Álmos

Götz László Keleten kél a Nap...

...című könyvében az általa hosszasabban elemzett Bartha Antal: A IX-X. századi magyar társadalom (1968 és 1973) c. könyvének kritikájaként írja:

Könyve 100. oldalának 133. sz. jegyzetében Bartha kijelenti, hogy mivel lbn Fadlan szerint 921/22-ben a volgai bolgár király fiának neve "feltehetően Álmos volt, a magyarban tehát bolgár-török eredetű személynév." (Az eredeti arab szövegben l.m.s áll.) Ez az elképesztő következtetés minden kívülről jövő bírálatnál ékesebben bizonyítja a kizárólagos finnugor szemlélet hihetetlen fokú kritikátlanságát és egyoldalúságát. Megmutatja, hogy a történelmi, nyelvi forrásokat, adatokat kiforgatják, elferdítik, a finnugor származás téziséhez idomítják. Nevezetesen pedig megismerhetjük belőle azokat a "módszereket" is, amelyekkel a finnugrisztika a magyar szavak ezreit a priori jövevényszavakká nyilvánította. Figyeljük meg jól a lehengerlő logikát: az Álmos név a volgai bolgároknál 921/22-ben "feltehetően" előfordult, "tehát" a majd száz évvel előbbről adatolható magyar Álmos név – amelynek ráadásul a magyar nyelvben mind a mai napig közszói jelentése is van, sőt ez a jelentés az ősi turul-mítoszon keresztül szervesen kapcsolódik Álmos nevéhez is – Bartha számára, magától értetődően csakis "bolgár-török eredetű személynév" lehet.

Péterfai János írja:

Álmos nevét a krónikák az Álom szóhoz kötik, ezt viszont nem tudom elfogadni, csak részben. Van a finnugor csuvasoknak is Almus nevű királya. Az Al Magas értelmű sok nyelvben, azután Alacsony, és El. Az angol nyelvtől a manysiig, a magyartól a latinig. Tehát Al a Magas (születésű). A Mos, Mus és sok változata Ifjú, vagy Hős. Al-Mos tehát Magas (születésű) Ifjú Hős értelmű név. De az Álom bekeverése a névbe további gondolatokat szül. Ugyanis az Ál-Om nem más, mint Ál-Föld. Amikor álmunkban járkálunk, egy nem valódi földön járunk. Aki már volt az Álmok Földjén, az tudja, miről beszélek. Talán Nemes István írásai a legjobbak a másik szintek leírásai közül. Tilos a drog, a tudatmódosító szerek és hasonlók szedése, hanem tiszta tudattal lehet átlépni a másik, vagy felső világokba, ha valaki vissza is akar térni. Ez már táltos, mágus, sámán tudomány, amihez csak keveset, illetve semmit se értek.
Tehát Ál-Mos, ha az "álmos" szót vesszük alapul, akkor egyfajta táltos is volt, aki az álmok földjén is kiigazodott. Egyszerre volt uralkodó, és papkirály, neve szerint.

Az alábbi A mindenséggel mérd magad 16/4. című Szántai Lajos előadásban 52:55-nél szól arról, hogy felolvasott forrása alapján Álmos neve onnan ered, hogy születését álom jelezte előre. Viszont itt megemlíti a könyvet olvasva, hogy latinul almus = szent jelentésű...
Az alábbi ÁKTV műsorban Kubínyi Tamás 1:51:46-nál az Anonymous-nál előforduló Almus név kapcsán olvassa fel a képileg mellékelt szöveget.

Igen ám, de valójában nem ez az eredeti értelme, hiszen a latin almus = tápláló, táplálékadó, és innen másodjelentésében jótékony, áldott, áldásárasztó, kegyes jelentésekkel álló. Tápláló és táplálékadó jelentései pedig női-anyai-istenanyai szerepkörre mutatnak rá, ahogy alma és Alma Mater címnél erről volt is szó.
Még egy zárójeles dolgot ide. Mi lenne, ha itt az álom, almus kapcsán az anima = lélek szó eredetét kellene keresni? Ugyanis az újlatin nyelvekben a lélek alma alakú. Almus > animus teljesen elképzelhető változás. Igen ám, de a görög anemosz^[1] = szél megléte miatt ez mégsem jó ötlet.

Alma Mater címnél is szerepelt ...

Mellár Mihály Magyar Nagyasszony a magyarok istene...

...című cikke:

Ide kívánkoznak még az angol bird 'madár' és birth 'szülés' [születés; mely fogalom már az alom felé vinne] szavak, mivel ezzel magyarkodás nélkül, angolkodással(!) vezethetem be a következő idézetet a Képes Krónikából:
"Az Úr megtestesülésének 677. esztendejében, Attilának, a magyarok királyának a halálát követő 104. évben, III. Konstantin császár és Zakariás pápa idején, amint az meg van írva a rómaiak krónikájában, a magyarok másodszor is kijöttek Szkítiából az alábbi módon. Eleud, Ugek fia Szkítiában Eunodbilia leánytól egy fiút nemzett, kit Álmosnak neveztek el arról az eseményről, hogy anyjának álomban úgy tűnt, egy madár, héja formájában jőve, őt teherbe ejtette, és hogy méhéből egy sebes patak indult meg, de nem a saját földjén sokasodott meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Mivel pedig a sompniumot nyelvünkön alm-nak mondják, és hogy maga a születés álom által volt előre bejelentve, ezért hívták őt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele [...] fia^[2]."
Az eredeti latin szöveg összeköti a magyar, a nádra/mádra (itt méhnek fordítva; nyilván matrix illetve metro), a medence/meder (itt ágyéknak fordítva) és a madár szavakat. Sőt, a szöveg tovább megy és burkoltan ugyan, de utal Alma Materra, a nagylelkű, jótékony Istenanyára, aki a kereszténység felvétele után Boldogságos Szűz Mária lesz, eredeti nevét, a Magyart átengedve a Kárpát-medencében újra államot alapító nemzetének.
A születés álom általi megjövendölése azt jelenti, hogy Alma Mater kegyelméből, a magyarok Istenasszonyának ajándékaként lesz Álmos, az új-régi államalapító Turul nemzetség szakrális, szent turultól származó ősapja^[3]. Az állam almája nem véletlenül, vagy csupán elvontan, szimbólikusan jelképezi a magyar államot, teszi ezt nevével is, mely rímel az állam szóval. (A magyarban a jelképek beszélnek magyarul!)

• Az országalmát is idevehette volna még Mellár.
  Ami Mellár állam szóval való játékát illeti, nos, az állam szót nyelvújításkori szónak tartják. Az ország és nemzet szavak helyettese.

Hamlet címnél írtuk, hogy az alábbi BL-féle adat alapján lehetne Álmos > Álmod > Amlodhi sorozatot is elképzelni:

A szabir águnk őshazája jól behatárolható: az ókori Szíria és Észak-Mezopotámia területén volt, ahol az egykori Árpád és Emesa városok is jelzik a nyomát. A szintén a Teremtés Könyvében szereplő Arpaksád és Álmodád neveket sem lehet elválasztani az Árpád és Álmos nevektől, már csak azért sem, mert mindketten Sém, azaz Szem ős-szülő leszármazottai! (Móz.I. 10,24 és 26.)

Emese címnél még több Álmossal kapcsolatos mitikus téma került taglalásra. A tulajdonképpeni, történelemhamisítás és Árpád-ház címnél is megfogalmazott lényeg, hogy a Turul címnél is taglalt Atilla féle Turul-házhoz való tartozás (Atilla Turulos pajzzsal ábrázolt volt) is Álmos születésének legendájával is ezt a leszármazást mutatja, de krónikáink is folytonosságot mutatnak Atilla és a későbbi magyar királyok közt.
Álmost Kubínyi Tamás királynak bizonyítja, mint aki Cirill és Metóddal (vagy utóbbival) is találkozott volna (igen ám, de ez csak egy alternatív idősíkon lett volna lehetséges). Isteni születése is legendás, így nyilván lehet király (hiszen ez a cím asztrális-szakrális, nem állami), de létezett-e valaha Szent István ükapja, Álmos? Nyilván, hinni kell. Ha könyvemben Álmos és Jézus létezését megkérdőjelezném, magyargyűlölőként bélyegeznének. Ugyanakkor az Álmos név, mely akár Almos (lásd alom) is lehet, kétségtelenül mesés (a régi mese nem mese) név.

Híre ment annak, hogy Álmost valamilyen szakrális áldozatnak vetették volna alá. Kubínyi Tamás elveti ezt és ...

Siklósi András Árpád a magyarok legfényesebb csillaga...

...című Ősi Gyökér 2004/3. sz. megjelent cikkében szintén:

Szó sincs arról, hogy "szakrálisan feláldozták" (ez durva szemita szokás!); öregen halt meg természetes halállal, vagy egy másik verzió szerint testvérharcban esett el (a lázadó Ond vezér csalta tőrbe) a Bodrogközben.

• Az önfeláldozással kapcsolatos nézeteket is el kell vetni akkor.

Az Almus név mellett előjön egy másik hasonló név. Tóth Gyula írja:

Ibn Fadhlan egyik munkájában a volgai bolgárok uralkodóját Almis-t a saqlabok királyának nevezi! Ugyanezt teszi Yaqut "Az országok lexikona" című földrajzi szótárában, ahol így ír:
"Miután Almis ibn Šilki Baltawar, a saqaliba király levele al-Muqtadir Billah, az igazhívők parancsnoka részére megérkezett, amelyben kérte őt, hogy küldjön hozzá valakit, aki őt a vallásjogban kioktatná, az iszlám vallási törvényeivel megismertetné..."
Álljunk meg tehát egy pillanatra és gondoljuk végig! Almis, akit a volgai bolgárok királyának tart a hivatalos történelemkutatás, akinek neve soha senki által meg nem magyarázott módon kísérteties hasonlóságot mutat honfoglaló fejedelmünk apjának, Álmosnak nevével, e fenti idézetben saqaliba királyként jelenik meg! Persze ha figyelembe vesszük mindazt, amit a bolgárokról szóló fejezetben leírtam, különös tekintettel Fóthi Erzsébet kutatási eredményeire, mely szerint a korai bolgárok és a honfoglaló magyarok feltűnő antropológiai egyezéseket mutatnak (értsd: azonosak!), és tudjuk, hogy a szláv címnél szereplő] saqlab kifejezés eredetileg a székely hunokra vonatkozott, akkor rögtön érthetővé válik minden!

Borbola János Ősmagyarul című az Ősi Gyökér 2018/1-2. sz. megjelent cikkében egy alternatív olvasatát adja a névnek: Ál-Mos nála az "Élő Mása"...

Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása...

...című könyvében írja:

A bolgár ismaeliták már rokonfajuak lévén a magyarokhoz, mint a Jakutból felhozott fölebbi nyilatkozat is mutatja, a volga bolgároknak szinte Almus nevű fejedelmek is lévén, s Luitprandis e rokonság mellett szólván, Damasek isten neve ennyiben magyarnak is vétethető, ámbár őseink Bachmuthot vagy Mohammedet nem tisztelték, mint azt a magyar földi ismaeliták tették. (Lásd 24. old.)

Álmos király volt – bizonyítja Isteni származása – Álmos és Jézus párhuzamok

Kubínyi Tamás is szólt arról, hogy Metod püspök feljegyezte 882-ben, amikor a magyarok királyával(!) találkozott, hogy keresztények között járt. (Ugye amennyiben Metód Cirill társa és emez Atilla Csaba nevű fia, akkor nem jön ki a matek.)

Karcagi Oláh Imre írja...

...KOI Külföldi és magyar írók a magyar mitológiáról c. Ősi Gyökér 2005/2. sz. megjelent cikkében is megvolt):

Dümmerth Dezső rávilágít arra, hogy Álmos főfejedelemnek [királynak] is szakrális, azaz földöntúli, kozmikus hátterű tekintélye volt. Álmos alakját is "Égtől születettnek", isteni hasonlóságúnak fogták fel. A szakrális királyeszme lényege éppen ebben az isteni hasonlóságban rejlik.

Dúcz László Szent madarunk a Turul...

...című tanulmányában írja (az áldozat kapcsán KT ugye elutasító):

Ha a mondák szövegét tekintjük, akkor láthatjuk, hogy mindkét esetben életet ad a madár, de mindkét alkalommal közvetve. Egyszer olyan vidékre vezette a magyarságot – Atilla örökébe –, ahol életlehetőséget találtak; máskor meg gyermek születését jelzi. Ezzel a jelenséggel már találkozhattunk, hiszen Jézus születését is az Úr küldötte, angyal jelezte Szűz Máriának. (Az angyal repül, tehát madárként is felfoghatjuk.)
A párhuzamot pedig érdemes tovább vonni Álmos és Jézus között, mert az azonosság megdöbbentő: Álmos is titokzatos vonásokkal felruházott személy, amit már anyja álma előre jelez): születésük előrejelzettsége azonos; mindkét gyermek fiú; mindketten vezéregyéniségek; mindkettőjük élete tulajdonképpen ismeretlen (Jézusról 12-32 éves kora között semmit nem tudunk, Álmos pedig – mint kende – visszavonult életet élt); mindketten "új világba" vezették népüket; mielőtt ez az új világ "beteljesült" volna, vezetőjük életét vesztette; végül mindketten áldozati halált haltak népükért (bárányaikért). E szertartást – áldozatot – soha nem kell megismételni!
Az azonosság (hasonlatosság) annyira nyilvánvaló – még ha a gondolat eretneknek tűnik is –, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert keresztényi felfogást jelez.

Lábjegyzetek