Ablak

Péterfai János írja:

Az Ab-Lak névben a Lakon lévő Felső nyílás az Ab. Egyes ősi városokban tényleg csak a tetőn lehetett bejutni a laktérbe.

Magyar Adorján írja:

Çatal Hüyük-ben a házak egymáshoz tapasztva, nem ritkán közös falakkal épültek. Sokuk emeletes volt, és a tetőn keresztül lehetett bejutni a kicsiny, nagy valószínűséggel egyetlen családnak otthont adó lakótérbe.
Szibériában ilyen, földbe mélyített és tetőzettel ellátott házak ma is vannak, és amelyekbe fölülről, vagyis az ógon (aknán) át járnak be.

Lásd még OG, OK és spy.
OP teoretikus etimonnál írottak alapján AB = OP, mint fénybeömlő nyílás.

Az arab-perzsa ablak fekete-fehér, ami tarka vagy ordas szavunkkal lehet egyező értelmű. Az arab ablaq = kockás (innen a fekete-fehér) és Rajki András arab etimológia szótárának adata szerint az arab blq = fehér!

A fekete-fehér a fény és árnyék megoszlására utal, mint ahogy Libra címnél is volt erről szó, vagy lásd a jin-jang jelet.

Jankovics Marcell írja:

A Mádéné rózsái mesében a királyfi tündérkeresőben a Naphoz megy útbaigazításért, de az nem tud segíteni rajta, mert "sok ablakon" nem lát be. Más meséből kölcsönözve magyarázatot, azért nem, mert az ördög lakta elátkozott várnak csak vakablakai vannak. Amikor a mese hősnője legyőzi az ördögöt, a vakablakok eltűnnek, a kastély kivilágosodik (Brugó, az ördög). Tréfás meseváltozatban: ablaktalan házába a szegény ember zsákban hordja a világosságot (vö. "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget"), mígnem egy legény 300 forintért ablakot nem vág rajta (Az elátkozott pipöretyúk). Az ablaktalan ház a téli hónapokat jelképezi, a 300-as szám – l. a maga helyén – az év világosabb napjaira utal. (Világosság és meleg a tavasszal érkezik.)

A Czuczor-Fogarasi szótár ablak szónál írja:

Származására nézve, ha gépileg csak ab gyököt vennők föl, ez a többi magyar szókkal nincs fogalmi, illetőleg családi rokonságban, azonban ha tekintetbe vesszük, hogy egyezik vele a szlovák-cseh oblok, és a fényes, csillagos eget jelentő obloha, melyek összetett szók az o és blok, bloha elemekből, s ezekkel ismét rokon a blk, mely fényt, villámot jelent, továbbá, hogy ezekhez hasonlók a héber (balág), szankszkrit blász, hellen jlegw, jlogew, latin fulgeo melyek mind világosságot jelentenek, végre, hogy ezekkel tökéletesen összeüt a magyar világ, tájdivatosan velág, akkor épen nem hibázunk ha gyökül vil, vagy vel, vagy az önhangzó előtételével ivl vagy evl = avl = abl hangokat vesszük.

A fenti fonológiai értelmezés alapján metatézisről volna szó és a szlovák-cseh oblok = ablak, másutt oblok, oblak = felhő és obloha = (csillagos) ég szavak mégsem ablak szavunkból erednek? Nehéz tudni. Tény, hogy a fentebbi adatok szerint a régi ablakok az égre néztek.
Hogy a black (mely szintén az ég sötétje lehetne) ablak szavunkból eredő lenne-e, ez nehezebben megállapítható, de a dark = sötét szót tarka szavunkból eredőnek tartva nem kizárt.

Mivel szláv nyelvekben oblik és hasonló alakú szavak alakot, formát jelentenek és ezek kapcsán görbe, Nyilazó emberre (és Orionra) gondoltunk, lehetséges, hogy ív > ab levezetést kell alkalmazni és ez esetben ablak tényleg a szlávból (szkítából) átvét, viszont az is lehetséges, hogy alak szavunk ajakhangos változata oblik.