Asb

Perzsa nyelven asb = ló. Aspa ló aveszta nyelvben, asp a pahlaviban, az óindben asva.

Péterfai János írja:

Az ó-iráni Ló neve Aszpa. Ez a szó azt jelenti, hogy az Ászok-Háza, és magyarul van. Azt jelzi, hogy az Ászok, vagyis magyarok népe a lovakon él, a lovak húzzák a kocsijukat, amin a család lakik.

Előjönni látszik egy bizonyos perzsa Visasp tűzmágus nevében, kit Ipolyi Arnold Magyar mythologia című könyvének 251. oldala alján említ, az arimaszposz névben, valamint az Oláh Imre Ősi jelképiség c. az Ősi Gyökér 2011/4. sz. megjelent cikkében Denkarttól idézett, Feridunra vonatkoztatott Aspigan névben.

Lehet viszont csillagászati név is, annál is inkább, mert a talán hun-magyar eredetű holdház/nakshatra, Ashvini nevében is megvan. Ashvinit az Ashvinok feleségének tartják, minthogy az -i végződés (inkább -ni = né, mint a Tilak által adatolt Indrani névben) nőiséget jelent. Az Ashvin Ős-Fény, Ász-Fény lehet, és lófejű ikrekre utal (ennek ellenére mégsem az Ikrek csillagképhez tartozó holdház, ahogy a mellékelt képen is látni, és nyilván nem a precesszió miatt).

Agniról szólva, Janus címnél írottak szerint kiderül, hogy a (zoroasztriánus Iránhoz hasonlóan; lásd tavaszi évkezdés) Kossal szokták kezdeni az évet.
Ezen oldal adatai alapján pedig az derül ki, hogy Indiában a bárány szavunkkal azonos Bharani viszont már nem a kezdő nakshatra, mert a szintén kettős, Ikrekből Kosba valamiféleképpen átkerült Ashvini lett az első, míg Bharani a második helyre szorult. Hogy hogyan került a lófejű ikerpár a tavaszi évkezdő helyre, nos, talán az lehet, hogy elfeledték Agni bárányságát/kétfejűségét, vagy valószínűbben a valaha évkezdő Ikrek (Tilak Orionjából is ismerjük a nyári évkezdést) emlékének adózva átmentették. (Tavaszi évkezdés címhez is betéve.)

Hogy most valójában az Asva vagy az Asvin a kiinduló szó, nehéz megmondani, de nyilván – egészen biztosan – asztrális kifejezésről van szó és a ló szavunk is fény értelmű és Göd címnél írottak alapján a Tejútra vonatkozik.
Lehetséges, hogy a bővítményesként megjelenő adatot, a többes számot vette át az ind, aztán abból lett utána asva, az óperzsa aspa és a perzsában asb. De Ashvini Ász-Fény olvasata mellett ösvény is lehetne, mivel a Tejút sávja is ott van.

Ló(fejű?)-ikerpár az angolszász mondakörben is előjön: lásd Hengist és Horsa. Ezen mondai kör, ahogy az ind is magyar-hun elődre kell visszamenjen.
Fehér és fekete ló cím/alcímnél Csontváry-nál és és az ott is említett Szent László legendában is megjelennek az ikerlovak, fehér és fekete leosztásban.
Amikor Angelo de Gubernatis Zoological Mythology című könyvének (a PDF) 489. oldalán kutyákkal kapcsolatban jönnek elő...

Of the two Açvinau, one is in especial relation with the moon, and the other with the sun, so, of the two dogs of mythology, one is especially lunar, and the other especially solar.
—
A két Açvinâu közül az egyik különösen a Holddal, a másik pedig a Nappal áll kapcsolatban, így a mitológia két kutyája közül az egyik különösen holdi, a másik pedig különösen szoláris.

...akkor azt kell tudni, hogy ami egyszer Ikrek vagy Íjazó, az máskor Kutya csillagkép (előtte már kitér a ló és a kutya szerepére, de nem csillagászati úton).
De a szanszkrit nyelvben összefüggés látszik a ló és a kutya nevei közt. Zajti Ferencnél acvamukha = lófejűek és cvamukha kutyafejűek [mint a régi, Romakasiddhanta című, indiai szanszkrit nyelvű munkában Kacmira, Kína, Hungarasthana, (Dzsungarastana?), Mugalasthana és Barbarasthana lakói]. Esetleg az asva tűnik adni a sva- kutya jelentésű szót (belső fejlődéssel), azaz nem fordítva svan = kutya szóból (svan a kutya rendes főnévi alakja, míg sva- szerepel összetételekben) ered a ló neve.

Kuda címnél már találkoztunk a kutya és ló azonos szóalakjával és Epona névalakja kapcsán is feltételeztük, hogy a ló IE neve EB eredetű lehet; a fentiek oda is betéve.

Crucifixion címnél is szerepelt:
A felfeszítés tehát a világfán történik, azaz olyan pillanatban, amikor a Tejút bizonyos elágazásaihoz, kapuihoz érkezik a Nap (látszólagosan). Egyrészt tehát szó van kozmológiai téridő-stációkról, melyek korszakváltozásokkal járnak, másrészt szó van a táltos tölgyfájánál végzett szertartásáról, valamint a (lovas) temetkezési szokásokról: az egyszerű halandók a Napot követve akasztatnak fára (életfára = Tejút; lásd még folyók mellé temetkezés szokását is), például ahogy...

Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia...

...című könyvében is írja:

Az altáji népek, míg halászó és vadászó életmódot folytattak, halottaikat erdőkbe, ligetekbe, elhagyott helyekre, ún. priccsekre, vagyis 3 vagy 4 lábú emelvényekre [ezért dolmen címnél is szerepelt ez] tették ki, amely temetési mód még ma is dívik a halászó-vadászó életmódot folytató északszibériai törzseknél.
Amely népek azonban áttértek a nomád állattenyésztésre, azok halottaikat a fákra akasztották ki. Régi útleírók megerősítik e szokás jelenlétét, de még csattanósabb bizonyíték mellette, hogy a jakutok, tunguzok, és az altáji tatárok még ma is ezt gyakorolják. A tatárok azonban a fákra aggatás előtt lenyesik a fák ágait, hogy a halott ne tudjon róla lemászni. Pland Carpini azt írja, hogy a tatárok főnökeiket titokban temetik el, lovával, lószerszámával együtt. A fa mellé asztalt helyeznek, amelyre húst, és tejet tesznek. 1-2 lovat is megáldoznak halotti lakoma céljaira. Ismételjük tehát, hogy a cölöpös, priccses temetés az északi halászó-vadászó kultúrához, a fákra való kiakasztási mód ellenben a harcos nomád kultúrához tartozik.

Az itt leírtak szépen kapcsolhatók az indek (kutyaáldozás és MATA címnél is taglalt) asvamedha nevű lóáldozatához. Erős a gyanú, kimondottan ló és Göd címnél írottak alapján és Fehérlófia anyjának, a Tejútanya Fehérlónak neve alapján, hogy az indoiráni asva, asb = ló valójában Ász-Fa, azaz Istenfa és a Tejútra vonatkozik. Joggal írja tehát Jankovics Marcell A fa mitológiája c. könyvének 127. oldalán, hogy a ló kiterjedt jelentéskörű volt az óind mitológiában, miután a világfa, áldozati oszlop, lóáldozat nevei a közös asva = ló szóra vezethetők vissza. Csak azt nem látta be, hogy ez egy magyarul érthető összetétel. Egyébként ezzel egyezően, a skandinávok mitikus világkőrisfájának neve, Yggdrasil azt jelenti, Ygg lova. [Persze ez is hozzá társított jelentés.]
A -medha utótagról lásd MATA.

Ezek alapján ezt lehet mondani, hogy az asva (Ász-Fa) és az asvin (Ász-Fény) más és más szavak, de egyre utalnak: a Napot és az emberi lelkeket szülő Tejútra. A szavakat már nem értő indiaiak a két szót egy értelem alá vonták.

Itt még Péterfai János ass címnél szereplő adata is érdekes/érvényes lehet(ett volna), minthogy ott ló, szamár, öszvér jelentésekről is volt szó. A lovak és az ősök/ászok olyannyira összemosódtak, hogy a centaur is innen kaphatta nevét, és ahogy tudjuk, a Nyilas jegy is Ló a kínai asztrológiában.
Arról is lehetne beszélni, hogy a hímló mén halad jelentésű és a malom MUN-nál szereplő neve is összefügghet vele úgy, ahogy a honey és Hamlet malma címnél előjövő perzsa malom(kő) jelentésű āsyā, āsiyā a lovat jelentő asva/aspa nevekkel.
Az is tény, hogy más nyelvekben is szerepel az ász illetve ős (mint Tejútanya; vesd össze némely nyelvek asu = kutya jelentésével és láttuk, hogy a kutya szóval azonos kuda egyes nyelveken ló jelentésű) név ló jelentéssel önállóan is: fidzsi-szigeteki ose = ló, kriol nyelvű os, míg a török, kirgiz, kazah, stb. nyelvekeni at = ló mint Atyára utaló jön elő, de itt már nyilván nem a Tejútra, hanem a (holdtisztelőknél) a Holdra utalva. Ennek bizonyítéka lehetne az igen érdekes irántxe^[1] nyelvű wirapu (Vér/Vir-Apu) = Hold szó is.

CzF szótárban huszár címnél:

Figyelmet érdemelnek a perzsa aszvár v. szuvár, a pehlvi aszbár, ékirati aszbára, valamennyien am. lovag, a szanszkrit aszva, zend aszpa, perzsa aszp, aszb szóktól.

• Valójában épp a fordítottja látszik igaznak; előbb a lovas, miből képzett lehet maga a ló!

Hamlet malma címnél szerepel egy összefoglaló adat a fentiekről, az alábbi kiegészítéssel:
Még egy dologra érdemes felhívni a figyelmet, arra, hogy egyes nyelvekben asu kutyát jelent: gayo, iban, iranun, banggai, makasar, jávai, balinéz, maláj-rumi nyelven asu = kutya, de a kuna indiánok nyelvén is achu = kutya.

Az angolszász nyelvben törzsfő, herceg jelentéssel megadott magoræswa utórésze feltűnően hasonlít az asb = ló alakú szóra, azaz eredetük közös lehet. A Quorára tett fő cikkemben megírtam miről lehet itt szó:

I understand áśva and asb mean horse in the East but it is not the original meaning: Huns and Magyars were forever atop their horses because the Horse was a symbol of the Milky Way which was also called the Ashen Path: ash. Ász meant Light, Ancestor, God in the old language (in Germanic mythology as well).
—
Értem, hogy áśva és asb lovat jelent keleten, de nem ez az eredeti jelentés: a hunok és a magyarok örökké a lovaikon ültek, mert a ló a Tejút szimbóluma volt, amit Hamuútnak is neveztek: (angol) ash. Az Ász a régi nyelvben (a germán mitológiában is) Fényt, Őst, Istent jelentett.

Az óind asva szóval egyező az arab aswa^[2] = fallosz, mely már Nimrudra utalhat.

Még vegyük ide ami Jahve címnél szerepelt:
A tokhár yakwe = ló kapcsán már megállapítottuk, hogy mindenképpen van kapcsolat.
Ami a fentebb sorolt keleti lovat jelentő szavakat illeti, mindkettő, vagy mindhárom előrésze azon Asz/Ász/Ős, mely a Magyar Adorján nyomdokaiban haladó Tomory Zsuzsa Istenes magyar emlékeink 1. rész című Ősi Gyökér 2005/1. sz. megjelent cikkében is a jászok istenneve:

Az előbbiekhez hasonló gondolatmenetű a jászok Nagyistenének Ős, Asz-isten neve, ki a teremtés Jó-istene. Egyszülötte a fény, kit Jizzu, Jós Jász néven ismert embere, s kinek nevét távolra szakadt népek már csak "Y"-al tudtak jelölni, mivel a név, s az ahhoz kötődő gondolatkör náluk már feledésbe merült, illetve mint átvevők, talán soha nem is ismerték.

Figyeljük meg, hogy a jászok Fehérlófia-mondája és előkeresztény hitvilága jelenik meg perzsa-ind nyelvterületen, de ennek az asva = ló névnek az *ahva/akva illetőleg jejes változata kerül át a filiszteus kánaánita népektől a hódító szemitákhoz is.
Még a jászol szó is a jász népünk nevét látszik tartalmazni! A jászok hozták létre a kereszténységet a hódító szemiták ellen, mondhatnánk, bár valójában annak alapjai az ősvallásban benne is voltak, de a zsidóvá avanzsált Jézusra húzták rá a politikai érdekeltségű szemita nyugatiak.

Szumma szummárum, Asz-Ba lehet Ősapa is, Nimród, akinek az ikrei valóban meglehetnek az Ikrekben. Péterfai János legfelső értelmezésében azt hiányoltam, hogy sem Nimrud-Orion ló(fasz) szerepe, sem a ló és Fehérlófia címnél taglalt ősvallási-csillagászati téma nem került kifejtésre.
A hunok azért sem szálltak le a lóról sosem, mert a Ló a Tejút állata és Nimródé is.

Úgy tűnik, hogy a szpáhi = lovas az Aszpa hangátvetett változataként tekintendő.

Lovas ember és lófejű ikrek – Nyilas-Ikrek tengely szembenállás

A centaur mint a lovas íjász egyfajta – nem is annyira görög félreértésen alapuló és nem is mitológiai lényként vagy chimera-ként értelmezendő – összevont, Nyilas csillagképre utaló alakjának afféle "inverz-változata"-ként értelmezhetőek az ind lófejű ikrek, az Ashvini-k: azaz itt már az ember van lóként jelölve. Az az ember, akit ember címnél azóta az Ikrekkel azonosítottunk.
A két jegy a Nyilas-Ikrek tengelyen egymással szemközti jegy. Anne Wright Dhanu címnél szereplő adatához kapcsolt adatban (ahol említi Acvini-ket) volt szó még az állandóan visszatérő témáról: mikor utal mire ez vagy az a név (Kumaru és Sagittarius is a nyári Nyilazó kell legyen).

A latin equus az indo-iráni asva/asb rokona?

Közben észrevettem, hogy Péterfainak is köszönhetően az indo-iráni szónak feladtam az equus/aqwa szavakkal való azonosíthatóságát és mindkét szót külön elemeztem?

Amennyiben közös nevező alá vesszük őket, akkor hasonló esetet látunk, mint az asszony szavunk esetében. Ott is volt olyan értelmezés, ami szerint előrésze Ah/Ak/Ég, mely az equus eredeti elgondolás szerinti eredete.

Alternatív levezetés

Götz László Keleten kél a Nap...

...című könyvében írja:

Az "aspasiak" népnév az Aral-tó környékén Kr. e. 230 körül tűnik fel először. Majd kb. száz évvel később, ugyancsak az Aral-tó vidékéről törnek délre az "asi" és a "pasiani" vagy "pasiak" nevű népek (Strabon), kiknek neveit – az "aspasiak" szót; száz évvel előbb – nyilvánvalóan összevonva adja meg: "as" + "pasian" illetve "as" + "pasiak" = "aspasiak". Feltehetőleg törzsszövetséget alkothattak annak idején.

Esetleg az asb szó egy újabb magyarázata lehetne?

Lábjegyzetek