Agent

Ügynök, képviselő, közvetítő; tényező, természeti (hajtó)erő; (nyelvészetben) ágens; (kémiában) hatóanyag. Az utolsó két jelentés fejezi ki az ágens valódi jelentését, ami tulajdonképpen ugyanúgy cselekvő, mint az act ige ágense (cselekvője, alanya).
A nyelvészet a görög ἄγειν (ágein) = vinni; vezetni, hajtani és latin agere = hajtani, innen cselekedni jelentésű szavakat tartja elődjének, ahogy ezt act szónál is elmondottuk.
Ott a szintén kún szócsoportbeli ék (eke) és ég szavaink között kellett volna választanunk: nem tudtunk. Ugyanis nem lehet tudni, hogy mi volt előbb: állattartás vagy a magyar eredetmonda. Valójában nem is ékről, ekéről és égről, nem ezekről a szavakról van szó, ezek csak segítettek rámutatni a megoldásra.

A kiinduló szavunk lehet – konkrétan, ebben a formában – az agancs és a vele azonos ág, aga (Tomory Zsuzsa adata szerint a földművelő magyar első kapája, mely szarvasagancsból, vagy faágból készült, de itt az aga értelem lényeges).
Az ág a Csodaszarvas agancsa, azé a csillagos eget szimbolizáló állaté, mely ágensként (ágasként) vezette Hunor és Magort, vagy, megfordítva, Hunort és Magort ágensként kezelve azok hajtották, űzték amazt.
Így alakult ki a görög és a latin ige, a magyar eredetmonda nyomán? Ezt kell gondolni ebben az esetben és másutt is: számos helyen láttuk már, hogy ősvallásunk egyes képzetei, nevei új szavakat képeztek az utódnyelvekben, ahogy például akár ardent (Árgyilus) szó esetében is.
A demagogue és pedagogue görög eredetű szavak agōgos = vezető szava így Ág-Óg-Osz formára bontva azt jelenti, Ág(as)/Ák(os)-Csillaga. Péterfai János adata szerint az Og = Óriás, így utalhat az Orion csillagképre is, amelyet valóban Richard Hinckley Allen Star Names című művének adata alapján a csillagképek vezetőjének is tartottak.
Hogy a valódi ágens kozmikus értelemben lehet a kinetic szónál felvetett sárkan Szíriusz vagy Nimród/Vadász/Orion (esetleg egy ott lévő fekete lyuk?), erről lásd bővebben Napunk bináris rendszerben.
És ha már kutyákról van szó, tudjuk, hogy a kutyák lélekvezetők voltak; ezek alapján a keresett szó az agár ag- gyöke lehet.
Egyébiránt a finn nyelvben is megvan a szóalak (sőt, szarvas kontextusban is használt): finn aja- 'hajt, vezet' (> fi. ajokas 'igavonó, szánhúzó rén').

Götz László adata szerint a sumér nyelvben is megtaláljuk. Keleten kél a Nap című könyvének 552. oldalától találjuk az iráninak megállapított jövevényszavainkat és Harmatta János felé szóló kritikáját (kiemelendő, hogy a valódi ékírásos szumér szavakkal szemben az ősiráni és finnugor alakok csak becsillagozott hipotetikus alakok):

Ősiráni (ősir.) *ag-a-; finnugor (fgr.) *aja "űz, hajt".
Szumér (szum.) ag = "treiben, führen, machen, tun" (űz, hajt, tesz, csinál).

Ezen ágein ige előjön Richard Hinckley Allen könyvében a Nagy Medve csillagképnél, minthogy ez a Sarkcsillag körül hajtott szekér, a Göncölszekér (mely szintén kutyákkal volt kapcsolatba hozatva):

Anacreon mentioned it as a Chariot as well as a Bear; and Hesychios had it Αγαννα, an archaic word from ἄγειν, "to carry," singularly like, in orthography at least, the Akkadian title for the Wain stars, Aganna, or Akanna, the Lord of Heaven.
—
Anakreón szekérként és medveként is említette; Hészükhiosz pedig Αγαννα, egy archaikus szó a ἄγειν, "vinni" szóból, amely egyes számban hasonlít, legalábbis az ortográfiában, a Göncöl csillagok akkád címére, ami Aganna, vagy Akanna, az "Ég Ura."

Arról, hogy ki hajtja a csillagképeket körbe az égen, a Nagy Medve, vagy Orion, csak annyit, hogy a két csillagképet gyakran említették együtt az ókori és későbbi szerzők, továbbá a hivatalos tudomány is tudni véli, hogy a Nagy Medve csillagai egy csillagcsoportban vannak Solaris/Helios napunkkal, mely ugye ezek szerint mind Orion övéből származik. Lásd még a témáról Szíriusz és a medvék.
Orion címnél pedig Jankovics Marcell azon magyarázata szerepelt, hogy az északabbra élők mitológiájában a Medve váltja ki Oriont, azaz a szarvasűzés és így az agancs is máshol jelenik meg az égen analógiaként.
Arról, hogy a rendszert hogy kell értelmezni, lásd Széth és a dzsednél levő diagramot.

Agár címnél frissen írottak is ide kapcsolódnak:
Igen könnyen elképzelhető, hogy Nimrud kutyáit agárnak is hívták. Az Orion csillagképről már volt szó, mint a csillagképek vezetőjéről (hajtójáról), de valójában az égi vadászkutyák azok, akik a hajtást végzik, különösen Szíriuszról tudjuk ezt (persze Procyon is a képben van, mint közel lévő csillag; lásd Henry Kroll írását is).
Ezek alapján a görög ágein és latin agere = hajtani igék eredete egy lehet a német jäger = vadász szóval is. A német szó tehát j-előtétesen nem Nimrudra, a Vadászra utalhat, hanem a kutyáira (ezek viszont össze is tartoznak). Az is elképzelhető ezután, hogy a tupi indiánoktól ismert jaguar szóban is az agár szó szerepel. Nem véletlen, hogy nagy tisztelet övezte a jaguárt Közép- és Dél-Amerikában.

A görög ágein és latin agere szavak ellen szól, hogy mint sok más ige, utólag képzett lehet, azaz nem feltétlenül kell az ag- igegyökre koncentrálni, és belőle megpróbálni eredetet gyártani. Az agancs szavunk viszont csak a latin agent szóban látszik ülni, nyilván a görög melléknévi igenév nem ilyen alakú. Ezért van szükség elővigyázatosságból az agancs ág gyökére visszamenni.

Egyébiránt az ind nyelvben is megvan ag-, mint például a Tilak Orion című könyvének 73. oldalán taglalt Agrahayani = félévkezdő szóban (ahol ayana = félév, yana = (Nap)út). A kezd értelem valójában itt is hajt, űz is lehet.