Abad

Az Islamabad, Hyderabad, stb. indiai városok nevében szereplő utótagról írja Péterfai János:

Tonuz-Aba [vagy Ipolyi Arnold adata, név-felbontása szerint Tonu Zoba] valamilyen fejedelem volt Szent István idejében, akit megöltek, mert védelmezte a régi rendet. Abád települése mellett lakott, a településnév tehát szintén nem a véletlen műve. A hagyomány úgy tartja, hogy Csanád, Szent István hadvezére, vagy maga Szent István, felajánlotta Tonuzabának, hogy legyen keresztény a római katolikus hitvallás szerint, és akkor megtarthatja minden birtokát. De Tonuzaba kitartott a régi vallás mellett. Először térdig, azután derékig, végül nyakig beásták a földbe, és kérdezték tőle, megtér-e a római katolikus hitre? A válasz minduntalan az volt, hogy nem, ezért végül Tonuzobát élve eltemették az abádi rév közelében. A monda szerint Tonuzoba felesége is követte férjét, de utódaikat a király megkímélte, mert ők áttértek a római katolikus hitre. Véleményem szerint a monda tanmese, amihez a török Domuz szót csak modern korunkban társították.

Az Abád szó az Aba szó "d"-vel jelzett alakja, ami jellegzetes magyar nyelvű formula. Az Aba Apa, tehát az Abád az Apa Helye, a "-d" magyar helyképző. Emiatt a gyakori Abad szó magyar eredetű. Tehát az Abad nem perzsa eredetű, hanem magyar, és jól illik a többi magyar településnév eszmei értékrendjébe. Hyder-Abad, Islam-Abad és a sok többi Abad településnév magyar jelleget hordoz.