Arpakshad

Bíró Lajos...

...Álmos > Álmod > Amlodhi kapcsolatra mutató adata Álmos és Hamlet címnél is szerepelt:

A szabir águnk őshazája jól behatárolható: az ókori Szíria és Észak-Mezopotámia területén volt, ahol az egykori Árpád és Emesa városok is jelzik a nyomát. A szintén a Teremtés Könyvében szereplő Arpaksád és Álmodád neveket sem lehet elválasztani az Árpád és Álmos nevektől, már csak azért sem, mert mindketten Sém, azaz Szem ős-szülő leszármazottai! (Móz.I. 10,24 és 26.)

Hargita Csaba Ferenc...

...honlapjának ezen oldalán szereplő nemzetségtáblán valóban szerepel az Arpaksád név. Lásd képet Habiru.
A Hargita Csaba Ferenc közreműködésével készült A magyarok őstörténete – a magyar-héber kapcsolat című dolgozat 20. oldalától taglalja még Arpaksádot:

Arpakhsád Sém fia volt, Assúr testvére és a héberek őse a Biblia szerint: ʺSzülettek gyermekei Sémnek is, aki Héber összes fiainak ősatyja... Sém fiai: Élám, Assúr, Arpakhsád, Lúd és Arám... Sém százéves volt, amikor Arpaksad apja lett, két évvel az özönvíz utánʺ (Teremtés 10:21,22; 11:10). Ábrahám e rejtélyes őse nevének a megfejtésére számos magyarázat született: ősatya lévén tőle, ahogy a többi testvérétől is nép kell, hogy származzon.

Az alábbi oldalon érdekes a Josephus Flavius-tól való adat:

Jewish historian Flavius Josephus links Arphaxad and Chaldaea, in his Antiquities of the Jews, stating, "Arphaxad named the Arphaxadites, who are now called Chaldeans."
—
Flavius Josephus zsidó történetíró a Zsidók régiségei című művében összekapcsolja Arphaxadot és Káldeát, mondván: "Arphaxad nevezte el az arphaxaditákat, akiket ma káldeaiaknak neveznek".

Ezen Arphaxad előjön ...

Zajti Ferenc Zsidó volt-e Jézus...

...című könyvének (a PDF) 179. oldalán és másutt is. Például:

[A zsidó szülők gyermekeként született] Epiphanius egyházatyának a "Contra Haereses' című művében a Kr. u. 4. század végén, a hunoknak Európában való szereplése idején élt egyházatya a következőket mondja:
Tehát Sem nemzette Arphaxadot, Arphaxad Cenat, Cena Halat, Hala a jámbor és vallásos Hebert, Heber Phaleget.

Majd másutt:

Seth a tipikus iráni csillag imádás alapítójaként jelenik meg.
Idézem a legfőbb bizonyítékot. Ez a Seth találta ki először héber betűket, a bölcseletet, az égi jeleket, az évforduló, a hónapot, hetet, adott neveket a csillagoknak és az öt bolygónak. És valamivel alább ugyanazon az oldalon: Az özönvíz után Arphaxad fia írta meg a csillagászatot, miután megtalálta Sethnek és fiainak, amint mondják, kőtáblára vésett csillagjegyzékét. Ennek az utóbbi helynek, amely valamelyest bővített fogalmazása a már (Flavius) Josephus által ismertetett mondának, azért van külön jelentősége, mert Arphaxad Zurwan mellett különben is, mint az Iránság képviselője jelenik meg; Simon és Judás irataiban ott találjuk Zaroest és Arphaxast, a két mágust, akinek Abu'l-Faragnál Khesarvanus (- Xaruanos) és Arphaxad, ez a két király van segítségére. Arra nézve, hogy Seth a csillagimádás megalapítója, keleti eredetű bizonyítékokat találhatni Wüstenfeldnél és Gutschmidnél magyarázatokat. Saosyans és az általa teremtett világ-megújhodás fogalma ezek szerint a zoroasteri rendszer legrégibb elemeihez tartoznak és a későbbi források részletes leírásai az Avesztában, nevezetesen a Farwardin és Zamyad yastban, dacára, hogy töredékesen maradt ránk, teljes megerősítést nyernek.