Béka

Péterfai János írja:

A Béka neve két részből áll, a Bék és az A részekből. A Bék egyértelműen az Öröklét és a Pokol^[1] neve, az A itt Víz. Pokol a Vízben, Öröklét a Vízben, ez a Bék-A. A Békás-szoros valóban Pokol-szoros, a Békás-patak vize hideg, mint a jég. A boszorkányok kedvelt állata a béka. A tündérek békává változtatták a gyenge jellemű embereket, hogy megtanulják, hogyan kell viselkedni.

A Béka rokon a Béke szóval. A Bék, például Szent-Bék-Kálla településünk nevében, Fehér, ami az öröklét [és a gyász] színe a feketével együtt. A Pék éjjel dolgozik a liszttel, ruhája fehér. Egyiptomban Pek-Hel egy lejárat az Alvilágba. A Baker is Pék, a nagy Bach ősapja magyar volt. A Beke hátsó ember. A Béke "öröklét", a Bék-A pokol a vízben.

Lásd még alternatív megközelítését Végvári József írásával is BÉK. Lásd még béke és béklyó.
Lényegében arról lehet szó, hogy a béka kétnemű ill. nemet tud váltani, valamint kétéltű őse az emberiségnek is. (Lásd még erről mocsár-mitológia.)
CzF adata szerint a szanszkritban szintén bhéka, a perzsában bak (másutt bek) a neve.

Sokatmondó Jankovics Marcell adata:

Japánban a vízbe hanyatló, vízből kievickélő Napot béka jelképezi. A futamigaurai tengerparton, ahol a japánok újévkor köszöntik a felkelő Napot, óriás bronzbéka látható a parti köveken, amint éppen kimászik a tengerből.

A Nap békaként ábrázolása ugyanis a BÉK tag jelentésének ismeretében helytálló is.
Ugyanakkor ugyanazon félreértésről lehet szó, mint Napistennő címnél: a béka is a Nő vulvája/méhe, amelyből a Nap születik.
Lásd még béka-bikáról Jankovics Marcell írását bika. (A két név gyakorlatilag azonos.)

A béka jelképiségéről írja Jankovics Marcell:

Szegény ember fia az ördögtől megtudja, hogy a király valamikor betegségeket gyógyító almafájának napkeleti(!) oldalában van egy üst pénz. A kincset a fából ki kell venni, akkor a fa elveszett képessége visszatér. (A tollas ördög. Az ördög azt is elárulja, hogy a kincset abban az órában kell kiásni, amelyben karácsonykor Jézus megszületett. A kincs "világra segítse" a Nap születésére utal.)
Egy meseváltozatban a szerencsétlenség oka, hogy a fa ezüstkincsét, amiből a fa ezüstkörtéi teremnek, egy gyökerei közt élő varangy szívja el (A szerencsés óra). Egy harmadik variánsban a baj oka, hogy a varangy a szájában szentostyát "tart fogva".
A pénzszívó varangy, a béka, ostyával a szájában a születés előtti pillanat metaforái. A béka a női nemi szerv állatjelképe volt. Értelemszerűen, amikor pénzt szív, vagy ostyát kap be, akkor fogamzik (vö. pénzmag ~ férfimag), a mesemondó mondja is, hogy a varangy az ostyától hatalmasra hízik; amikor pedig kiveszik a szájából a pénzt, ostyát, akkor szül (l. még az aranypénztől teherbe eső Danaé mítoszát).

A béka jelképről lásd még Magyar Adorján írását frog. Ott arról volt szó, hogy a béka ősidők óta méh- és vulva-jelkép is. A béka méhhel való hasonlóságáról hysteria címnél is volt szó, ahol e kép szintén szerepelt.
Mádra címnél is arról volt szó, hogy a népi elképzelés szerint pókhoz, békához hasonló statikai-energetikai központ van a hasban.
A négylábú Tejútanya-állatalak (párduc, gepárd) pettyeiről lásd Magyar Adorján írását gepárd. Ott is szóba került az anyaméh-jelképállat béka, melynek szintén van pettyes faja (rana béka). De ha már a pettyekről, cseppekről van szó, a kutya kapcsán is taglalt latin gutta = csepp is érdekes (egy óörmény kat'n = tej szó lett megjelölve a latin gutta = csepp eredetére megjelölve). De mi van, ha csepp ott is, a latinban petty, folt, azaz csillag értelmű? (Amelyből hitték az eső esését is, mely ugye megtermékenyítő hatású (és az időjós békák is hogy izgalomba jönnek előtte).) (A kutya is csillag, Kutyacsillag értelmű, egy csepp a Tejút-Tejtengerből/folyamból, épp mellette. Ezen ideákról legutóbb folt címnél is volt szó.)

Magyar Adorján...

...másutt Nutot, a Napot szülő Tejútistennőt is szóba hozza:

Hogy Nut mennyire a nedvesség megszemélyesítése is volt, bizonyítja az is, hogy szent állata a béka volt, amiért is őt békafejűnek is szokták volt ábrázolni. Mi pedig már tudjuk hogy őseinknél a béka a nőiségnek, sőt az anyaméhnek is jelképe volt, amiért is népünk az anyaméhet békának is nevezi.

Más mitológiákban az életfa alján, gyökerében kerül megjelenítésre.

Márpedig még maga a vulva, ahogy kimutattuk, is könnyen utalhat a Tejútközpontra (lásd Galactic centre), a Tejútistennő szeméremnyílására (Nyílás > Nyilas). Ezek alapján a Bék-A a Nap születési helyére kell utaljon. (Erről MAG, KUN, SZAG, Nap, szül és más címnél is volt szó.)

A Hunahpu címnél írottak szintén ezt támasztják alá:
A mellékelt, keresztrefeszített Nap és orant címnél is szereplő képen One Hunahpu a kozmikus békából (a Tejútistennő méhéből/vulvájából) kel ki/támad fel. A béka másutt John M. Jenkinsnél jaguár-varangy, de a lényegen nem változtat.

John Major Jenkins Galactic Alignment című könyvében is írja, hogy David Kelley kutató szerint is a fejét felfelé tartó, nyitott szájú béka születés értelmű.
Ez összevág azzal, hogy a SZOL Napnévből származik Szül igénk (mely pedig a szűz névhez kapcsolódhat), éppúgy, ahogy a BÉK Napnév kiadja a Béka nevet. De a labour szó is szüléssel kapcsolatos (lehet nőiségi de hímségi etimont is találni benne).

Arról mézga címnél volt szó, hogy a Tejútanya állatalakjainak (szarvas/ló/tehén/kecske/stb.) teje azonos a Tejútfa tejével, mézgájával és a Tejútfa odvában a méhek által termelt mézzel is.

Magyar Adorján...

...hüllők tejéről is tud:

Az is lehetséges, hogy a szoptatásnak is már megvolt valamely ősalakja, mert hiszen tudjuk, hogy némely békafélének is már vannak tejszerű nedvet termelő mirigyeik, amelyek segítségével ivadékukat úgy a nőstények mint a hímek is, táplálják.

Ipolyi Arnold Magyar mythologia című könyvének 310. oldalán ír tej és kígyó kapcsolatáról. Másutt madár tejéről/szoptatásáról is volt szó.

A mellékelt képi anyag Bakos Attila A Duna Evangéliuma című könyvének 138. o. való.

Rostás László Mit lehet tudni a hunok és magyarok kapcsolatáról? című az Ősi Gyökér 2008/2. sz. megjelent cikkében írja, hogy egy nagyon érdekes adatot találunk a földműves hun-szkíták területén (jelenleg Mongólia, az Ordosz felett), ahol még ma is ismert teremtés története. A lényeg, hogy a béka ellopja a mag-ot és leviszi a tenger fenekére, melyet onnan egy vízi madár hoz fel. Egyébként ez a jelenet található a Nagyszentmiklósi kancsó nyakán is, és ezért van, hogy a magyar hagyományok szerint a gyermeket, aki a magságot képviseli, a gólya hozza, nem úgy, mint a hinduknál a lótuszvirágban vagy a franciáknál a káposztában születik. Az élő néphit még ma is a terhesség megállapításához a békát használja, vagy ha valaki állapotos lesz, akkor tréfás szólásmondásként azt mondják, hogy lenyelte a békát.

A Szimbólumtár adatai:
Eredetileg a termékenység és a gazdagság kifejezője volt. Természetes lételemei folytán a nedvesség és az átváltozás szimbóluma; víztől örökké nedves bőre a megújulást jelenti a kiszáradással, a halállal szemben (víz).
• Az egyiptomi mitológiában a Nílus zöld békája a folyó áradására, a megújuló életre, a termékenységre és a bőségre utalt. Íziszhez [inkább Nuthoz], az újszülöttek és anyák védőistennőjéhez, valamint Heket termékenységistennőhöz társították. Az I.sz.-i pannóniai Ízisz-kultusz egyik emlékén, az egyedi rézkancsón az istennőt övező, lóháton ülő békák láthatók (Bp., MNM).
• A kínaiak holdistennek tekintették, lábai a Hold fázisainak alakulását jelképezték; az esőt, a nedvességet, a gazdagságot és a pénzszerzést kötötték hozzá. Ünnepét, amely egyben a házasulandók ünnepe is volt, szeptemberben vagy októberben, holdtöltekor tartották.
• Az antikvitásban időjós szerepében Apollónhoz kapcsolták. A felfuvalkodottság megtestesítője (például az Aiszóposz-, ill. Phaedrus-mesében). A karikatúrává torzított politikai harc jelképe Homérosz Békaegérharc c. vígeposzában.
• Ókeresztény felfogásban az egyiptomi termékenységi és születési-újjászületési jelentéssel összefüggésben a feltámadás szimbólumaként is szerepel. Erről tanúskodik egy VII. sz.-i kopt kultikus békamécses, amelyen egy béka hátán látható kereszten görögül a következő felirat olvasható: "Egó eimi anaszteszisz" (Én vagyok a feltámadás). A hieroglifákat elemző reneszánsz kori emblémaszerzők hasonlóan szerepeltetik a békát műveikben: "Vissza az új tavaszon tél-sírjából jön a béka: / Új, más emberré így születik meg a holt" (N. Reusner, V. Solis, J. Amman, T. Stimmer: Emblemata).
• Gyakran visszatetszést keltő alakban jelenik meg, bűnöket (fösvénység, kevélység, paráznaság, eretnekség, irigység, igazságtalanság) testesít meg. A lőcsei templom hét főbűnt ábrázoló falképén például a fukarságot megjelenítő figurák békán lovagolnak.
• Ördögi jelentése az Ótestamentumból veszi eredetét. Az Úr Mózesen keresztül fenyegeti meg Egyiptomot: "Ha nem engeded, hogy kivonuljanak, akkor Egyiptom földjét békával sújtom" (Kiv 7,27). A Jelenések könyvében a tisztátalan lelkek jelképe (16,13). Bosch Poklot megjelenítő képeinek gyakori motívuma, például a Szent Antal megkísértése c. triptichonján látható békafigura az ördögi fajtalanság megtestesítője (1505-1506, Lisszabon, Museu Nacional de Arte Antigua).
• Jellegzetes állata volt a középkori mágiának és boszorkányságnak. Ha két kis szarvval festették meg, magát az ördögöt jelentette (ördögök/démonok). Leonardo Medusza c. képén (1475, Firenze, Uffizi) a "megszállott" alak szájából kirepülő békák a gonosz szellemek kiáramlására utalnak.
• Az alkimista ikonográfiában a természet sötét oldalát, alsó, de termékeny rétegét, az üledéket, a földi anyagot jelképezte.
• A magyar folklórban a szerelmi varázslat (a szoknya alsó szegélyébe varrt béka a szoknya viselőjének a szeretett férfi hűségét biztosította), a gyógyítás, valamint a rontás megelőzésének és megszüntetésének eszköze volt.

Molnár V. József Világ-Virág című könyvének 155. oldalán elemzi a pápuai pajzsot: nála a törzs nem békát, hanem halat idéz, míg az alsó nemzővessző kapcsán említi a magyar néprajzból is ismert ún. "tökös" motívum hármasát (így mony címhez is bekerült).
A másik mellékelt képen pápuai fatál, melyen szintén béka-alakú az ember.
Ung címnél álló Magyar Adorján féle adat szerint is a béka emberre hasonlít:

A Karszt hegység barlangvizeiben élő ungfajta, amelyet németül Menschenfischlein = Ember-halacska néven neveznek, a szlávok pedig ugyanott čovječja ribica-nak, ami ugyanazt jelenti.
Ennek első lábain vagy kezein valóban három, hátsó lábain csak két ujja van. lehet ugyan, hogy ez csak elkorcsosulás, de ugyanúgy lehet őseredeti sajátság is. Honnan veszi azonban a nép, hogy ez állatnak "ember" nevet adjon, holott ez emberre egyáltalán nem hasonlít? Igen hosszú teste, lapos és uszonyos farka, nyakán pedig rojtos kopoltyúi vannak mindenesetre egy közönséges béka is emberre sokkal inkább hasonlít, mint ez a különös ung (szalamandra) fajta. Szerintem tehát ez elnevezésben egy ősrégi hagyomány maradványa él még, amelyet az ottani szláv és német lakosság az ugyanott azelőtt élt fajunkbeli ősnéptől örökölt.

Annyit jegyezzünk itt még, hogy Magyar Adorján esetleg tudhatta volna, hogy a Tejútanya emberalakjának állatalakokat képzeltek el, másrészt, konkrétan az angolna címnél írottak alapján kiderül, hogy a hungár (alakú nevek) = ember = Ikrek a Tejút mellett.

Csak még annyit ide, hogy...

Magyar Adorján Csodaszarvas...

...című könyvéből kiderül hogy nem érti a béka nevet:

Béka szavunk azonban kabar eredetű, míg gál kál?] törzseink ezt réka-nak ejtették, amivel aztán egy regebeli Réka királynéról szóló mondák függenek össze, amelyek csak később hozattak kapcsolatba Atillával és feleségével. E regék többnyire vízalatti palotákról, városokról szólanak, ahova földi emberek csodás dolgokat tanulni járnak. Ide tartozik például a kaldeai Oannesz-monda is, amely a vízből kijáró és az embereket oktató halemberekről szól. (Lássad például Benedek Eleknél "Szekfűhajú János" meséjét.) De ide tartozik például a szegény halászról szóló mesénk is, aki hálójába a Békakirályné ismételten egy kerek követ tesz, amelyről, mikor a rátapadott iszaptól megtisztul, kitűnik hogy hatalmas gyémánt.

Mi sem mutatja jobban, hogy tűz megvan a névben, mint az, a kutya Egyiptomban címnél is szereplő adat szerint Antef király egyik kutyájának neve Behka. Antef egyébként nagy kutyabarát lehetett, Behkán kívül négy kutyája is látható mellette: Pehtesz, Abaker, Tekeru, Tekner.

Ha már Egyiptom, Pekhat és picsa címnél (ahol egyiptomi nevek előjöttek) írottak alapján picsa szavunk is lehet béka alakváktozata.

A maori pekapeka = denevér is hordozza a tűz jelentést, kétszeresen is.

Gyárfás Ágnes az Ősi Gyökér 2013/3. sz. megjelent cikkében békameséket mutat be a tőle szokásossá vált módon (pecséthengeren talált párhuzamok bemutatásával).

Lábjegyzetek