztük félre a színeket.
Elképzelhető, hogy itt is csak erről lehet szó és minden Szíriusz vörössége felőli vizsgálat csak sok hűhó volt a semmiért!
A bíbor szót tehát Bi-Bor tagolásban elemzi Péterfai János. Mindezzel egybevág és már csak bónusz, hogy Brosch könyvében is szó van a bor színéről: