Arimaszpa

Három címnél a szkíta nép nevének (inkább ragadványnév) előtagjáról már volt szó.

Somos Zsuzsanna Párizsi múzeumokban című az Ősi Gyökér 2010/4. sz. megjelent cikkében írja, hogy Hérodotosztól tudjuk, hogy a szkíták az egyet arima-nak nevezték. Ez a szó inkább három azaz *harma szóra emlékeztet, és az egyháromság/Szentháromság alapján utalhatott egyre.

Ezen oldalon írják:

THE ARIMASPOI (Arimaspians) were a tribe of one-eyed men who lived at the foot of the Rhipaion (Rhipaean) Mountains in northern Skythia (probably the Carpathians). They warred constantly with the gold-guarding Grypes (Griffins) of the mountains-winged beasts with the heads of eagles and the bodies of lions.
According to Herodotos their name was derived from the Skythian words arima "one" and spou "eye".
—
AZ ARIMASZPOI (arimaszpiaiak) egy félszemű emberekből álló törzs volt, amely a Rhipaion-hegység (Rhipaean) lábánál élt Észak-Szkythiában (valószínűleg a Kárpátokban). Állandó háborút vívtak a hegyek aranyat őrző griffjeivel (gripenekkel) – sasfejű és oroszlántestű szárnyas állatokkal.
Hérodotosz szerint nevük a szkíta arima "egy" és spou "szem" szavakból származik.

• Hérodotosz leírt (skytha féle hangzósításaira gondolva) adataival csínján kell bánni, és Orion és cyclops címnél írottak alapján Orion az egyszemű.

Péterfai János...

...szerint a Napra utal, azaz nem a Nap Orionbani állására gondol:

Az Ármány szót összevetik az Arimaspi névvel, helytelenül. Arimaspi Egyszemű, inkább a Naphívőkkel kellene összevetni az Arimaspi nevet. A Napisten ugyanis egy szemű.
[...]
Az Arimphaeusok a Ripaeus-hegység végénél laktak, Ammianus Marcellinus szerint. A Chronius és Vistula forrásánál, mellettük az alánok laktak. A Vistula név tehát régebbi a szlávok megjelenésénél, amit ez az adat is bizonyít. A Visz-Túl-A azt jelenti, hogy Visz-Túl a Vízen, és magyar nyelvű folyónév. Az Arimphaeusok neve az Arimaszpok nevére hasonlít, az Egy szeműekre. Ez az egy szem természetesen a Napisten, de valójában természetesen két szemük volt ennek a szkytha népnek is, csak napimádatukat nem értették meg a görögök.

A Wikipedia azt írja a szkítákról, hogy indoeurópaiak. Az arimaszpu szó Egy-Szemű értelmű, a Szpu pedig indoeurópai szó [lenne]. Bár a Pu kapu, az akkádban is, a Pupilla szóban is szerepel, ami a Fény Kapuja jelentést tartalmazza.

• Továbbá a névben egyértelműen látszik az iráni/szkíta aspa = ló szó is (lásd róla asb).

Götz László Keleten kél a Nap...

...című könyvében német kutatók értelmezéseit mutatja be és hasonlóan látják (de persze Götz-nek nem tetszik; lásd teljes passzust szkíta nyelv):

Herodotos szerint az "arimasp" népnév szkíta nyelven "egyszemű"-t jelent, mert a szkítáknál arima = "egy" és szpu = "szem".
...
Az indogermán szemléletű történelemkutatás így okoskodott: mivel az arímaszpok lótartó nomádok voltak (Aristeas hőskölteménye, az "Arimaspeia" szerint), nevük a zend és az óperzsa nyelv alapján vagy "airyama-açp" = "engedelmes lovú", vagy "airima-açp" = "a sivatag lovainak birtokosa."

• Így Péterfai János elméskedései a szóeredet kapcsán sem célravezetőek.

Az arima lehet három mellett járom is, Orion övcsillagaira utalva, de ezek ló hímtagját is alkotják. (A ló Ikrek vonatkozásáról lásd asb.)
Lényegében a nép "neve" arra utal, hogy honnan származtatták magukat. A szkíta név is hasonlóan fogandó fel.

Még amit Péterfai János ír:

A prokonnészoszi Ariszteasz, Kausztrobiosz fia epikus költeményt írt arról, hogy Phoibosztól megragadottan eljutott az isszédonok földjére. Ez a költemény Arimaszpea nevet visel. Az isszédonok valamerre keleten éltek, Ariszteasz viszont egy óriási hazudozó volt, akinek egyetlen állítását sem szabad elhinni, állították már az ókorban. Ettől függetlenül Ariszteasz érték is lehet, mint Háry János is érték, holott mindenki tudja, hogy nagyotmondó volt.
A szkíták földje északon terül el, Ariszteasz szerint is. Az isszédonok messze keleten élnek, rajtuk túl laknak az egyszemű arimaszposzok, azokon túl az aranyat őrző griffek, azokon túl meg, a tengerig, a hüperboreoszok. Ezek a népek, a hüperboreoszok kivételével, az arimaszposzok kezdeményezésére állandó háborúban élnek a szomszédjaikkal. Az arimaszposzok elűzték földjeikről az isszédonokat, az isszédonok a szküthákat, a szküthák meg a déli tengernél lakó kimmereket. Ezt Ariszteasz beszéli, de a szkíták saját hagyományai ezzel nem egyeznek meg.

Egy hasonló szóalak jön elő Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása című könyvének 199. oldalán. A nála zsidónak (héber?) mondott aram ige (= callidus fuit) és arima = (dolosus). Előbbi tehát okosnak lenni, utóbbi ravasz érelmű. Itt még KF megjegyzi, hogy nem aleph-fel, hanem ain betűvel íratik és kiejtése hehezettel történhetett.
Ezen szóalakok megfelelnek az öröm címnél látott alakoknak. Itt még annak a hangoztatása következhetne, hogy a szkíta arima = egy értelmét Istenhez és ahhoz fűzött örömittas tisztelethez (öröm-énekekhez) kössük, de erre itt nem vállalkozhatunk.