Bánya

Bagnio címnél már volt róla szó. Itt annyi kiegészítést kell tenni, hogy a banya szóval való azonossága abban állhat, hogy mindkettő az alvilággal (így elmúlással, halállal, pokollal) hozható kapcsolatba. (Banyáról lásd crone és három istennő.)

Jankovics Marcell írja:

A föld mélyén dolgozók [Szent Borbálán kívül] másik két jeles szentje szintén a Nyilas havában ünnepli nevenapját: I. (Szent) Kelemen pápa és vértanú (nov. 23.) és Alexandriai Katalin (nov. 25.). Patronátusuk és a Nyilas hiedelmi kapcsolata a Nyilasban (és Skorpióban) lévő "pokol kapuja" képzettel függhet össze; a csillagvallások déli égboltra vetített alvilágát a középkori ember a föld mélyében képzelte el, s úgy gondolta, hogy a bányászok a pokol szomszédságában dolgoznak.
A földi üregek, így az emberkéz vájta bányavágatok égi (föld alatti, föld mélyi) jelképes mása a Napot szülő Világhegy-úrnő méhe, a tejúthasadék, mithraista eredetű keresztény képzet szerint a Barlang, amelyben az Isten karácsonykor megszületik. Ilyen értelemben minden zárt térben égő tűzhöz, legyen az kovácsműhely parazsa vagy bányászmécs lángja, a föld méhében rejtőző napmagzat képe társult eleink képzeletében.

Kandra Kabos Magyar Mythologia...

...című könyvében szerepelt:

A fürdő használata fajunknál a mohácsi vészig sokkal nagyobb volt, mint azóta. A Kalevala nagyon emlegeti a fürdözést, s kitűnik belőle, hogy e rokonaink ősidőkben vendégségeiket gőzfürdőkben szokták tartani s kedves vendégeik részére külön fűtötték be a gőzfürdőt. Galeotti szerint Mátyás korában még hasonlóan jártak el a magyar főurak. A régi magyar nyelv ezen helyiségeket "bánya"-nak nevezte, honnét van a népies szólás is: olyan meleg, mint a bánya.

Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia...

...című könyvének 188-189. oldalán KK-val egyetértően írja a bánya szóról és a magyar gőzfürdőzés szokásáról:

Eleinknél a fürdő használata jóval gyakoribb volt a mohácsi vészig, mint azután. Az ősi varázspraxis hatása volt ez, természetesen varázsgyakorlat nélkül. Van két szólás-mondásunk, amelyik a gőzfürdő gyakoriságát, illetve előkelőségét mutatja. Az egyik így hangzik: olyan meleg, mint a bánya; a másik: befűtöttek neki. Galeotti Mátyás-udvari történetíró arról tudósít, hogy a magyar főurak vendégségeiket gőzfürdőben tartották, ahol vendégeik tiszteletére külön fütötték be a gőzfürdőt.