Athéné

Péterfai János...

...Atlantiszról szóló írásában közli:

A Deltában van Szaisz városa. Alapítója Neith, akit görögül Athénének neveznek. A szaisziak és athéniak valamiképpen rokonok. Szolón beszélt a legrégebbi dolgokról, amit a görögök valamilyen hagyomány alapján ismertek, amire az egyiptomiak nagyon érdekes dolgokat mondtak el. Véleményem szerint a szaisziek magyar eredetűek, amint az athéniek is, innen eredhet a rokonság.

A név értelmezését a lentebb álló adatok fényében némiképp hiányosnak vélem:

Athené istennő nevében az A elsősorban Isten, Magas, Víz, a TEN a magyarok nagyon ősi istene, ebből a Tens-Teus-Deus-Zeus, végül az É a magyarban város, a görögöknél nőnem.

Athén nevét Péterfai János Atlantiszról szóló írásában így elemzi:

Egészen biztos, hogy Athén városa nem létezett Atlantisz elsüllyedése korában. Emiatt azt kell feltételezni, hogy Athén egy ősibb birodalom volt, mint a görögök Athén, Athéné városa. Egy nagyon régi magyar birodalom neve volt, mivel az A-Thén-É név, ami a városra értendő, csakis a magyar nyelv alapján érthető meg. Amúgy a mai Görögország területén magyar nyelvű népek éltek rendkívül régen, akár 210.000 évnél is régebben, tehát a Kr.e. 9.600 korban is magyarok lakták Görögországot. A Peloponnészoszon mostanában Homo sapiens maradványokat fedeztek fel, ideje 210.000 év, régebbi, mint a Dordogne-völgyi barlangban felfedezett csontra karcolt magyar felirat. Persze, a maradványokról nem tudjuk, hogy milyen nyelven beszélt egykori gazdájuk.
Athén nevének lényege a TEN, ami a magyar nyelvben a leghatalmasabb isten neve. A név a Tenni főnévi igenévben is megjelenik, de egy kis kutatással sok területen is kimutatható, amint ezt a tényt már kimutattam. Is-Ten a leghatalmasabb Fény-Teremtő, neve nagyon régi. Már az akkádoknál is megjelenik, Ish-Ten ugyanis az Egy, vagyis Ég. Az akkádok is már tőlünk vették szavaikat, amint nagyon sok más nép is, a japánoktól a mexikóiakig is.
Tehát Athén nem lehet azonos a görögök szemében Athén nevű várossal. De akkor miről lehet szó, Atlantisz kivel háborúzott? Nagyon úgy tűnik, hogy Európa magyar őslakóival, akik Egyiptomot, Szumert, Tróját, Tyrhéniát, és sok más területet laktak. Nagy a bizonytalanság! Ha Atlantisz magyar nyelvű volt, akkor a keleti magyar nyelvű népek miért lettek ellenségek? Csupán a hódítás kedvéért, az alávetettségért? Ebben a korban még a mai finnségiek sem léteztek, az észtek és magyarok nem kapcsolódnak a mai finnségi népekhez, tehát a magyarok nagyon régiek, az észtek meg sokkal régebbiek, mint az összes finnugor és szláv nép.
Athén nevében egy nagyon régi Ten nép neve van, akiknek "A" előneve lehet Isten, Víz, Magas, és hasonlók. A-Ten az Isteni-Ten nép, akik visszaverhették Atlantisz seregeinek támadását. De nem a görögök voltak. Mellesleg Aten isten azonos Aton istennel, aki ma a Bal-Aton nevében is benne van. Sok a tévedés a kutatásokban, Aten isten neve tényleg nagyon hasonló az Athén névhez. Az biztos, hogy Atén városa nem létezett Atlantisz idejében, viszont létezett a Ten isten által meghatározott népesség DK-Ázsiától egészen Mexikóig, és még tovább. Aten és Aton nagyon régi magyar istenek, régiségük idejét megtippelni sem lehet.

Magyar Adorján...

...alábbi passzusa Neith és tehén címnél is szerepelt (Neit-Neith azonos a Tejútanya Nuttal, továbbá Jankovics Marcell adata szerint Artemisz Neithtel azonos, míg Artemisz-Héra-Athéné-Diána azonos Nuttal):

Az egyiptomi mythologiában pedig Nut, más nevén Neith istennő az ős-nőiség és az ős-víz, ős-nedvesség istennője volt. Amely névvel azonban nem csak a magyar nedű (ma romlottan: nedv) szó, hanem a finnugor neite, neiti s még inkább mint az oromo nadde, niti = nő, feleség szó, azonosul. Hogy pedig ugyane szavak ma, na, nő, mat, mer, mul kiejtései a legkülönbözőbb nyelvekben is nőt, anyát jelentenek, elég megemlítenünk, de fölemlíthetem itt a mi Temes folyónk nevét, a görögök Artemisz istennőjét, továbbá a Thames és a Tamar angolországi, valamint a számos Tana, Tanaisz, Don, Duna stb. folyóneveket is. Mindezek a legszorosabban összefüggenek a görög Athene nevével (a névelővel), aki azonos az egyiptomiak Neit istennőjével, és akit tudvalévőleg a görögök is jelképeztek volt tehénnel; a tehén, azaz tulajdonképpen teién, teien szavunk pedig a neit szónak csak megfordított alakja. Hogy az Athéné név kezdő a hangja csak névelő, tanúsítja azon tény, hogy őt különböző kultuszhelyein a görögök még Tanaisz, Tanait, Tanith nevek alatt is tisztelték. (Movers F.: "Die Phönizier." I. köt 615. old.). De ugyanígy van ez Artemisz nevével is (ar = az), aki azonos volt a tehénnel, de még üsző, azaz szűz tehénnel szintén jelképezett egyiptomi Izisz Istennővel, akit az egyiptomiak Sziszi, Ezi nevek alatt tiszteltek. De a tudósok azt is megállapították, hogy az egyiptomi Neit kétségtelenül azonos Athénével, valamint a líbiaiak Tehenu vagy Tahenu istennőjével is, aki ugyanúgy mint Athéné is, tehénnel jelképeztetett.

Amit konkrétan Magyar Adorján nem mondott ki, hogy Athene lényegében annyit tesz, mint A Tehén (Bakos Attila A Duna Evangéliuma című könyvének 240. oldalán is A-Tehenu olvasatot ad neki Magyar Adorján nyomán), és a Csudaszarvasünőre utal.
Magyar Adorján előtt (a hasonló passzussal Neith és bika címnél jelentkező) Fáy Elek A magyarok őshona című könyvének 89. oldalán közli, hogy (a magyarul nyilván nem tudó) Brugsch adata szerint is a tehenu nevű nép az esőt adó Athénéről, az égi tehénről vette [itt még az esőcsinálás/vízfakasztás nem az Égisten Orionhoz kötött, ezek szerint].
Fáy könyvének 257. oldalán (úgy tűnik, rossz úton jár, amikor) Athéné nevét az egyiptomi Aten névből akarja megfejteni, de legalább itt ismét megemlíti a tehén kapcsolatot.
Dame címnél több olyan szó szerepel, amik a tehén szavunkkal kapcsolatba hozattak.
Mivel az aegis (égisz = égpalást), Athéné köpenye az Amalthea kecskének a bőréből készült, ahogy Jankovics Marcell írja, ez is jól mutatja, hogy Athéné Tejútistennő és Amalthea (kecske-állatalakja) egy és ugyanaz.

Ami a Zeusz agyvelejéből megtermékenyülő, s belőle előugró Pallas Athéné (aki azzal, hogy a tudás istennője, ismét Tejút-Thot-Tud alakjára utal) nevének első tagját illeti, Pallas Bál-Ős (Bál Napot szülő) lehetne vagy a palóc nép megnevezését kell keresni benne.