Alma Mater

Az alábbiakban több fogalomról is lesz szó. Mi az alma itt valójában? Alma, állam, álom, elm, kelta ailm[1]?

A Wiki alábbi oldalának fontosabb adatsora:

Alma mater (Latin: alma mater, lit. 'nourishing mother'; e.g. [rarely used] almae matres) is an allegorical Latin phrase for a university, school, or college that one formerly attended. In US usage, it can also mean the school from which one graduated. The phrase is variously translated as "nourishing mother", "nursing mother", or "fostering mother", suggesting that a school provides intellectual nourishment to its students. Fine arts will often depict educational institutions using a robed woman.
Before its current usage, alma mater was an honorific title for various Latin mother goddesses, especially Ceres or Cybele, and later in Catholicism for the Virgin Mary. It entered academic usage when the University of Bologna adopted the motto Alma Mater Studiorum ("nurturing mother of studies"), which describes its heritage as the oldest operating university in the Western world. It is related to alumnus, a term used for a university graduate that literally means a "nursling" or "one who is nourished".

John Legate's Alma Mater for Cambridge in 1600
Although alma (nourishing) was a common epithet for Ceres, Cybele, Venus, and other mother goddesses, it was not frequently used in conjunction with mater in classical Latin.[^7] In the Oxford Latin Dictionary, the phrase is attributed to Lucretius' De rerum natura, where it is used as an epithet to describe an earth goddess:
Denique caelesti sumus omnes semine oriundi
omnibus ille idem pater est, unde alma liquentis
umoris guttas mater cum terra recepit (2.991-93)
"We are all sprung from that celestial seed,
all of us have same father, from whom earth,
the nourishing mother, receives drops of liquid moisture"

Robert Graves The White Goddess...

...című könyvének 190. oldalán írottak alapján a közben alom címnél is taglalt születésről van szó:

The first tree is the silver fir, a female tree with leaves closely resembling the yew's, sacred in Greece to Artemis the Moon-goddess who presided over childbirth, and the prime birth-tree of Northern Europe, familiar in the Nativity context. In Orkney, according to Rogers's Social Life in Scotland, mother and child are 'sained' soon after delivery with a flaming fir-candle whirled three times round the bed. It is remarkable that ailm, in Old Irish, also stood for the palm, a tree not native to Ireland (though it grew well on my grandfather's estate in Co. Kerry). The palm, the birth-tree of Egypt, Babylonia, Arabia and Phoenicia, gives its name phoenix ('bloody') to Phoenicia, which formerly covered the whole Eastern Mediterranean, and to the Phoenix which is born and reborn in a palm. Its poetic connexion with birth is that the sea is the Universal Mother and that the palm thrives close to the sea in sandy soil heavily charged with salt; without salt at its roots a young palm remains stunted. The palm is the Tree of Life in the Babylonian Garden of Eden story. Its Hebrew name is 'Tamar' – Tamar was the Hebrew equivalent of the Great Goddess Istar or Ashtaroth; and the Arabians adored the palm of Nejran as a goddess, annually draping it with women's clothes and ornaments. Both Delian Apollo and Nabataean Dusares were born under a palm-tree. In modern Irish ailm has come to mean elm, under the influence of the Latin Classics, for in Italy the elm, ulmus, which is not native to the British Isles, was used for supporting the young vine and so became the alma mater of the Wine-god. This interdependence of vine and elm was sanctified by a reference in the early Christian book of revelation, The Shepherd of Hermas.

Az első fa az ezüstfenyő, egy nőstény fa, melynek levelei nagyon hasonlítanak a tiszafához, Görögországban Artemisznek, a Holdistennőnek szentelték, aki a szülést irányította, és Észak-Európa első számú születési fája, amely jól ismert a betlehemes kontextusban. Orkney-ben Rogers Social Life in Scotland című könyve szerint az anyát és a gyermeket nem sokkal a szülés után egy lángoló fenyőgyertyával háromszor megforgatják az ágy körül. Figyelemre méltó, hogy az ailm az óír nyelven a pálmát is jelentette, amely nem Írországban őshonos fa (bár jól nőtt nagyapám birtokán Co. Kerryben). A pálma, Egyiptom, Babilónia, Arábia és Fönícia szülőfája, a főnix ('véres') nevet adja a korábban az egész Földközi-tenger keleti részét lefedő Föníciának, valamint a Phoenixnek, amely egy tenyérben születik és újjászületik. Költői kapcsolata a születéssel az, hogy a tenger az Egyetemes Anya, és hogy a pálma a tenger közelében, sóval erősen feltöltött homokos talajban virágzik; só nélkül a gyökereinél egy fiatal pálma csökevényes marad. A pálma az Élet fája a Babilóniai Édenkert történetében. Héber neve "Támár” – Támár a Nagy Istár vagy Astarót istennő héber megfelelője volt; az arabok pedig Nejran pálmáját istennőként imádták, minden évben női ruhákkal és díszekkel borították be. Delian Apollo és Nabatean Dusares is egy pálmafa alatt születtek. A modern ír nyelvben az "ailm" a latin klasszikusok hatására elm-et (szil) jelent, Olaszországban ugyanis a nem a Brit-szigeteken őshonos szil, ulmus a fiatal szőlő támogatására szolgált. és így lett a Boristen alma materje. A szőlő és a szil e kölcsönös függőségét a korai keresztény Jelenések könyvében, a Hermász pásztorában található hivatkozás szentesítette.

Mellár Mihály írja Magyar Nagyasszony a magyarok istene...

...című cikkében:

Ide kívánkoznak még az angol bird 'madár' és birth 'szülés' [születés] szavak, mivel ezzel magyarkodás nélkül, angolkodással(!) vezethetem be a következő idézetet a Képes Krónikából:
"Az Úr megtestesülésének 677. esztendejében, Attilának, a magyarok királyának a halálát követő 104. évben, III. Konstantin császár és Zakariás pápa idején, amint az meg van írva a rómaiak krónikájában, a magyarok másodszor is kijöttek Szkítiából az alábbi módon. Eleud, Ugek fia Szkítiában Eunodbilia leánytól egy fiút nemzett, kit Álmosnak neveztek el arról az eseményről, hogy anyjának álomban úgy tűnt, egy madár, héja formájában jőve, őt teherbe ejtette, és hogy méhéből egy sebes patak indult meg, de nem a saját földjén sokasodott meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Mivel pedig a sompniumot nyelvünkön alm-nak mondják, és hogy maga a születés álom által volt előre bejelentve, ezért hívták őt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele [...] fia."
Az eredeti latin szöveg összeköti a magyar, a nádra/mádra (itt méhnek fordítva; nyilván matrix illetve metro), a medence/meder (itt ágyéknak fordítva) és a madár szavakat. Sőt, a szöveg tovább megy és burkoltan ugyan, de utal Alma Materra, a nagylelkű, jótékony Istenanyára, aki a kereszténység felvétele után Boldogságos Szűz Mária lesz, eredeti nevét, a Magyart átengedve a Kárpát-medencében újra államot alapító nemzetének.
A születés álom általi megjövendölése azt jelenti, hogy Alma Mater kegyelméből, a magyarok Istenasszonyának ajándékaként lesz Álmos, az új-régi államalapító turul nemzetség szakrális, szent turultól származó ősapja[2]. Az állam almája nem véletlenül, vagy csupán elvontan, szimbólikusan jelképezi a magyar államot, teszi ezt nevével is, mely rímel az állam szóval. (A magyarban a jelképek beszélnek magyarul!)

Álmos nevéről közben alma, alom és álom cím/alcímnél is volt szó. Ott megadtuk a a latin almus = tápláló, táplálékadó, és innen másodjelentésében jótékony, áldott, áldásárasztó, kegyes jelentésekkel álló szót, melyből az alma utóbb képzett lenne, a nyelvészet szerint.
Ami MM állam szóval való játékát illeti, nos, az állam szót nyelvújításkori szónak tartják. Az ország és nemzet szavak helyettese.

Az alábbi Quora kérdésre adott angol cikkemben is felvetem a kérdést:

We could just as well ask the question: which Alanian or Ossetian words come from the Magyar language? For example, we perfectly understand our word asszony = woman as Ancestor Mother (referring to the mother of the Sun, where the English words Son and Sun are alike for a reason), but what does an Alanian/Ossetian speaker make of achsin? What is the meaning behind the meaning of words? If we took alma = apple from the Turks, if this word was really coined by them, would they, the kind borrowers ever feel the need to find out whether the word refers to the fruit or an underlying symbolic meaning? Only working through the mind of a native Magyar speaker can one find the key to the secret. And there are plenty of secrets to solve.
To get back to Iranian/Alanian achsin, one must understand that there were many word forms of a certain word particle. So for example Magyar Ász (variant of Ős meaning ancestor, also relating to God/Goddess) is related to Ág = (upper) branch (of the world tree) and Ég = Sky, Heaven. Sin is available in Magyar as Szín = colour, which is related to sün (süt) = to shine (compare German schön and other Germanic words like Sun, Sonne, sheen, etc.). While the Iranian word is no longer really a bona fide word that could hold its own when tested, it could still be interpreted properly when employing the right approach. The non-Iranian but Turanian Anahita goddess is basically referring to the same Asszony (Magna Mater) quality. Now the question is, what is Alma Mater really referring to?

Ugyanúgy feltehetnénk a kérdést: mely alán vagy oszét szavak származnak a magyar nyelvből? Például tökéletesen értjük az asszony szavunkat, mint Ősanya (a Nap anyjára utalva, ahol az angol Fiú és Nap szavak okkal hasonlítanak egymásra), de mit szól egy alán/oszét beszélő az achsin-hoz? Mi a jelentés a szavak jelentése mögött? Ha az almát a törököktől vennénk, ha ezt a szót valóban ők találták volna ki, vajon ők, a kedves kölcsönvevők valaha is szükségét éreznék-e annak utánajárni, hogy a szó a gyümölcsre vagy a mögöttes szimbolikus jelentésre utal-e? A titok kulcsát csak egy magyar anyanyelvű ember agyán keresztül lehet megtalálni. És rengeteg titkot kell megfejteni.
Ahhoz, hogy visszatérjünk az iráni/alán achsin-hez, meg kell értenünk, hogy egy bizonyos szórésznek sok szóalakja volt. Így például a magyar Ász (az Ős változata, és mint ős, szintén Isten/Istennő) rokonságban áll az Ág = (a világfa felső) ágával; míg az Ég = Ég, Mennyország. Az angol sin = bűn magyarul Szín néven áll rendelkezésre, ami rokon a sün (süt) = ragyogni (hasonlítsa össze a német schön és más germán szavakat, mint a Sun, Sonne, shien stb.). Bár az iráni szó már nem igazán eredeti szó, amely a tesztelés során megállja a helyét, a megfelelő megközelítés alkalmazása esetén mégis megfelelően értelmezhető. A nem iráni, hanem turáni Anahita istennő alapvetően ugyanarra az Asszony (Magna Mater) tulajdonságra utal. Most az a kérdés, hogy mire utal valójában az Alma Mater?

Lábjegyzetek


  1. Lábjegyzet:
    Robert Graves szerint a fenyő, pontosabban az ezüstfenyő az ír-kelta druidák titkos "fa-ábécéjének" első betűjeként ('A' mint Ailm, azaz "ezüstfenyő"), egyúttal a napév első napjának a szent fája, ugyanakkor a Nagy Istennőnek mint a Nyilas hónap úrnőjének, az "ezüstös" Artemisz (Diana) hold- illetve tejútistennőnek az egyik növényi formája, a születés, újjászületés jelképe is volt Európában (délszaki megfelelője a pálma), így kultusza nemcsak az anyaistennő, hanem a megváltó fiúisten személyéhez is kapcsolódott. [JM]

    Robert Graves The White Goddess című könyvének 194. oldalán írja:
    I place the station of the yew on the last day of the year, the eve of the Winter Solstice. Ailm the Silver-fir of Birth and Idho the Yew of Death [lásd tiszafa] are sisters: they stand next to each other in the circle of the year and their foliage is almost identical. Fir is to yew as silver is to lead. The mediaeval alchemists, following ancient tradition, reckoned silver to the Moon as presiding over birth, and lead to Saturn as presiding over death; and extracted both metals from the same mixed ore.

    A tiszafa állomását az év utolsó napjára, a téli napforduló előestéjére helyezem. Ailm a születési ezüstfenyő és Idho, a halál tiszafája testvérek: egymás mellett állnak az év körében, lombjuk szinte egyforma. A fenyő a tiszafához úgy passzol, mint az ezüst az ólomhoz. A középkori alkimisták az ősi hagyományt követve a Hold ezüstjét tekintették a születés uralkodójának, és a Szaturnuszhoz vezették a halált; és mindkét fémet ugyanabból a kevert ércből nyerték ki. ↩︎

  2. Lábjegyzet:
    Álmossal kapcsolatosan felmerült másutt, szeplőtelen fogantatás kapcsán, hogy hogyan lehet prototípus más népek mondáiban, ha később élt: Bíró Lajos is elmondja előadásában, hogy az Álmos és Árpád nevek inkább olyanféle mitikus őstől örökül vett rangnevek, mint ahogy Egyiptomban Ozirisz nevét felvették, hogy vele azonosuljanak. ↩︎