Agy
Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 487. oldalától tallózik olyan Budenz József által finnugornak meghatározott szavakból, melyeket Vámbéry Ármin elemzett, majd a TeSz féle származtatásokat is megadja:
Oszt. oñit, vog. ant "szarv".
V.: csag oj "gondolat, ész".
TeSz: bizonytalan eredetű; talán ősi örökség a finnugor korból; vö. mord. uj "velő”; fi. aivo "halánték, agy". Más finnugor származtatása téves.
Péterfai János írja:
Az Ag névnek Magas értelme van. Ez az Ag a koponya tekintetében az Agy neve, ami a fej felső része. Az Ag kimondottan Fejtető, az Agy neve, és az Ág neve a fákon. Ha az Ag már magasba került, Isten közelébe, akkor a neve Agg. Az Ag, Agg, Ág sok nevet fejlesztett ki később.
Magyar Adorján írja:
A rövid a-val ejtődő agy szavunk a tulajdonképpeni magyar szócsoport mag alapszavának változata (egymássalhangzós) s értelme pedig: gömb, golyó, s amely szó e réven kapott koponya értelmet is. Rokona az angol egg = tojás szó, mivel a legtöbb tojásféle többé-kevésbé gömb, avagy gömbölyded alakú.
Isten címszó bevezetője alapján az egy (minden egy) alaki változata (is), de figyeljük meg, az angol mind = elme is a mind(en) szavunkkal hozható kapcsolatba.
Ezen cikkben mikor Zakar Andrásra hivatkozva a szerző megemlítette a mongol eki(n) = koponya, fej szót, rögtön az ég, égi, valamint az egy és agy szó ötlött fel. Szinte biztosan agy az egy változata.
Lásd még mindenképp legutóbb hagyma címnél írottakat is (ugyebár onion = union = egy(ség)).
Lásd még AG.
A perzsa nyelvben maghz = agy, azaz a mag szavunk kétségtelen számításba vehető (így vagy úgy: a mag(y) és agy között csak egy szóeleji ajakhang a különbség).