Adita

Oláh Imre A Nimrud hagyomány...

...című tanulmányában írja:

Arábia történelme egészen a prehisztórikus időkre néz vissza, és jellegére nézve kusita eredetű. Nem hiába, hogy ez időtájt Arábiát ősi nevén Ethiópiának, a kusiták hazájának ismerték. A leghíresebb nemzetős neve mindenek előtt "Ad" személye volt, akit Thamuddal együtt óriás termetű embernek, gigásznak tartottak. Itt tűnik fel először, a később Kaldeából ismert Kamar törzs is, amely egykor dél-Arábia egyik legnevesebb prehisztórikus törzsei közé tartozott.
A szóban forgó arab félsziget legelső történelemelőtti uralkodóját Sed-Ad-ben-Ad-nak, őslakóit pedig innen, a bibliai Kám patriárka leszármazottjától Ad-ról elnevezve, "Aditáknak" hívták. A szumir hagyományok által, a Folyamközben élő "sarku = világos" fajtól gyakran megkülönböztetett aditák vagy Adamiták, 12 nemzetséget számláltak. Ezek voltak; Ad, Thamád, Dzsátis, Amlik, Umajim, Abil, Dzsurhum, Vabar, Dzsásm, Antem, Tasm, és Hasem törzsei.
Donnelly határozottan állítja, hogy; "The great Ethiopian or Khusite empire was the empire of Dionysos, the empire of Ad..." vagyis, a hatalmas Ethióp vagy Kusita birodalom, Dióniszosz birodalma, Ad birodalma volt. Kinek uralkodása alatt, úgy Egyiptom mint a távoli India, az aditák fennhatósága alá tartozott. Ezért nevezték még Indiát is hajdan: "Kis-Ethiópiának."

Magyar Adorján Ősműveltség...

...című könyvében írja:

Ad, adni igénknek pontosan megfelel annak árja, de megfordított da, darc alakja, csakhogy az egytagú szavak megfordítása a mi nyelvünk sajátsága lévén, ebből az következik, hogy ad igénk e megfordított da alakja a mi ősnyelvünkben is megvolt, és az árja nyelvekbe éppen emez alakja ment át. Egyébként is az adás, aktív, pozitív, tehát hímségi dolog lévén (a nőiségi tűrés, fogadás ellentéte), eszerint e szó az atya, török ata, szumer adda = atya szóval is természetes összefüggésben van, amely szó eredetileg még hím férfi jelentéssel is bírt, amit tanúsit [az Ádám címnél is említett, de nyilván arab eredetű] török adam = ember, férfi, valamint a bibliai Ádám név is.
[...]
A mondák szerint a dél-arábiai egykor nagy és hatalmas adita asszad nép regebeli ősapja Ad király az Eufrát vidékéről, tehát Mezopotámiából, vagyis a szumerek földéről jött volt ősidőkben Dél-Arábia földére. Hogy Dél-Arábia nyugati sarka tengerparti részeiben valamikor mily magas műveltség kellett létezzen, bizonyítják az ottani nagyszerű városromok, amelyek között valóságos felhőkarcolószerű óriási építmények ma is állanak még. Tény az is, hogy bár ma a pusztai eredetű arab, azaz tehát sémita nyelvű beduin nép által mindinkább elnyomva, de éppen Dél-Arábia e sarkában ma is él még egy nem sémi, hanem az oromo és a szomál nyelvhez hasonló nyelvet beszélő nép maradvány; az pedig ismeretes, hogy az oromok és szomálok hagyományai szerint ők a Vörös-Tengeren át jöttek Afrikába. Miután pedig az oromo és szomál nyelv inkább a magyarra, mint a törökre hasonlít, ebből az is következik, hogy tehát az aditák, vagyis az oromok és szomálok ősei Mezopotámiából még az ottani szumerek vagy más, a szumerekkel rokon népek nyelvi eltörökösödése előtti ősidőkben költöztek Nyugatra, azaz Dél-Arábiába, majd Kelet-Afrikába a Vörös-Tengeren át. Dél-Arábia e sarkában áll ma is Aden városa, amelynek neve tehát az ad nép nevét tartja fönn, amely a rómaiak idejében is még nagy és fontos kikötőváros volt, és az Adan nevet viselte. A regebeli Ad király e neve pedig nem más, mint a bibliabeli Ádám, illetve a szumer adda = atya szó.