Aga 1)
Tomory Zsuzsa írja:
A földművelő magyar első kapája, mely szarvasagancsból, vagy faágból készült. Ez ősi földművelő szerszám a legősibb időkben már ismert volt a Kárpát-medence földművelő népénél. E szerszám alakja
lett rovásunk "A" betűje.
Tomory Zsuzsa jól látja, hogy ág archaikus alakja lehet aga, mely felhangos párjai ék és eke (lásd ezen témát még ács).
Lásd Magyar Adorján írását alant, valamint kapa, továbbá még ágasról axis.
Aga 2)
Katonai elöljáró muszlim országok hadaiban, elsősorban az ottomán hódítások idején. A perzsa āghā = úr (sir, mister) szintén ugyanez a szó.
Az agg címnél Vámbéry Ármin által hozott szavak: tör.-tat. ag, ak "fehér, ősz, tiszteletreméltó"; aga, aka "idősb, elöljáró, úr". (A malájjal rokon iban nyelvben aka = báty. Az arab nyelvben báty vagy nagybáty is ilyen alakú.)
A magyar végez (igazgat, intéz) szavunk a görögbe majd latinba v hang-elhagyással ment volna át. Erről volt szó hegemony szónál is (de még agent és demagogue szavaknál is előjön).
A latinban az ago = végez, intéz, kormányoz; a hellénben is agó = vezet, igazgat, intéz, folytat. [AJ]
Levezethető lenne akár vág szavunkból is, mely v-kihagyásosan a hellénben ag- (tör, zúz jelentéssel).
Gondolom van, aki agg szavunkból vagy ág/ágas/ák/ákos szavakból vezetné le. Ak törökben fehér jelentéssel áll, ahogy BL is szól róla előadásában[1]. AK alapszót felső jelentéssel adja meg Péterfai János.
Magyar Adorján írja:
A Csodaszarvas tulajdonképen "fényes" vagy "ragyogó szarvast" jelent valamint kimutattuk mindezeknek az Éggel és tűzzel való összefüggését is. Nos pedig a magyarban nem az ág (fa ága) szóval azonos alakú Ég (mennyég) szó jelent-e égést, azaz tehát tüzet is? Nem a legtöbb nép ősvallása szerint az Ég-e a tűz és világosság ősfészke? Nem meglepetve értjük-e meg ezek után a latin
ignum, szlávoganytűz szavakat és az indiai mitológia Agni tűzistene nevét?
Valamint ha tudjuk hogy a nagy Ég-Istent a magyar Úr-nak is nevezi, nem kell-e elcsodálkoznunk azon, hogy a latinban isurere= égni és Urania, Uranosz az Ég megszemélyesítői? Csak véletlen egyezések-e mindezek? Nem! Mert hiszen még a törökben isaga= úr és apa, ami az indiai Agni-t, a magyar ég igét, Ég főnevet és az említett ősmagyar ágos/ágas = szarvas szót juttatja eszünkbe, amely utóbbi a Csodaszarvas neve is volt.
[...]
A görög nyelvbenaga= csodálatos, csodás,age= csodálat, megbámulás,agetosz= fenséges, csodás,agla= fényesség, ragyogás, fenségesség,aksziosz,akszion= érdemes, tisztelet, a latinbanaugustus= fenséges, fennkölt, szent, tiszteletre méltó. Mindezen jelzők pedig a világ minden népénél elsősorban is a legfőbb istenség jelzői, sőt annak neveiként is szerepelnek, amely legfőbb istenség pedig vagy a fényességes Égben lakónak vagy egyenesen ezzel azonosnak tekintetik, sőt az Ég szó vagy "az Ég" mondás alatt a magyarban egyenesen az Istent értjük ma is[2].
Lábjegyzetek
Lábjegyzet:
Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia című könyvében áll Gombocz és Peds D. kutatási anyagának kivonata, melyben szerepelnek a ragadozó madárnevekből képezett totemisztikus – persze török eredetűnek mondott – személy és nemzetség nevek: például Akod, törökákus= fehér madár, fehér sólyom. ↩︎Lábjegyzet:
Ugyanígy van ez a törökben és szumirban is, ahol Tengir, Tengiz, Dengirra, Dingir egyaránt jelent Istent és Eget.
Az Ég és az Isten az ami valóban mindenek fölött magas, magasztos, fenséges, csodálatra és tiszteletre méltó. ↩︎