Alder

Éger(fa). Hivatalosan az indo-európai *el(k) = vörös, barna szóhoz kapcsolják, mint az elm és elk szavakat. Az égerfa jellegzetességeinek ismerete nélkül (mint például, ha az égert megsebzik, fehér fája vörösre színeződik) nehéz mit mondani, de annyit igen, hogy a nyírfák (angol birch) családjába sorolják és óangolban még alor/aler formában állt. Péterfai János etimonjaival felbontható Al-Or = Magas Hegy, Al-Der alakban Magas Csillag jelentéssel.

A perzsa âl = élénkpiros nyomán él-ő, él-tető, él-énk szavakra hívható fel a figyelmünk, ahogy elm szónál szóba került. (L-előhangosan lāl, melyről szóltunk vörös és szépség címnél.)
Lehet egyszerűen csak áld (szerencsét hozó) szavunkból kiindulni.

Robert Graves a Péterfai János által is említett héliadákhoz hasonló neveket (Halüsz pre-hellén folyamistennő, Élisz Elysium sziget királynője) hoz fel rokonításul.
Peter Andreas Munch Norvég mitológiáról szóló könyvében is írja, hogy a tündérekhez köthető fa (melyik nem).

Miután az égerfát Egeria nevével is összekapcsolta Jankovics Marcell A fa mitológiájában, egyértelműnek tűnik, hogy éger szavunk torzulása alder.