Ág
Tomory Zsuzsa...
... írja az aga szóról:
A földművelő magyar első kapája, mely szarvasagancsból, vagy faágból készült. Ez ősi földművelő szerszám a legősibb időkben már ismert volt a Kárpát-medence földművelő népénél. E szerszám alakja lett rovásunk "A" betűje.
Lásd még székely-magyar rovásírás betűit arról, hogy az akrofónia szabálynak megfelelően egyes betűk milyen fogalmat jelenthettek.
Ha nagyon akarjuk, az ács címnél írottak alapján mondhatjuk, hogy ág aga eredetre megy vissza, ahogy felhangos párjai, ék és eke között is kimutatható ezen kapcsolat.
A tetejetlen fa ágai az égbe érnek, ahol a tölgy ágas neve adja a török ağaç (agacs) = fát jelentő szót és az angol oak szót. De a szanszkrit akasha = ég is lehetne akár közvetlenül ágas.
A finn oksa = ág, gally azonos alakú.
A mexikói bennszülött zaniza zapoték nyelvű jag = fa is ide illik.
Ezt a szót Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 487.oldalán a Budenz József által finnugornak meghatározott szólistában nem közli (ezeket Vámbéry Ármin elemezte, majd Götz László a TeSz féle származatásokat is megadja), ellenben (a vogul szavak tree címhez is betéve, a finn hanka pedig hang címnél is megvolt korábban):
Fi.
onke; la.vuogg,ogg; zür.vugir; cser.angir"halászhorog".
V.: csag.agaž"ág, vessző”; oszm.agač"fa".
TeSz: vitatott eredetű; a) ugor; vö. vog.taß,tar"ág" stb.; b) finnugor; vö. fi.hanka"kampó”. Más finnugor egyeztetése téves.
Magyar Adorján írja:
A Csodaszarvas tulajdonképen "fényes" vagy "ragyogó szarvast" jelent valamint kimutattuk mindezeknek az Éggel és tűzzel való összefüggését is. Nos pedig a magyarban nem az ág (fa ága) szóval azonos alakú Ég (mennyég) szó jelent-e égést, azaz tehát tüzet is?
Egyes szavak végén igen érdekes az ág szó megjelenése. Például: eszterág.
Ág vagy ég szavunkkal azonosul a skót-kelta àigh = jószerencse szó.
Lásd még mindenképpen Péterfai János írását AG.
Lásd még Magyar Adorján írását kapa és axis.
Fa/életfa/Tejútfa ágairól lásd három ágú fa cím/alcímnél, valamint perennial és zodiac címnél írottakat.