Aszklépiosz
Aszklépiosz [görög neve: Ἀσκληπιός] a gyógyítás félistene. Nem más, mint Imhotep, aki sokkal régebbi, mint Aszklépiosz.
Egy botra tekeredő kígyó a jelképe, aminek görög magyarázata téves. Állítólag a kígyók magyarázták meg a növények hatóanyagait. Valójában a botra tekeredő kígyó a Tejút jelképe, Thot isten tudása. Maga Thot isten neve is a Teut magyar formából ered.
Lentebbi passzusban még előjön Thot és Aszklépiosz együtt említve.
Lásd még caduceus, ouroboros, stb.
Aszklépiosz téves, Kígyótartó csillagképpel való azonosítása
Az ezen Wiki oldalon nyilván a hivatalos mitológiai történetből kiderülő valóságot tükrözve írják:
Asclepius once started bringing back to life the dead people like Tyndareus, Capaneus, Glaucus, Hymenaeus, Lycurgus and others. Others say he brought Hippolytus back from the dead on Artemis' request, and accepted gold for it. It is the only mention of Asclepius resurrecting the dead. In all other accounts he is said to use his skills simply as a physician.
However, Hades accused Asclepius for stealing his subjects and complained to his brother Zeus about it. According to others, Zeus was afraid that Asclepius would teach the art of resurrection to other humans as well. So he killed Asclepius with his thunderbolt. This angered Apollo who in turn killed the Cyclopes who made the thunderbolts for Zeus. For this act, Zeus banished Apollo from Olympus and commanded him to serve Admetus, King of Thessaly for a year. After Asclepius's death, Zeus placed his body among the stars as the constellation Ophiuchus ("the Serpent Holder").
—
Aszklépiosz egyszer elkezdett halottakat visszahozni az életbe, mint például Tündareósz, Kapaneusz, Glaukosz, Hümenaiosz, Lükurgosz és mások. Mások azt mondják, hogy Artemisz kérésére Hippolütoszt is visszahozta a halálból, és ezért aranyat fogadott el. Ez az egyetlen említés arról, hogy Aszklépiosz feltámasztotta a halottakat. Minden más beszámoló szerint egyszerűen orvosként használta képességeit.
Azonban Hadész azzal vádolta Aszklépioszt, hogy ellopja az alattvalóit, és panaszt tett bátyjánál, Zeuszánál. Mások szerint Zeusz attól félt, hogy Aszklépiosz más embereknek is megtanítja a feltámasztás művészetét. Ezért megölte Aszklépioszt a villámával. Ez feldühítette Apollónt, aki viszont megölte a küklopszokat, akik a villámokat készítették Zeusznak. Ezért a tettéért Zeusz száműzte Apollónt az Olümposzról, és megparancsolta neki, hogy szolgálja Admétoszt, Thesszália királyát egy évig. Aszklépiosz halála után Zeusz a csillagok közé helyezte a testét, mint Ophiuchus ("a kígyótartó") csillagképet.
Jankovics Marcell...
...is azt mondja, Aszklépioszt (aki egyes nézetek szerint valójában maga Apollón volt) a Kígyótartó csillagképpel volt szokás azonosítani:
A napjárta októberi égcikkely lakója Aszklépiosz (Aesculapius) orvosisten csillagképe, a Kígyótartó (Ophiuchus), s a római orvosok is októberben ünnepeltek óborral és újborral. Ez volt a Meditrinalia. (Épp csak megjegyzem, hogy a tokaji aszút gyógyborként egészen a legutóbbi időkig patikákban is árusították, s a bor mértékletes fogyasztását legújabban érrendszeri betegségek megelőzésére javallják az orvosok.)
Másutt, szebben:
A legelterjedtebb nézet a Kígyótartót a halott Aszklépiosz (Aesculapius) orvosistennel azonosította, az átellenben lévő Orion föltámasztójával, akinek közismert jelvénye, a kígyós bot (kehely, fáklya) az egészségünkért fáradozók munkájára hívja föl ma is a figyelmet. Aszklépiosz – lévén Apollón gyógyító aspektusa –, maga is napisten volt tehát, akárcsak Héraklész és Hórusz.
Robert Graves szerint Aszklépiosz lelke, mint általában a jósdai héroszoké és a meghaló isteneké, halála után kígyóba költözött. E képzet – a meghaló és föltámadó istenekre vonatkoztatva – abban a hiedelemben gyökeredzik, amely a kígyók sűrű vedléséből az állat halhatatlanságára következtetett. A kígyó égi képmása a téli napfordulat helye előtt az évente meghaló napistent jelképezte, föltámadását pedig a téli napfordulat helye után felröppenő Sas csillagkép. Ez a képzet még ma sem vesztette el teljesen csillagászati érvényét. Késői szép példái a Kígyóvőlegény mesék. [Jankovics Marcell Jelkép-kalendárium]
Aszklépiosz Kutyás vagy északi csillagképpel való kapcsolatbahozatala
Kutyákkal, kutyával való gyógyítással (melyről lásd még therapy) is kapcsolatba hozatott:
Just like both its beloved goddesses [Hekate és Artemis-Diana], the dog was closely related to magical medicine and its great healer Asclepius (Toynbee 1973: 123), with whom it was depicted in many works of art[1].
—
Kedvenc istennőihez Hekaté és Artemisz-Diana] hasonlóan a kutya szorosan kapcsolódott a mágikus orvosláshoz és annak nagy gyógyítójához, Aszklépioszhoz (Toynbee 1973: 123), akivel számos műalkotáson ábrázolták[1:1].
A sumér gyógyítás istennő Gula éppúgy kötődik a kutyához, mint Aszklépiosz, a kelta istennő Sirona, vagy a kelta-gall (Szajna-parti) istennő Sequana. Therapy és psychopomp címnél szerepelt, hogy a kutyákat magukhoz dörzsölve gyógyították magukat.
Továbbá:
Dogs may have been seen as healers, for they accompany such goddesses as the continental healing goddess Sirona. Dogs lick their wounds until they heal; this may have led to the common (if mistaken) belief in Celtic countries that dogs can heal human wounds through licking.
Dogs were presumably blessed with healing power in their tongues, were linked to the rites of Asclepius, the god of healing, and frequently wandered about in the temples of this god.Plutarch who tells of the use by the Greeks of puppies in different medicinal ceremonies; for example, these pups would be passed over the afflicted body-parts of the patient, in order to transfer the illness from the sick human to the animal. See: Plutar. Quaest. Roman 68. Pliny describes the holding of puppies above the stomach, intestines, and other parts of the patient: the dogs died, and the sick person recovered. See: Nat. Hist. 30.42-43; 30.64. For a complete list of the maladies that could be healed by the use of live dogs or their excrement, see: E. E. Burris, 'The Place of the Dog in Superstition as Revealed in Latin Literature', Classical Philology 30 (1935), pp. 32-42.
—
A kutyákat gyógyítóknak tekinthették, mivel olyan istennőket kísérnek, mint a kontinentális gyógyító istennő Sirona. A kutyák addig nyalogatják a sebeiket, amíg azok be nem gyógyulnak; ez vezethetett ahhoz a közhiedelemhez (ha téves is) a kelta országokban, hogy a kutyák a nyalogatásukkal meg tudják gyógyítani az emberi sebeket.
A kutyák feltehetően a nyelvükben hordozták a gyógyító erőt, összefüggésbe hozták őket a gyógyítás istenével, Aszklépiosszal, és gyakran kóboroltak ennek az istennek a templomaiban.Plutarkhosz beszámol arról, hogy a görögök kiskutyákat használtak különböző gyógyászati szertartásokon; például ezeket a kiskutyákat a beteg testrészei fölé helyezték, hogy a betegséget az emberről az állatra vigyék át. Lásd: Plutarkhosz Quaest. Roman 68. Plinius leírja, hogy a kiskutyákat a beteg gyomra, bele és más testrészei fölé tartják: a kutyák elpusztultak, a beteg pedig felépült. Lásd: Nat. Hist. 30.42-43; 30.64. Az élő kutyák vagy azok ürüléke által gyógyítható betegségek teljes listáját lásd: E. E. Burris, 'The Place of the Dog in Superstition as Revealed in Latin Literature', Classical Philology 30 (1935), pp. 32-42.
Robert Graves The White Goddess...
...című könyvében szintén a kutyás kapcsolat került említésre:
The Bran cult seems also to have been imported from the Aegean. There are remarkable resemblances between him and the Pelasgian hero Aesculapius who, like the chieftain Coronus ('crow') killed by Hercules, was a king of the Thessalian crow-totem tribe of Lapiths. Aesculapius was a Crow on both sides of the family: his mother was Coronis ('crow'), probably a tide of the Goddess Athene to whom the crow was sacred. Tatian, the Church Father, in his Address to the Greeks, suggests a mother and son relationship between Athene and Aesculapius:
After the decapitation of the Gorgon . . . Athene and Aesculapius divided the blood between them, and while he saved lives by means of them, she by the same blood became a murderess and instigator of wars.
[...]
The Dog with which Aesculapius is pictured, like the dog Anubis, the companion of Egyptian Thoth, and the dog which always attended Melkarth the Phoenician Hercules, is a symbol of the Underworld; also of the dog-priests, called Enariae, who attended the Great Goddess of the Eastern Mediterranean and indulged in sodomitic frenzies in the Dog days at the rising of the Dog-star, Sirius.
—
Úgy tűnik, hogy a Bran-kultuszt is az Égei-térségből importálták. Figyelemre méltó hasonlóságok vannak közte és az pelaszg hős, Aszklépiosz között, aki, mint a Herkules által megölt Coronus ('holló') törzsfőnök, a thesszáliai holló-totem törzs, a lapithák királya volt. Aszklépiosz mindkét oldalról holló volt: az anyja Korónisz ('holló') volt, valószínűleg Athéné istennő árapálya, akinek a holló szent volt. A egyházatya, Tatianosz, a Görögökhöz intézett beszédében anya-fiú kapcsolatra utal Athéné és Aszklépiosz között:
A Gorgó lefejezése után... Athéné és Aszklépiosz felosztották maguk között a vért, és míg ő életeket mentett meg vele, addig ő ugyanazzal a vérrel gyilkossá és háborúk szítójává vált.
[...]
A kutya, amellyel Aszklépioszt ábrázolják, mint az egyiptomi Thot társa, Anubisz kutyáját, és a kutya, amely mindig elkísérte Melkart, a föníciai Herkules, az Alvilág szimbóluma; valamint a Enariae nevű kutyapapok szimbóluma, akik a Kelet-mediterrán Nagy Istennőjét szolgálták, és a Kutya-napokban, a Szíriusz, a Kutya-csillag felkelésekor szodomita őrületbe estek.
- Ezen passzus kutyanemzés címnél is szerepelt.
[...]
How the god of medicine was named in twelfth-century pagan England is difficult to determine; but he clearly stood in the same relation to the Goddess invoked in the prayers as Aesculapius originally stood to Athene, Thoth to Isis, Esmun to Ishtar, Diancecht to Brigit, Odin to Freya, and Bran to Danu.
—
[...]
Nehéz meghatározni, hogy a tizenkettedik századi pogány Angliában hogyan nevezték az orvostudomány istenét; de egyértelműen ugyanabban a kapcsolatban állt az imákban segítségül hívott istennővel, mint ahogyan eredetileg Aszklépiosz Athénével, Thot Ízisszel, Esmun Istárral, Diancecht Brigittel, Odin Frejával és Bran Danuval állt.
Sokatmondó lehet, hogy ha valóban Athéné fiának kezeltetett, akkor maga Aszklépiosz a Kutya(csillag) is lehet. A nevet Péterfai János nem elemzi, de ha mindenáron kutyát kell kiolvasni belőle, Ász-Kal-Eb kijöhet belőle. A Kal-Eb szókapcsolat több arab és görög szóban előjött már.
Az igaz, hogy a Kal-Eb itt nem olyan egyértelmű, mint másutt, másrészt inkább Orionnal és még inkább a vele szemben lévő Kígyótartóval hozatott kapcsolatba, és ezek szerint a kutya a gyógyítás szimbólumaként került mellé.
Szó lehetne még arról a görög szóról, mely ecliptic címnél jött elő, persze ha Aszklépiosz pelazg, akkor muszáj (közvetlenül érthető) magyar névnek lennie.
Fáy Elek A magyarok őshona...
...című könyvének 260. oldaláról származó Taut és TÁT címnél is szereplő adatsorában északra utaló kapcsolata mellett egy másik, latin Aesculapius/Eszkuláp név is előjön:
Az egyiptomi Thot istent Movers a feniciektől kölcsönzöttnek tartja s mint ilyet a feniciek Tautjával azonosítja. Azonban az egyiptomiaknak volt Taut vagy Tat nevű istenük is, akit pedig a feniciek Tat vagy Athotisz istenével s egyszersmind a feniciai 8-ik a legfőbb kabirral: Esmunnal (a Sarkcsillaggal), valamint a görög-római Aszklepiosz-Eszkuláppal (a levegőtisztító villámmal) tartanak azonosnak, aki a feniciai mithoszban Taut isten alterógója vagy helyettese.
A villám ahogy Magyar Adorján is írja bolt címnél, Isten nyilának mondatik még ma is. Isten nőként a Tejútanya (kiből a főniciaiak-egyiptomiak már hímséget csináltak), hímként Orion, akitől Kutyája/Kutyái nem választhatók el.
Ez azért érdekes, mert a lengyel Alexandra-Dorothea nyelvész is felhívta figyelmem az Aszklépiosz név lehetséges szláv kapcsolatára, de ő az angol sky szón (értelmén vagy akár szóalaki jelentőségét magyarázva) keresztül az égi értelmezést akarta előtérbe helyezni, holott ezen oldal szerint a Dorothea által bemutatott (ezen oldalon is kifejezésként használt) sklepienie niebieskie = égbolt (szó szerint: kék boltozat) értelemzése mögött vault = bolt = villám és véleményem szerint ív/íj értelmeket kell keresni.
Érdekes, hogy a bolt értelem ugyanúgy megjelenik Fáy Elek soraiban, de még az is, hogy a(z egyébként az angol shop szóalakjával is hasonlóságot mutató) lengyel sklep = bolt (azaz elárusító hely) jelentéssel is áll.
Mindez azért is érdekes (és nyilván szláv kutatók számára is a fő jelentőségét az adja), mert a szláv népnév bishop címnél is imént említett szklábosz alakjának megfelel a szóalak.
A görög skopein = lát, néz; céloz egy l vendéghanggal kiegészítve szinte kiadja a szklábosz = szláv nevet, mely kapcsán korábban is feltételeztük, hogy nyári napfordulós téridőbeli helyre utal (és ott a bishop címnél is említett kereszt összefüggése is megjelent).
És ha már égbolt, emlékezzünk, hogy a szarvas is az égbolt jelképe. A szklábosz ettől sem áll messze.
Nehéz másra gondolni tehát magyar eredetre való visszavitele kapcsán, mint a love címnél is közben említett, a lengyelben bolton keresztül semmit sem jelentő sklep párjaként megtalált német schießen = lőni szó kapcsán is felfedhető ijazó/nyilazó alapértelmet, melyből az ég(bolt) fogalma is létrejött (ahogy ég szavunk is íj és ív szavakkal hasonlítható).
Idegen szavak közül említhető a sleep címnél említett passzus (tegyük ide is):
Jegyezzük itt meg a német schließen = bezár(ul)ni, befejeződni szó azonos alakját. Ahogy itt a kis éves kezdet és vég téma kerül szemünk elé, úgy láttuk az abend = este és az open = nyit fogalmának egyezését. És ahogy a bend = hajlani azaz ív/íjjal kapcsolatba hozható értelmű, az Aszklépiosz és szláv nevek kapcsán is előjött a (cölöp címnél is taglalt) áldozati kereszt és nyilazó összefüggése (a német schließen szó pedig csak egy l vendéghanggal több a shoot párjaként ismert német schießen = (íjjal) lőni szóhoz képest) (de ha már német, a schleifen = vonszol (= hajszol = hajt = űz = vadászik = íjaz) értelmét is így értjük meg).
Ugyanakkor erős a késztetés, hogy a közben apocalypse címnél írott passzusban előjövő oszlop szóval keressük közös eredetét (szinte azonos alakú szavak) (ahogy az scale = skála, szkílosz nevek is innen kerülnek ki, ha szakrális geometrikus és téridőbeli összefüggéseket tekintjük).
Ha viszont a szláv név eredetét keresem, akkor az íjazás ágensének nevét is kereshetem, hiszen a(z arab feljegyzésekből ismert) saqal-ab végződésében megtalálható AB = felső hatalom, apa, mely a kutyás Vadász, Orion téridőbeli helyére is mutat (ahol AB = EB = ív = íj; tehát a Nap útján a legmagasabb EB/AB pontjára jut, ott ahol az egyik Nyilazó csillagkép is van; ahogy lemniszkáta címnél is írtuk, persze két Nyilazó adja a napfordulati pontokra épülő keretrendszert).
Lehetséges tehát, hogy Aszklépiosz nem egy Ász-Lop, Ász-Lépős, Ős-Láb formára vihető vissza, hanem a partriarchális nézeteknek megfelelően egy Szakáll(as)-Apa formára (itt a hunok kapcsán taglalt barbár és szakállas fogalmak nyomán megint visszatérünk oda, hogy a kérdéses időben a heftalita-szlávok uralták Bizáncot). Igaz, a furcsaság az, hogy a név elejéről nem kopott le a szóeleji A hang. Talán itt is az A névelőt kell keresni benne?
Az A címnél, külön alcímnél említett ZTCs féle adat szerint az is megfordult a fejemben, hogy akár szír keresztény eredetűként került a görögbe. Kérdés, hogy Aszklépiosz mikori eredetű, mert a Zeusszal közös mitológiai múltja miatt (elvileg) nem lehet kereszténység utáni, bármennyire is heftalita-szlávozunk. Vagy egy Fomenkóékat érdeklő csalásra derítettem volna fényt? (Lásd ezen téma folytatását görög kronológia cím/alcímnél.)
Annyit mindenképpen el kell itt még mondani, hogy nem először gondolom már, hogy ezek a szláv és germán nyelvek amolyan kis-magyar nyelvek (a többi, a török, sémi nyelvek is, stb.), azaz a logikájuk és létrejöttük ismérvei magyar kapcsolatokra, akár papságokra utalnak. Persze mindenhez idő kell.
Tehát Aszklépiosz kígyója nem a Kígyótartó, hanem a Tejútkígyó (ő maga pedig a Taut-Teut-Tejút oszlopa) lehetne, mely mellett valóban ott a Kutyacsillag, mely Szíriusz és a Sarkcsillag címnél írottak alapján kapcsolatba hozatott a Sarkcsillaggal, északkal és az éggel. Valahogy így kell lefejteni a dolgokat.
Gyógyításról lásd therapy, cure és kufri.