Ahet

Jankovics Marcell A Nap könyve...

...című könyvében írja:

Egyiptomban az oroszlán Nappal kapcsolatos csillagászati fogalmakat is jelölt. A Föld (Aker) hieroglifája egy két végén oroszlánfejekben végződő vízszintes szalag volt. A "két horizont"-ot: a napkelte és a napnyugta helyét két egymásnak háttal ülő oroszlánnal, köztük a napkoronggal vagy az ahet hieroglifával jelölték (22. rajz).

Horizont jelentéssel láttam ahet-et én is másutt; az 'e' szokásos betoldás.

Másutt:

Háromszögletű napjelkép is van, bármily hihetetlen. Az például az egyiptomi piramis, mely a "Fényhegyek" (Világhegy) kőből rakott mása. A "fényhegy", az ahet hieroglifa azt a helyet jelöli, ahol a Nap lenyugszik és fölkel, vagyis ahol – két hegy között – az egyik világból a másikba átlép.

Hasonló képzet a sumér, melyről...

Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia...

...című könyvében ír:

A Világhegy a monumentális emlékeken, különösen pedig a pecsétcilinderek ábrázolatain két csúcsúnak van ábrázolva. E jelenség oka a kozmosz és a körforgás egymásnak való megfelelésében bírja a magyarázatát. A világhegy fogalma mellett ismerik a sémi-babiloniak a szintén kétcsúcsú napfelkelte és napnyugta hegyét is. Különösen pecsétcilindereken gyakori. Az elsőnek a neve harsag Babbara vagy kur Babbar (világos hegy), a másodiké harsag gigga, vagy kur gig (fekete hegy [lásd gig]). E nevek is a kozmosz és a körforgás lényegi azonosságában bírják alapjukat és a kettős hegycsúcs a napjárásnak az égfelületén hegy és völgy között való föl- és leszállását akarja érzékeltetni.

Jegyezzük még itt meg, hogy a régi mexikóiak is hasonló módon ábrázolták.

Jankovics Marcell A Nap könyve c. könyvének 64. oldalán írja, hogy a maya KIN = "Nap", "nap", "idő" szó képírásjele két keresztbe tett fadarab (lásd 21. rajzot).

Tibold Makk Szabina az Ősi Gyökér 2016/3. számában osztotta meg a mellékelt képeket (melyeket színesben ezen^[1] videóban is láttunk).

Megint másutt írja Jankovics Marcell:

"Hegynaptár" lehetett az első egyiptomi kalendárium is. Erről tanúskodik a "látóhatár" hieroglifa (ahet), mely két hegy között lenyugvó napkorongot ábrázol (22. rajz). Erről vallanak a kelet-nyugat iránynak tájolt egyiptomi templomok bejáratát őrző hegyszerű pülonok [kapuk], amelyek közt a templomhoz vezető út felöl nézve a Nap felkelni vagy lenyugodni látszik. A kettős pülon egyiptomi neve azt jelenti: "az ég fényhegyű horizontja". Már a dinasztikus kor előtt (Kr. e. 3800 k.) ábrázolják a Napot és a hegyet együtt, és az első piramisok mint a "fényhegyek" gigantikus kőmásolatai ebből a megfigyelési módszerből következően nőnek ki, s uralkodnak máig az egyiptomi sivatagi fennsíkon. A piramisszövegek a napkeltét az isten két hegy közti megjelenésének nevezik.
Egy Kr. e. 2300 körüli akkád pecséthengeren Samast látjuk, amint egy fűrésszel kivágja magát két hegy [Jankovics Marcell zárójelbe rakhatta volna a szümplegádokat itt, mely címnél legutóbb említettük is az itt álló témát] közül. Naram Szín akkád király sztéléjén (Kr. e. 2250 k.) a győztes uralkodó egy hegycsúcs felé lépdel, felettük három Nap (vagy a Nap, Hold, Vénusz?) látható. "Látóhatárnaptárt" használtak a kaukázusi oszétok (a szarmaták utódai és a mi jászaink helyben maradt rokonai) még e század első éveiben is. Választott "napfigyelő" leste minden napnyugtakor a nyugati látóhatárt, amelyen 40-50 megfigyelési pont jelezte az év számontartandó napjait, és szájról szájra hagyományozódott versek őrizték a rájuk vonatkozó tudnivalót. Láthattuk, ugyanúgy működött (működik?) a pueblo-indiánok "hegynaptára".

Dr. Gyárfás Ágnes az Ősi Gyökér 2010/1-2. sz. közölt Magyar őskutatás a szimbolikák jegyében című cikkében ugyanezt a képet elemzi, de sem nem hozza szóba a két hegyet, sem Samash-t, és ráadásul a nyári napfordulóra gondol, hiszen a Rák csillagképet hozza szóba.
[Ezzel szemben Gyárfás Ágnes fia, Hampó József A Kaukázusi juhászkutya ősi pecséthengereken című az Ősi Gyökér 2012/2-4. sz. megjelent cikkében már helyesen téli napfordulósként értékeli.]
(Az általa közölt képpel lecseréltem a Jankovics Marcell által közöltet, mert az rosszabb minőségű volt.)
Gyárfás Ágnes említett cikkében szerepel egy másik, Tellóból származó tábla képe is, mely igen valószínűen a Turul-madárként megjelenő Napot mutatja a fényhegyek közül kiemelkedve azzal, hogy oroszlánokon állva örökítették meg. Lásd képet csatolva. (Hasonló a Janus címnél szereplő Gilgameses ábrázolás. Janus címnél ugye a téli napfordulós ábrázolásokról közöltünk képeket. Az kétségtelen viszont, és Gyárfás Ágnes gondolatának helyességét igazolhatná, hogy a jobb oldalon álló kétarcú, Oannesz címnél kinagyítva adott alak Jánossága a nyári napfordulóhoz is köthető. Persze a két félév elválasztó pontja lehet nyári és téli napfordulós is.)

A LÁN címnél taglalt két oroszlán témájához való kapcsolódást se feledjük el.

Jelkép-kalendáriumában Jankovics Marcell írja még:

Az őszpont a természet haldoklásának kezdete, Mihály [ünnepnapja szeptember 29.] már a tél sötétülő kapujában áll, hogy kezében az ítélet pallosával és az igazság mérlegével fogadja a holtak lelkeit. (A naptári sarokpontok jelképes "kapu", "hegy" neve – lásd a Mérleg-jel mintájául szolgáló [ahet] "fényhegy" hieroglifát – és a városkapuk, hegyek Mihálynak, korábban Thot-Mercuriusnak való ajánlása között belátható az összefüggés.)

Feltámadás címnél is szerepelt a Borbola János Az ősi hitvilág ábrázolása című az Ősi Gyökér 2017/3-4. sz. megjelent cikkéből vett, feltehetően a Holtak könyvéből származó, Íziszt és Nephthyst ábrázoló kép, ahol mindenki felemelt kézzel látható. Fent kétszer három majom, középen a dzsed és a Napkorongot szintén felemelt ankh-karokkal tartó AN, ÁN isten. Mivel kétoldalt a púpok a fényhegyeket illetve szümplegádokat látszanak mutatni, itt a megszülető Napot ünnepelhetik.

Ahet szó

A Jankovics Marcell által látóhatár és fényhegy hieroglifának nevezett ahet Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 182. oldalán szereplő táblázatos adatai alapján achet = "a nap szeme"-ként jön elő és királyi fejdíszt is ír oda, és a sumér igi = szem szóval közös eredetűként kerül bemutatásra. Táblázatot képpel lásd eye.

Péterfai János...

...a szokásos módon elemzi:

A Nap különböző égi helyzetét különböző nevekkel írták le. A már említett Rá/Ré és több más magyar variánson kívül ismert Ré-Harahti [a delelő Nap neve] névformája. Ré, mint Hor (Har), az Aheton, vagyis a Fényhegyen. Az Ahet felel meg az Ahti névrésznek.
Az Ahet – Fényhegy név az A-Hét egyiptomi megjelenése. Azt jelenti, hogy "A" isten Hétszeresen ragyog, amit a Fény legmagasabb helyzetére értettek, vagyis a Fény ereje a hegycsúcsok magasságában tündököl.

Nos, hét csillag cím/alcímnél írottak alapján a hét lehet csillagképre értendő is és így északra (kopt hit = észak). Az észak persze nem sokat mond abban az értelemben, hogy a régi felfogás szerint a szemközti (tehát a 6 hónappal korábban vagy későbben látható) csillagképeket összekötötték, viszont az ahet mégiscsak a téli napfordulós Napszületésre kell utaljon.


Ott ahol a Bakban a szarvasfiú/napgyermek megszületik. És lám, a székely-magyar rovásírás B betűjének jele egészen ilyen, ahogy a MAS címnél látott egyik jel is.
Amennyiben a rovás B felső és alsó szárvégeit vízszintesen összekötnénk, azt a lemniszkáta címnél látott csokrot kapnánk, melyet a nyári napforduló mellett téli napfordulósként is értelmeztünk.

Hampó József A Kaukázusi juhászkutya ősi pecséthengereken című az Ősi Gyökér 2012/2-4. sz. megjelent cikkéből a Pritchard James: The Ancient Near East in Pictures. Princeton Univ. Press. 1954. 526. sz. ábra egy részletét mutatom be.
A nála (is) (a fentebbi oroszlánok helyett kutyaként látott/láttatott) két kutyát mint egy szögletes formájú székben egymást keresztezve egymást mutatja be.
Kérdés, hogy az Egyiptomban egyértelműen látszó oroszlánokból miért vált (volna) Kutya (mely nevek már a sumér nyelvben is azonos nevűek: az oroszlán a nagy kutya, Ur-Mah). Az évkezdés mikorjainak eltérései adhatják meg erre a választ. Ezen a ponton még a Szűz csillagkép címnél írottak (valamint az ott taglalt Szűz és Nagy Kutya közös nevezőre hozásának problematikája kapcsán írottak) jutnak eszembe.
Ne feledjük azt sem, hogy a több esetben Szíriusszal azonosított istennők egyik lábukkal oroszlánon állásról is volt már szó.

Noah Brosch Sirius Matters...

...című könyvében hasonló név jött elő (Sopdet és summer címnél is szerepelt):

Semu előjött Magyar Adorján adataként summer címnél is. Lásd még egyiptomi naptár címnél írottakat.

Hasonló lehet a Falvay Károly Nagyboldogasszony című könyvének 259. oldalán képileg előjövő bikaszarv, melyre azt mondja, hogy a csillagos ég megfigyelésének eszköze.

Téli napforduló címnél egy másik pecséthenger képe szerepel Samash-sal. Onnan ide utaltunk vissza.
Az egyiptomi ahet szóra visszatérve, Ehnaton nevében is megvan (Hajdú Katalin írja):

IV. Amenhotep fáraó (ur. Kr. e. 1364-1347) Aton napisten tiszteletére nevét Ehnatonra ('Aton fénye') változtatta és székhelyét Thébából áthelyezte egy új városba, amelynek az Ahet-Aton, 'Aton fénynyárban úszó hegye' nevet adta.

Akhet Wiki oldala itt található.

Lábjegyzetek